Budapest legszebb épületei

Szubjektív lista a fővárosunk huszonegy leggyönyörűbb épületéről. Budapest igazán gazdag, ha építészeti remekművekről van szó, emiatt felmerül a kérdés, hogy vajon mely épületek megtekintését javasolnánk, ha egy külföldi vagy vidéki ismerősünk úgy dönt, hogy ellátogat a magyar fővárosba.

A Mátyás-templom: A tatárjárás után vette kezdetét a háromhajós, tornyos bazilika építése, ami 1269-re fejeződött be. A Mátyás-templom egyik legérdekesebb faragványát, a Mária-kaput, 1370 után hozták létre.

A XIV. század második felében átépítették a templomot, ami gótikus stílust kapott, majd Mátyás uralkodása során, a XV. században, elkészült a meseszép délnyugati harangtorony, ami a felújítások és a XIX. századi kőcsere ellenére is megőrizte az eredeti formáját.

A hódoltság idején mecsetként funkcionált a templom, majd a törökök kiűzése után barokk stílusban építették át a Mátyás-templomot. Az 1723-as budai tűzvészben leégett templomot 1873-ban Ferenc József parancsára újították fel. A munkálatot Schulek Frigyes vezette. A belső terekért Lotz Károly és Székely Bertalan felelt. A Fővám téri vásárcsarnok: 1897. február 15-én adták át a Központi Vásárcsarnokot, majd 80 évvel később, 1977-ben műemlékké nyilvánították. A vásárcsarnok építése a városrendezés és a modernizáció törekvésének az eredménye.

Ennek oka, hogy a XIX. század végén a városvezetés arra törekedett, hogy a budapesti kis utcai piacok helyét felváltsák a korszerű, szellős, tisztán tartható, fedett piaccsarnokok. Amíg ez nem történt meg, addig a rakparton, köztereken kínálták a portékájukat az árusok.

A Fővám téri vásárcsarnokot Pecz Samu tervei alapján alakították ki, míg a tetőt Zsolnay kerámiákkal hozták létre. Ezt a csarnokot továbbiak építése követte. Idővel elkészült a Bomba téri, ami a mai Batthyány téri vásárcsarnok, majd következett a Hold utcai, a Hunyadi téri, a Rákóczi téri és a Klauzál téri vásárcsarnok. Zugligeti állomás: A fa-tégla vegyes szerkezetű indóházat az 1880-as években hozták létre, majd az 1920-as években átalakították és beépítették a faoszlopos peront. 1977-ben a kerületi tanácshoz került az állomás, aminek a rendszer után az önkormányzat lett a gazdája.

A zugligeti állomás sokáig magára maradt, mert csak tervek voltak az újrahasznosításra, de konkrét lépéseket senki sem tett a megvalósítás érdekében. Évtizedekkel később, azaz most végre elkezdődött a felújítás.

Az épület a budai társasági élet egyik központja lett. Sokan kártyázni, kockázni, biliárdozni jártak a fogadóba. A szabadságharc idején itt szállt meg Hentzi császári és vezérőrnagy, aki folyamatosan lövette a polgári célpontokat, hogy ezzel tartsa sakkban Pest lakóit. A szabadságharc idején ágyúval lőttek a fogadóra.

Hentzi a Görgei által vezetett ostrom során halt meg, a Várban, 1849. május 20-án. A XIX. század második felében a fogadó hanyatlani kezdett, a forgalma jelentősen visszaesett, majd egy időben börtönként használták.

A II. világháború során megsérült az épület, és csak 1959-ben hozták rendben. 1966-tól 2004-ig a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum használta az ingatlant, aminek jelenlegi tulajdonosai műemléki jellegének megőrzésével állították helyre a fogadót.

