Épületek, amelyeket többé nem láthatunk Budapesten
Lerombolt, leromlott, háborúban elpusztult építmények, amelyek régen a főváros büszkeségei voltak.
Ha van egy kedvenc épületünk, akkor érdemes sokat gyönyörködni benne, mert a történelem a bizonyíték rá, hogy könnyen romokban láthatjuk viszont az építményt. Ennek oka sok minden lehet.
Előfordul, hogy lerombolják az épületet, vagy hagyják, hogy a természet tegye tönkre, esetleg egy építkezés útjában áll, de azzal is számolni kell, hogy kitör a háború, és egy bomba semmisíti meg a csodás szerkezetet.
Budapest esetében több olyan épületet felsorolhatunk, amelynek régen a csodájára jártak az emberek, de mára átalakultak, vagy nyomtalanul eltűntek.
A Nemzeti Casino vagy Pesti Casino: Gróf Széchenyi István volt az, aki 1827-ben kitalálta, hogy hozzanak létre egy egyesületet, amelyben a közösség olyan beszélgetéseket, megbeszéléseket folytathatna, amelyek az egész ország javát szolgálhatná.
Az ötlet nyomán 1830-tól létre jött a Nemzeti Kaszinó, ami a pesti Dorottya utcai Vogel-házban és a Lloyd-palotában „társbérletben” működött. 1859-ben a Cziráky-palota vette bérbe, majd 1871-ben a tulajdonosa lett.
A Lloyd-palota a Kirakodó téren épült Hild József tervei alapján. Ez volt anno a Roosevelt tér, majd a mostani Széchenyi István tér. A gyönyörű épület túlélte az ostromot, ám sajnos végzett vele a háború utáni modernizáció, politikai okokból történő rombolás. 1948-ban végleg eltűnt Budapestről.
A Cziráky-palotának ugyanez ez lett a végzete. A korábbi épületet Pollack Mihály tervei alapján átalakították, hogy méltó utódja legyen a kaszinónak, ám az ostromban annyira megsérült, hogy végül le kellett bontani.
Városligeti Színház: A Rákosi-korszak végzett az épülettel. A Városligeti Színkör eredetileg egy deszkaépületben játszott. Az 1909-ben felhúzott szecessziós épület túlélte a háborút, de a Felvonulási tér kialakítása megpecsételte a sorsát.
A régi Westend-ház: Kevesen tudják, hogy a mai Westend City Center arról a furcsa, félkörív alakú épületről kapta a nevét, amely az 1970-es évekig a Nyugati szomszédságában, a sarkon állt. Ezt hívták Westend-háznak vagy Westend-udvarnak.
Az eredetileg szállodának szánt épületet az 1800-as évek második felében építették fel. Az 1920-as években még úgy hirdették, hogy központi fűtéssel, lifttel, mosdókkal, meleg vízzel ellátott szálloda, de később annyira megromlott a megítélése, hogy csak gyors szerelmi légyottokra használták.
Az 1960-as és 70-es években a közlekedés korszerűsítése és az építkezések miatt egyre inkább útban volt a leértékelt szálloda. Végül 1978-ban döntöttek úgy, hogy ideje lebontani a Westend-házat.
„A Vendégfogadó a Nádorhoz”, és a helyén épült ház: A mai Mercure Budapest City Center azzal büszkélkedhet, hogy anno a helyén, a 20-as szám alatt, már 1835-ben fogadó működött. Az 1810-ben emelt épületet „Vendégfogadó a Nádorhoz” néven ismerték.
Az épületnek több tulajdonosa volt, majd 1876-ban lebontották. A helyére került új épületet a II. világháború rombolta úgy le, hogy csak a földszint maradt meg, ám azzal az enyészet végzett. Az 1980-as évektől itt kezdték el építeni a Taverna Szállót, amelynek éttermében szívesen töltötték az időt a vendégek.
