Milyen magasra építhetünk? A jövő felhőkarcolóinak építőanyagai és építési módszerei
Egyes statisztikák szerint 2050-re több mint 6 milliárd ember fog a nagyvárosokban élni, és azokon a helyeken, ahol a horizontális “kifelé” terjeszkedés már nem jöhet szóba, a növekvő sűrűséggel csak úgy lehet majd lépést tartani, ha egyre magasabbra építkezünk.
A magasépítés mindig számos kihívással jár, és az építészeti irodák sok esetben versenyként is élik meg az ilyen projekteket, hogy a nevüket a lehető legnagyobb épületekhez kössék. Ez a versengés olyan gyorsan változtatja a magasépítészet normáit, hogy amint egy épületet a világ egyik legmagasabbjának neveznek ki, egy másik máris a tervezőasztalra kerül, és 1-2 évvel később átveszi a címet. Elméletben persze a határ a csillagos ég, de hogyan hat ez a projektek kivitelezhetőségére, és milyen építési módszerek és anyagok tették lehetővé, hogy a felhőkbe építhetünk?
Először is fontos megérteni a magasépületek technikai definícióját: a Magas Épületek és Városi Élőhelyek Tanácsa (CTBUH) a jelentős magasságot elérő épületek két alcsoportját határozza meg; a “szupermagas” épületek meghatározása szerint 300 méter (984 láb) vagy annál magasabbak, a “mega-magas” épületek pedig 600 méter (1 968 láb) magasságnál kezdődnek. A mai ütemben évente legalább egy szupermagas felhőkarcoló készül el, és 2020 júniusára ezzel 132 szupermagas felhőkarcoló építése fejeződött be.
Hozzászólások