Amikor a szállodát berendezték, akkor korhű, történelmi hangulatot árasztó belső kialakítására törekedtek. A belső udvaron megtekinthető a szabadságharc idejéről származó ágyú, a régi gesztenyefa és a legalább kétszáz éves, védett szőlőtőke. A 4-es metró megállója a Bikás parknál: A 4-es metró esetében mindegyik megállót érdemes megnézni, de a Bikás parknál lévő különösen érdekes, köszönhetően az üvegtetőnek. Nyugati Pályaudvar: 1877-ben adták át a Gustav Eiffel cége által tervezett pályaudvart, ami ma is lenyűgöző látvány, de az építése idejében kifejezetten újdonságnak számított a légiesnek tűnő vasszerkezete. A víztorony a Margitszigeten: 1911-ben építették a víztornyot, az akkor forradalmi újításnak számító vasbetonból. Eredetileg víztoronynak és kilátónak szánták az építményt, de a 2000-es évekre elhanyagolt állapotba került. A felújítás 2013-ra készült el. Napjainkban kiállítóterem is működik a víztoronyban. A Thonet-ház: Az 1880-as évek végén épült a Váci utca 11-es szám alatt található ház, ami magán viseli Lechner Ödön keze nyomát. A három emeletes, plusz padlásteres, ingatlan a magyar szecesszió egyik ékes példája.

Az épület egyik érdekessége, hogy Zsolnay burkolólapokkal fedték be, de emellett a kovácsoltvas erkélyrácsokat is meg kell említeni, ahogy azt is, hogy Lechner Ödön reneszánsz és gótikus stílusú elemeket használt a ház kialakításához, így például növényi indákat. A Várkert Bazár: 1875 és 1883 között, Ybl Miklós tervei alapján, neoreneszánsz stílusban épült a Várkert, amelynek árkádsorai anno üzletekkel telt meg. 1833-tól 1888-ig az északi szárnyban kapott helyet a Budai nőipari tanműhely.

1890-től 1895-ig a Történeti Arcképcsarnok volt megtekinthető itt, majd az 1890/91-es tanévtől kezdve 1918-ig a női festőiskola rendezkedett be. Az épület 1961 és 1984 között a Budai Ifjúsági Parknak adott otthont.

Ebben az időben számos hazai zenekar lépett fel, az Ifipark pedig a főváros egyik kultikus szórakozóhelyévé vált. Az 1980-as évektől egyre jobban romlott az épület állapota, ezért be kellett zárni. A 2000-es évekig semmi sem történt vele, ezért a Várkert borzalmasan lepusztult. 2013-ban elkezdődött a felújítás. A megújult Várkert Bazárt 2014-ben adták át. A városmajori templom: A Jézus Szíve Plébániatemplom a modern építészet egyik legszebb példája. Az épületet az 1920-as években kezdte építeni Árkay Aladár és Árkay Béla. A templomot 1933-ban szentelték fel.

Az épület érdekessége, hogy korábban ezen a területen húzódott az Ördög-árok, amit már befedtek, de ez volt az oka annak, hogy a harangtornyot a templomépülettől távolabb kellett felépíteni. Az épületet Molnár C. Pál, Aba-Novák Vilmos, Árkayné Sztehlo Lili, Pátzay Pál, tehát a kor neves művészei díszítették. Az Erzsébet-kilátó: A magyar főváros egyik legmagasabb pontján, a János-hegyen található a kilátó, amit Schulek Frigyes tervezet. Az épület kör alaprajzú, neoromán stílusú. Gül Baba türbéje: Egyelőre senki se lóduljon neki, hogy felkeresi a XVI. századi síremléket, mert 2017 végig felújítják. A Gül Baba türbéjének helyén eredetileg kolostor állt, majd a török hódoltság után kápolnává alakították.

Amikor 1790-ben feloszlott a jezsuita rend, akkor magánház lett. A XIX. századtól muszlim zarándokhellyé változott a síremlék. A második világháborúban Wagner Lajosnak az a furfangos ötlete támadt, hogy a villájával körbeépíti, ezért a türbe nem látszott. Budapest ostromakor ez védte meg az emlékhelyet a pusztulástól, ugyanis a villa romba dőlt, de a türbe megmaradt. A Zeneakadémia: Órákig lehetne nézegetni az épületet, hogy kívül és belül felfedezzük az összes motívumot, amivel díszítették. Az intézményt 1875-ben alapították, de a Zeneakadémiának helyt adó épület csak 1907-ben készült el Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján.