Az íves üvegfalú, modern formájú szálloda igencsak elegáns épület hírében állt a nyolcvanas években. A Váci utcának különleges hangulatot kölcsönző hotelt 2007. márciusában keresztelték át a Mercure Budapest City Center névre.
Budapest Sportcsarnok: Valószínűleg sokan emlékeznek arra, hogy mi történt 1999. decemberében a Budapest Sportcsarnokkal, aminek a helyén most a Papp László Sportaréna üzemel.
A Budapest Sportaréna 18 éven át működött. Eredetileg az 1940-es években tervezték, hogy felhúznak egy arénát a területre, de a háború és anyagi okok miatt az elképzelésből nem lett semmi.
Az 1960-as években megint napirendre került az ötlet. Ekkor elkészült a tanulmányterv, de a költségek olyan magasak voltak, hogy a megvalósítással még vártak. Az 1970-es években a magyar kormány államközi megállapodást kötött a szovjetekkel, és az Állami Tervhivatal is jóváhagyta az építkezést, ami végre megvalósulhatott.
Az alapokat 1978 tavaszán tették le, majd 1981 decemberében megtörtént a műszaki átadás, és 1982. február 12-én megnyitott a Budapesti Sportcsarnok, ahol az első nagyszabású rendezvény a fedett pályás atlétikai bajnokság volt.
A Budapesti Sportcsarnok 1999-ben decemberében semmisült meg, amikor egy tűzvész olyan súlyos károkat okozott a szerkezetben, hogy nem volt mit tenni, bontásra kellett ítélni az épületet.
A Nemzeti Színház épülete a Blaha Lujza téren: 2015. március 15-én volt 50 éve, hogy a Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épületének lebontása során megtörtént az első robbantás. Ez azt jelentette, hogy már képtelenség lett volna helyreállítani a színházat, ami a városrendezés útjában állt.
Az épület állítólag olyan súlyosan megsérült a háborúban, hogy a főváros tűzrendészeti okok miatt 1908-tól megtiltotta, hogy a Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán lévő Nemzeti Színház előadást tartson.
A társulat 1913-ban átköltözött a Népszínházba, ami zenés és könnyedebb műfajú előadásokkal szórakoztatta a vendégeket. Az elhelyezés csak ideiglenes volt, ugyanis pályázatot írtak ki az új Nemzeti Színház tervezésére. Ezt nyerte meg Medgyaszay István építész.
Mivel időközben kitört az I. világháború, ezért az építkezést el sem lehetett kezdeni, majd jött a II. világháború, amely miatt Pesten több épület is súlyos károkat szenvedett. Az új Nemzeti gondolata megint felmerült, ám ez csak terv maradt.
Később a metró építése döntötte el, hogy az új Nemzeti Színház nem épülhet fel a régi helyén. Eleinte a közvélemény az épület megmentése mellett érvelt, a metró mérnökei pedig tizenötféle megoldást dolgoztak ki, de végül a politika mondta ki az ítéletet.
Az épület lebontását 1965. április 23-án fejezték be. A Blaha Lujza téren hatalmas tömeg gyűlt össze, hogy a rendőrségi sorfal mögött, néma csendben gyászolják egy legenda pusztulását.
A régi Erzsébet-híd: Álomszép, impozáns építmény volt az eredeti Erzsébet-híd, aminek az építését 1893-ban rendelték el, de a munkálatok csak 1898-ban kezdődhettek el. A híd 1903-ra készült el, a forgalom pedig október 16-án vehette birtokba.
A híd a magyarok által istenített, Erzsébet királynéról, Ferenc József feleségéről kapta a nevét. A királyné 1898-ban halt meg egy merényletben. A régi Erzsébet-híd volt a világ első acélpilonos lánchídja.
Budapest ékessége 1945 januárjában pusztult el, amikor a Budára, a Várba visszavonuló német csapatok felrobbantották. A torzó sokáig állt a pusztítás helyén, majd 1961 és 1964 között újjáépítették. Az új Erzsébet-hidat 1964. november 21-én adták át.
