6400 kilométert biciklizett egy jóslat miatt a férfi

Pradyumna Kumar mindent eladott, hogy megtalálja a nőt, aki a falu jósa szerint élete párja. Érinthetetlenként született Pradyumna Kumar „PK” Mahanandia. A távoli indiai faluból származású férfi életét meghatározta a kasztrendszer, amit nem ő választott magának, emiatt álmodni sem mert arról, hogy egyszer egy gazdag svéd hölgy lesz a párja, akit egy prófécia előre megjósolt neki.

Mahanandia nem mindennapi életéből könyv készült, de az sem kizárt, hogy egyszer filmadaptáció készül a történetből, amely akkor kezdődött, amikor a férfi jövőjét a falu jósa elárulta a szülőknek. A prófécia szerint Mahanandia párja Bika csillagjegyű, erdőbirtokos és nagyszerűen játszik a furulyán.

Mahanandia elmondta, hogy az indiai kasztrendszer tulajdonképpen rasszizmus, amit gyerekként még nem éreznek az indiaiak, ám amikor az iskolában megismerkedett a hindukkal, akkor már érezte a megkülönböztetést.

Ez olyan, mint egy felhőkarcoló, amiben nincs lift. Az emberek ugyanazon az emeleten halnak meg, amelyiken születtek. Régen elfogadott volt a zaklatás, de ma már törvény védi a régi kasztrendszerből kikerülteket.

Mahanandia szerint a helyzet most rosszabb, mint a brit uralom alatt volt, mert a független Indiába kezdenek egyre jobban visszatérni a régi hagyományok, ám ő ezért nem az indiaiakat hibáztatja, hanem a rendszert.

„Gyerekkoromban azt mondták, hogy a művészettel és a színekkel kell foglalkoznom. A rajzolásban gyors voltam. Később ösztöndíjt kaptam Orissában. Az utcán tilos volt portrékat festeni, emiatt gyakran a kapitányságon találtam magam.

Ott legalább kaptam enni és tudtam aludni. Az életem a remény és a kétségbeesés között telt, de sok hírességgel találkoztam. Megismertem például Valentina Tereskovát (orosz űrhajósnő), aki elhívott, hogy portrékat fessek róla, amikor Indiában járt. Ezek közül sok megjelent a tévében, másnap pedig híres lettem Delhiben.”

Mahanandia 1975-ben, egy decemberi délutánon találkozott élete szerelmével:

„Súlytalannak éreztem magam, amikor megközelítette a festőállványomat. Nem találtam a szavakat. Úgy nézett rám, mint egy röntgengép. Nem tudtam azonnal vállalni, ezért arra kértem, hogy jöjjön vissza holnap. Háromszor jött vissza, és mindig duplán fizetett, amit nem akartam megengedni neki, mert csak a kopasz emberektől kérek dupla pénzt.

Amikor másodjára találkoztunk, akkor éreztem, hogy megvalósul a prófécia. Távoli országból érkezett, Bika volt a csillagjegye, egy erdőt birtokol, furulyán és zongorán játszik. Annyira izgatott lettem, hogy először nem tudtam rendes angolsággal beszélni.”

A hölgy neve, akiben Mahanandia felismerte a leendő feleségét, Charlotte. A nő régebb óta el akart utazni Indiába, és több kulturális előadásra, koncertre elment, hogy jobban megismerje az országot. Mahanandia régiójában egy törzsi tánc hipnotizálta. Charlotte a következőképpen emlékezett vissza a nagy szerelem kezdetére, amikor Mahanandia beszélni se tudott az izgatottságtól:

„Lenyugtattam, és felvetettem az ötletet, hogy menjünk el a szülőfalujába. Ott megismerkedtem az apjával és a testvéreivel. Csak az álmaimat követtem, de olyan érzésem volt, mintha hazaértem volna.

Hiszek a reinkarnációban, ott pedig erősen éreztem, hogy az előző életemben Indiában éltem. Mahanandia testvére meditáció után azt mondta, hogy követnie kell engem.”

Két-három héttel később Charlotte elutazott, majd a következő másfél évben nem beszéltek a férfival, maximum leveleztek. Mahanandia végül meghozta a nagy döntést, amelynek értelmében eladott mindent, majd vett egy kerékpárt.

A férfi 80 dollárral és pár száz rúpiával a zsebében vágott neki a 6400 kilométeres útnak, hogy beteljesítse a jós által megjövendölt sorsát. Mahanandia megjárta Kandahart, Kabult, Isztambult, miközben folyamatosan tartotta a kapcsolatot a svéd hölggyel.

Sok helyen a festményeiért cserébe kapott szállást és ételt a férfi, aki sok hippi baráttal gazdagodott, ezért elnevezte „hippi vonalnak” a kalandját, aminek sikerességét csak a gondolatai és a kételyei akadályozhatták volna meg.

„Ha van akarat, akkor megoldás is van! Ma sokkal nehezebb kezelni a menekülteket, de lehetséges. A félelem és a kétely a legnagyobb ellensége a döntéshozatalnak, mert ezek megnehezítik azt.” – fejtette ki a véleményét a menekültválságról Mahanandia.

Az indiai férfi és Charlotte immár 40 éve házas, aminek titkáról a következőt mondta Mahanandia:

„Nincs titok. A házasság nem kizárólag fizikai, hanem lelki kötelék is. Ennek a felismerése segít a boldogulásban. Amikor bemegyek a házba, akkor az előtt lepakolom az egómat, ami szoros kapcsolatban áll az elmével. Ha ezeket kint hagyom, akkor csak a belső nyitottság marad.”

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)