A homlokzaton látható kő és bronz szobrok Stróbl Alajos, Telcs Ede, Szabó Antal, Maróti Géza és Senyei Károly munkája, míg az üvegablakokat Róth Miksa alkotta. A belső terek festményei Körösfői Kriesch Aladár alkotása. A nívódíjjal jutalmazott épületet 2013-ban újították fel. A Műcsarnok: A honfoglalás ezer éves évfordulójának ünnepségeire, 1895-96-ra készült el a Műcsarnok, Schickedanz Albert műépítész tervei alapján és Herzog Fülöp Ferenc közreműködésével. A neoklasszicista épület alaprajza hasonlít a bazilikáéhoz.

A Műcsarnok a XX. században egy értékes műalkotással lett gazdagabb, ugyanis az orommezőt 1941 óta Haranghy Jenő „Szent István a művészetek pártfogója” című mozaikja díszíti. A Mai Manó ház: A Nagymező utcában található a ház, ami Mai Manó, a császári és királyi udvar fényképészének tulajdonában állt. A gazdagon díszített neoreneszánsz homlokzaton Zsolnay pirogránit burkolat tekinthető meg.

Kívülről úgy látszik, hogy az épület három emeletes, de valójában ennél több, bejárható emelet található benne. A XX. században a Mai Manó Ház helyén működött a kor egyik híres szórakozóhelye az Arizona. Napjainkban a Magyar Fotográfusok Háza található itt. A Gresham-palota: 1906-ban adták át a szecessziós épületet, ami a turisták szerint az egyik legszebb szálloda. A Szent István bazilika: A XVIII. században a Hecc színház áll a bazilika helyén, ám a Lipótváros egyik gazdag polgára, Zitterbarth János úgy döntött, hogy egy kis, ideiglenes templomot építtetett a területre. Később jött az ötlet, hogy Lipótvárosnak szüksége lenne egy saját, komoly plébániatemplomra. Az építkezést végül az 1838-as nagy árvíz tette indokolttá.

A mai Szent István tér régen egy kis, természetes kiemelkedés volt, ahol több száz pesti lakos lelt menedékre a katasztrófa idején. Akik túlélték az árvizet, azok fogadalmi adományokkal támogatták a templomépítést, amit Hild József tervei alapján kezdtek meg 1851-ben.

A munkálatok nem mentek zökkenőmentesen. Amikor Hild József meghalt, akkor Ybl Miklós vette át a munkát, de ő sem láthatta az elkészült épületet. Ybl halála után Kauser József irányítása alatt fejeződött be az építkezés. Az 1905-re felhúzott bazilika ma az egyik legtöbbet fotózott budapesti épület. A Boldog Salkaházi Sára Plébánia: 2008-ban szentelték fel a XV. kerületi, letisztult külsejű templomépületet, aminek tornya 30 méter magas. Az épület a második világháború egyik mártírja, a boldoggá avatott Salkaházi Sára tiszteletére kapta a nevét. Salkaházi Sára katolikus szerzetesnővért és társát, Bernovits Vilmát nyilasok lőtték a Dunába, amikor kiderült, hogy zsidókat bújtattak. A Művészetek Palotája: A 2000-es évek elején kezdték építeni és 2005-ben adták át az épületet, aminek méretei igazán lenyűgözőek. Ugyancsak elkápráztató a belső kialakítása, a nagy koncertterme. A Művészetek Palotáját mindenképpen érdemes este is megnéznie, mert kivilágítva különösen szép. A New York Kávéház: Arányi Miksa kérte fel Hauszmann Alajost, hogy tervezze meg a New York Palotát, ami egy biztosítótársaság székháza volt, ám a földszinten már a XIX. század végétől működött a pazarul berendezett, legendás kávéház. A Buzogány-torony a Várban: A magyar főváros 1944-45-ös ostromáig szélesebb és vaskosabb volt a torony. A háború után helyreállították a torony eredeti, középkori magját, aminek megfelelően restaurálták. Napjainkban is ebben az állapotban tekinthető meg.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)