A hagyományos kerámiaedények inspirálták a vietnámi otthont
A Lái Thiêu kerámia, a transzmutációs máz terméke, a 18. századból származik, és Dél-Vietnam kulturális áramlásának tanúja. Egykor folyami kereskedők vitték magukkal, és mélyen gyökereztek a Mekong-delta mindennapjaiban, ezek a kerámiadarabok mára a szóban forgó „Earthenware House” lelke lettek. Ebben a szerény házban a Lái Thiêu kerámiát mind az építészetbe, mind a belső kialakításba integrálta a Naqi & Partners, így a kilincs minden egyes érintése vagy a földre tett lépés megidézi annak a földnek a gazdagságát és hitelességét, amelyhez a ház tartozik.
A ház három térfogatra tagolódik egymás után, mint három terrakotta edény, amelyek harmonikus egésszé egyesülnek, megalapozva, összefüggően, és átitatják a föld leheletét. Az első "edény" nyitott verandaként szolgál, átmeneti puffert hozva létre a fő lakóterületekbe való belépés előtt. A kulcsterek, mint a nappali, a hálószoba és a konyha még inkább visszaszorulnak a második és harmadik „edény” térfogatába. Ezen kívül az első térfogat felső szintjét nyitott teraszként használják étkezőasztallal és szabadtéri konyhával. Ez a tér segít lehűteni a szerkezetet, üdvözli a természetes szellőt, és ideális kapcsolódási pontként szolgál az emberek és a természet között. Itt összegyűlhetnek a háztulajdonosok a barátaikkal, és a szabad ég alatt étkezhetnek – ez egy egyszerű, de autentikus életforma, amely tükrözi a régió szellemét.
A cserépház a múlt és a jelen, az emberi kézügyesség és a természet tapintható esszenciája ötvözete. A kerámia állat alakú kilincsek – halak, teknősök, békák, madarak – nem csak dekorációs elemként szolgálnak, hanem finom történetmesélő eszközként is szolgálnak az őshonos folyókról, mezőkről és a tájról. Az ablakrácsok a bambuszligetek formáját utánozzák, védelmet és fényt is kínálva, finoman hozzák a régi falu bambuszsorainak képét a lakótérbe. A bambusz is visszatérő motívum, amelyet az egész belső térben és a homlokzatban használnak, természetes szálat alkotva, amely összeköti a vidéki élet tudatalattiját az építészeti térrel. Olvass tovább. Kattints ide!
A ház három térfogatra tagolódik egymás után, mint három terrakotta edény, amelyek harmonikus egésszé egyesülnek, megalapozva, összefüggően, és átitatják a föld leheletét. Az első "edény" nyitott verandaként szolgál, átmeneti puffert hozva létre a fő lakóterületekbe való belépés előtt. A kulcsterek, mint a nappali, a hálószoba és a konyha még inkább visszaszorulnak a második és harmadik „edény” térfogatába. Ezen kívül az első térfogat felső szintjét nyitott teraszként használják étkezőasztallal és szabadtéri konyhával. Ez a tér segít lehűteni a szerkezetet, üdvözli a természetes szellőt, és ideális kapcsolódási pontként szolgál az emberek és a természet között. Itt összegyűlhetnek a háztulajdonosok a barátaikkal, és a szabad ég alatt étkezhetnek – ez egy egyszerű, de autentikus életforma, amely tükrözi a régió szellemét.
A cserépház a múlt és a jelen, az emberi kézügyesség és a természet tapintható esszenciája ötvözete. A kerámia állat alakú kilincsek – halak, teknősök, békák, madarak – nem csak dekorációs elemként szolgálnak, hanem finom történetmesélő eszközként is szolgálnak az őshonos folyókról, mezőkről és a tájról. Az ablakrácsok a bambuszligetek formáját utánozzák, védelmet és fényt is kínálva, finoman hozzák a régi falu bambuszsorainak képét a lakótérbe. A bambusz is visszatérő motívum, amelyet az egész belső térben és a homlokzatban használnak, természetes szálat alkotva, amely összeköti a vidéki élet tudatalattiját az építészeti térrel. Olvass tovább. Kattints ide!
Hozzászólások