Cédrusfa és fekete acél találkozása a Nanhai Buddha-pavilonban
A kínai Chongqingben található Nanhai Buddha-pavilon egyszerre menedék, közösségi tér és a természet folyamatos változását megidéző építészeti alkotás. A DoDesign által tervezett, 325 négyzetméteres pavilon egy Ming-dinasztia korabeli buddhista szentély maradványainak közelében, erdős-dombos környezetben kapott helyet.
A projekt kiindulópontját egy monumentális, fából faragott Maitreja Buddha-szobor jelentette, amelyet korábban egy egyszerű, ideiglenes tetőszerkezet védett az időjárástól. A DoDesign olyan kortárs építészeti környezetet hozott létre számára, amely nem hagyományos vallási épületként, hanem visszafogott, nyitott menedékként kapcsolódik a hely szelleméhez.
A pavilon karakterét a fekete acélból készült, könnyed rácsos szerkezet és az abba lazán illesztett cédrusfarönkök határozzák meg. Mintegy négyezer faelemet készítettek elő, amelyek közül a megvalósításkor csak körülbelül a felét helyezték el. A fennmaradó darabokat a látogatók és a helyi közösség fokozatosan illesztheti a falakba, így az épület nem egy lezárt, végleges állapotként jön létre, hanem folyamatosan változik. A faelemek elmozdíthatósága és a cédrus természetes időjárása egyaránt a tervezési koncepció része: a falak idővel átalakulnak, a fény változó mintázatokat rajzol a belső térbe, a használók pedig saját jelenlétükkel alakítják tovább az épületet. Olvass tovább. Kattints ide!
A projekt kiindulópontját egy monumentális, fából faragott Maitreja Buddha-szobor jelentette, amelyet korábban egy egyszerű, ideiglenes tetőszerkezet védett az időjárástól. A DoDesign olyan kortárs építészeti környezetet hozott létre számára, amely nem hagyományos vallási épületként, hanem visszafogott, nyitott menedékként kapcsolódik a hely szelleméhez.
A pavilon karakterét a fekete acélból készült, könnyed rácsos szerkezet és az abba lazán illesztett cédrusfarönkök határozzák meg. Mintegy négyezer faelemet készítettek elő, amelyek közül a megvalósításkor csak körülbelül a felét helyezték el. A fennmaradó darabokat a látogatók és a helyi közösség fokozatosan illesztheti a falakba, így az épület nem egy lezárt, végleges állapotként jön létre, hanem folyamatosan változik. A faelemek elmozdíthatósága és a cédrus természetes időjárása egyaránt a tervezési koncepció része: a falak idővel átalakulnak, a fény változó mintázatokat rajzol a belső térbe, a használók pedig saját jelenlétükkel alakítják tovább az épületet. Olvass tovább. Kattints ide!
Hozzászólások