Fehér Galamb: A Várnegyedben, a Szentháromság utca sarkán állt a két szintes ház, amiben az 1850-es évek közepétől étterem üzemelt. A magyar irodalom több híres alakja is megfordult benne, így például Tóth Árpád és Kosztolányi Dezső.
A városi história szerint az étterembe maga gróf Széchenyi Zsigmond szállította a vadhúst. A Fehér Galamb 1945-ben szenvedett olyan súlyos sérüléseket, hogy le kellett bontani. Az 1960-as években szocreál lakóház épült a helyére.
Regnum Marianum templom: A mai napig vita van abból, hogy milyen művészeti értéket képviselt a templom, amit Rákosi ítélt pusztulásra. Az egyik tábor szerint nem volt túl szép a román kori stílusra hajazó épület, míg a másik tábor véleménye az, hogy igenis mutatós volt.
Magyarországon a XIX. században bontakozott ki a Regnum Marianum római katolikus mozgalom, ami szegény sorsú gyerekekkel törődött. A külső-erzsébetvárosi egyházközösséget 1918-ban alapították meg, ám hamarosan kinőtték az akkori épületet, ezért templomot akartak emelni.
Ennek tették le az alapkövét 1925-be. A mai Dózsa György út felé néző épületet 1931. június 14-én szentelték fel. A templomnak sikerült túlélnie a későbbi bombázást, ám 1948-ban gyanús körülmények között nyoma veszett a közösség papjának. Hamarosan kiderült, hogy az ÁVH ejtette fogságba a vezetőt. Ebből mindenki tudta, hogy hamarosan felszámolják a gyülekezetet.
A kommunista hatalom úgy döntött, hogy a Városliget szomszédságában fogják kialakítani a Felvonulási teret, ezért 1951-ben bontani kezdték a templomot, amit a vasbeton elemek miatt fel kellett robbantani. Az épület helyére az 1960-as években Tanácsköztársaság-emlékművet emeltek, de a rendszerváltás után ezt a Szoborparkba helyezték át.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Ha van egy kedvenc épületünk, akkor érdemes sokat gyönyörködni benne, mert a történelem a bizonyíték rá, hogy könnyen romokban láthatjuk viszont az építményt. Ennek oka sok minden lehet.
Előfordul, hogy lerombolják az épületet, vagy hagyják, hogy a természet tegye tönkre, esetleg egy építkezés útjában áll, de azzal is számolni kell, hogy kitör a háború, és egy bomba semmisíti meg a csodás szerkezetet.
Budapest esetében több olyan épületet felsorolhatunk, amelynek régen a csodájára jártak az emberek, de mára átalakultak, vagy nyomtalanul eltűntek.
A Nemzeti Casino vagy Pesti Casino: Gróf Széchenyi István volt az, aki 1827-ben kitalálta, hogy hozzanak létre egy egyesületet, amelyben a közösség olyan beszélgetéseket, megbeszéléseket folytathatna, amelyek az egész ország javát szolgálhatná.Az ötlet nyomán 1830-tól létre jött a Nemzeti Kaszinó, ami a pesti Dorottya utcai Vogel-házban és a Lloyd-palotában „társbérletben” működött. 1859-ben a Cziráky-palota vette bérbe, majd 1871-ben a tulajdonosa lett.
A Lloyd-palota a Kirakodó téren épült Hild József tervei alapján. Ez volt anno a Roosevelt tér, majd a mostani Széchenyi István tér. A gyönyörű épület túlélte az ostromot, ám sajnos végzett vele a háború utáni modernizáció, politikai okokból történő rombolás. 1948-ban végleg eltűnt Budapestről.
