Vízgyűjtés: a minket fenntartó ősi tipológiák
2022 március 22-én huszonkilencedik alkalommal emlékeztünk meg a víz világnapjáról – mindeközben a világméretű vízválság továbbra is kiszolgáltatottá teszi a lakosságot. A víz, az ivóvíz egy rendkívül sokrétű kérdés. A kormányzás meghatározza a víz hozzáférhetőségét, és a marginalizált embereket aránytalanul nagy mértékben érinti.
A felszín alatti vízforrások túlszivattyúzása Hanoi vízigényének kielégítése érdekében például azt eredményezte, hogy arzén került a vietnami falusi kutakba. A kormányzati szintű szakpolitikákhoz kapcsolódik a hagyományos vízügyi infrastruktúrák számos példája, amelyek generációk óta tartják fent a közösségeket. Ezek az ősi vízgyűjtési, vízmegőrzési és vízgazdálkodási technikák, amelyek a különböző kultúrákban épített szerkezetek formájában valósultak meg, hasznos kereteket kínálnak a vízhez jobban hozzáférő jövő megteremtéséhez.
A vízgyűjtő infrastruktúra leglátványosabb és legjobban kidolgozott példái vitathatatlanul az indiai szubkontinens lépcsőkutaknak nevezett szerkezetei (a fent látható képeken). A lépcsőkutak szerkezete egy bonyolultnak tűnő, ugyanakkor egyszerű koncepció – egy építészeti forma, amelyet több emelettel a föld alá ásnak, hogy elérjenek egy olyan szintet, ahol a talaj mindig vízzel telített. Lépcsősorokat építenek – innen ered az elnevezés -, hogy a talajszintről le lehessen jutni a vízhez. India aszályos területein épített lépcsőkutak egész évben vizet biztosítanának, és létfontosságú hozzáférést biztosítanának a víztároló és öntözőrendszerekhez. Olvass tovább. Kattints ide!
Hozzászólások