A múlt és a jelen találkozása: az 1960-as Vejrhøj ház felújítása
A Vejrhøj ház a dán vidéki táj egyik legkarakteresebb pontján, a Sjælland nyugati részén emelkedő Vejrhøj-hegy lábánál áll, ahol a dombok, erdők és szántók finom átmenete meghatározza az építészeti gondolkodást. A projektet a Studio Marshall Blecher és a Jan Henrik Jansen Arkitekter közösen jegyzik, akik egy visszafogott, topográfiával együtt élő épület létrehozását tűzték ki célul.
A tervezők a dán táj sajátos atmoszféráját – a széljárást, a horizont enyhe hullámzását, a nap mozgását – alapvető szervezőelvként kezelték. A Vejrhøj tömege alacsonyra húzott és horizontális, amelyet helyben található fa- és kőfelületek burkolnak. Nagyvonalú, mégis pontosan szerkesztett nyílászárói a környező dombvidék panorámáját keretezik, miközben mély beugrók és árnyékvető síkok óvják a házat a széltől és az erős napsugárzástól. A belső terekben a meleg faanyagok és a szűrt fény atmoszférája a dán „hygge” kortárs értelmezését teremtik meg.
A projekt egyik legfontosabb építészeti gesztusa a ház és a táj közötti átmenetek finom kezelése. A teraszok, fedett udvarok és védett kültéri zugok olyan térsorokat hoznak létre, amelyekben a lakók az év nagy részében közvetlen kapcsolatban maradhatnak a természettel. A ház így nem csupán kilátást kínál a tájra, hanem meghívja, beengedi és szelíden integrálja azt a mindennapi életbe. A terek nyitottsága és a gondosan megválasztott anyagok idővel tovább patinásodva még szorosabb kapcsolatot alakítanak ki a környezettel. Olvass tovább. Kattints ide!
A ház szinte belesimul a környezetébe, anyaghasználata és tömegalakítása pedig olyan, mintha a hely természetes kőzetrétegeiből hasították volna ki.
A tervezők a dán táj sajátos atmoszféráját – a széljárást, a horizont enyhe hullámzását, a nap mozgását – alapvető szervezőelvként kezelték. A Vejrhøj tömege alacsonyra húzott és horizontális, amelyet helyben található fa- és kőfelületek burkolnak. Nagyvonalú, mégis pontosan szerkesztett nyílászárói a környező dombvidék panorámáját keretezik, miközben mély beugrók és árnyékvető síkok óvják a házat a széltől és az erős napsugárzástól. A belső terekben a meleg faanyagok és a szűrt fény atmoszférája a dán „hygge” kortárs értelmezését teremtik meg.
A projekt egyik legfontosabb építészeti gesztusa a ház és a táj közötti átmenetek finom kezelése. A teraszok, fedett udvarok és védett kültéri zugok olyan térsorokat hoznak létre, amelyekben a lakók az év nagy részében közvetlen kapcsolatban maradhatnak a természettel. A ház így nem csupán kilátást kínál a tájra, hanem meghívja, beengedi és szelíden integrálja azt a mindennapi életbe. A terek nyitottsága és a gondosan megválasztott anyagok idővel tovább patinásodva még szorosabb kapcsolatot alakítanak ki a környezettel. Olvass tovább. Kattints ide!
Hozzászólások