A Cziráky-palotának ugyanez ez lett a végzete. A korábbi épületet Pollack Mihály tervei alapján átalakították, hogy méltó utódja legyen a kaszinónak, ám az ostromban annyira megsérült, hogy végül le kellett bontani.
Városligeti Színház: A Rákosi-korszak végzett az épülettel. A Városligeti Színkör eredetileg egy deszkaépületben játszott. Az 1909-ben felhúzott szecessziós épület túlélte a háborút, de a Felvonulási tér kialakítása megpecsételte a sorsát.A régi Westend-ház: Kevesen tudják, hogy a mai Westend City Center arról a furcsa, félkörív alakú épületről kapta a nevét, amely az 1970-es évekig a Nyugati szomszédságában, a sarkon állt. Ezt hívták Westend-háznak vagy Westend-udvarnak.Az eredetileg szállodának szánt épületet az 1800-as évek második felében építették fel.
Az 1960-as és 70-es években a közlekedés korszerűsítése és az építkezések miatt egyre inkább útban volt a leértékelt szálloda. Végül 1978-ban döntöttek úgy, hogy ideje lebontani a Westend-házat.
„A Vendégfogadó a Nádorhoz”, és a helyén épült ház: A mai Mercure Budapest City Center azzal büszkélkedhet, hogy anno a helyén, a 20-as szám alatt, már 1835-ben fogadó működött. Az 1810-ben emelt épületet „Vendégfogadó a Nádorhoz” néven ismerték.Az épületnek több tulajdonosa volt, majd 1876-ban lebontották. A helyére került új épületet a II. világháború rombolta úgy le, hogy csak a földszint maradt meg, ám azzal az enyészet végzett. Az 1980-as évektől itt kezdték el építeni a Taverna Szállót, amelynek éttermében szívesen töltötték az időt a vendégek.
Az íves üvegfalú, modern formájú szálloda igencsak elegáns épület hírében állt a nyolcvanas években. A Váci utcának különleges hangulatot kölcsönző hotelt 2007. márciusában keresztelték át a Mercure Budapest City Center névre.
Budapest Sportcsarnok: Valószínűleg sokan emlékeznek arra, hogy mi történt 1999. decemberében a Budapest Sportcsarnokkal, aminek a helyén most a Papp László Sportaréna üzemel.A Budapest Sportaréna 18 éven át működött. Eredetileg az 1940-es években tervezték, hogy felhúznak egy arénát a területre, de a háború és anyagi okok miatt az elképzelésből nem lett semmi.
Az 1960-as években megint napirendre került az ötlet. Ekkor elkészült a tanulmányterv, de a költségek olyan magasak voltak, hogy a megvalósítással még vártak. Az 1970-es években a magyar kormány államközi megállapodást kötött a szovjetekkel, és az Állami Tervhivatal is jóváhagyta az építkezést, ami végre megvalósulhatott.
Az alapokat 1978 tavaszán tették le, majd 1981 decemberében megtörtént a műszaki átadás, és 1982. február 12-én megnyitott a Budapesti Sportcsarnok, ahol az első nagyszabású rendezvény a fedett pályás atlétikai bajnokság volt.
A Budapesti Sportcsarnok 1999-ben decemberében semmisült meg, amikor egy tűzvész olyan súlyos károkat okozott a szerkezetben, hogy nem volt mit tenni, bontásra kellett ítélni az épületet.
A Nemzeti Színház épülete a Blaha Lujza téren: 2015. március 15-én volt 50 éve, hogy a Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épületének lebontása során megtörtént az első robbantás. Ez azt jelentette, hogy már képtelenség lett volna helyreállítani a színházat, ami a városrendezés útjában állt.Az épület állítólag olyan súlyosan megsérült a háborúban, hogy a főváros tűzrendészeti okok miatt 1908-tól megtiltotta, hogy a Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán lévő Nemzeti Színház előadást tartson.
A társulat 1913-ban átköltözött a Népszínházba, ami zenés és könnyedebb műfajú előadásokkal szórakoztatta a vendégeket. Az elhelyezés csak ideiglenes volt, ugyanis pályázatot írtak ki az új Nemzeti Színház tervezésére. Ezt nyerte meg Medgyaszay István építész.
Mivel időközben kitört az I. világháború, ezért az építkezést el sem lehetett kezdeni, majd jött a II. világháború, amely miatt Pesten több épület is súlyos károkat szenvedett. Az új Nemzeti gondolata megint felmerült, ám ez csak terv maradt.
Később a metró építése döntötte el, hogy az új Nemzeti Színház nem épülhet fel a régi helyén. Eleinte a közvélemény az épület megmentése mellett érvelt, a metró mérnökei pedig tizenötféle megoldást dolgoztak ki, de végül a politika mondta ki az ítéletet.
Az épület lebontását 1965. április 23-án fejezték be. A Blaha Lujza téren hatalmas tömeg gyűlt össze, hogy a rendőrségi sorfal mögött, néma csendben gyászolják egy legenda pusztulását.
A régi Erzsébet-híd: Álomszép, impozáns építmény volt az eredeti Erzsébet-híd, aminek az építését 1893-ban rendelték el, de a munkálatok csak 1898-ban kezdődhettek el. A híd 1903-ra készült el, a forgalom pedig október 16-án vehette birtokba.A híd a magyarok által istenített, Erzsébet királynéról, Ferenc József feleségéről kapta a nevét. A királyné 1898-ban halt meg egy merényletben. A régi Erzsébet-híd volt a világ első acélpilonos lánchídja.
Budapest ékessége 1945 januárjában pusztult el, amikor a Budára, a Várba visszavonuló német csapatok felrobbantották. A torzó sokáig állt a pusztítás helyén, majd 1961 és 1964 között újjáépítették. Az új Erzsébet-hidat 1964. november 21-én adták át.
Fehér Galamb: A Várnegyedben, a Szentháromság utca sarkán állt a két szintes ház, amiben az 1850-es évek közepétől étterem üzemelt. A magyar irodalom több híres alakja is megfordult benne, így például Tóth Árpád és Kosztolányi Dezső.A városi história szerint az étterembe maga gróf Széchenyi Zsigmond szállította a vadhúst. A Fehér Galamb 1945-ben szenvedett olyan súlyos sérüléseket, hogy le kellett bontani. Az 1960-as években szocreál lakóház épült a helyére.
Regnum Marianum templom: A mai napig vita van abból, hogy milyen művészeti értéket képviselt a templom, amit Rákosi ítélt pusztulásra. Az egyik tábor szerint nem volt túl szép a román kori stílusra hajazó épület, míg a másik tábor véleménye az, hogy igenis mutatós volt.Magyarországon a XIX. században bontakozott ki a Regnum Marianum római katolikus mozgalom, ami szegény sorsú gyerekekkel törődött. A külső-erzsébetvárosi egyházközösséget 1918-ban alapították meg, ám hamarosan kinőtték az akkori épületet, ezért templomot akartak emelni.
Ennek tették le az alapkövét 1925-be. A mai Dózsa György út felé néző épületet 1931. június 14-én szentelték fel. A templomnak sikerült túlélnie a későbbi bombázást, ám 1948-ban gyanús körülmények között nyoma veszett a közösség papjának. Hamarosan kiderült, hogy az ÁVH ejtette fogságba a vezetőt. Ebből mindenki tudta, hogy hamarosan felszámolják a gyülekezetet.
A kommunista hatalom úgy döntött, hogy a Városliget szomszédságában fogják kialakítani a Felvonulási teret, ezért 1951-ben bontani kezdték a templomot, amit a vasbeton elemek miatt fel kellett robbantani. Az épület helyére az 1960-as években Tanácsköztársaság-emlékművet emeltek, de a rendszerváltás után ezt a Szoborparkba helyezték át.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Hozzászólások