A bőség áramlását akadályozzuk az irigységgel
Tudatalatti hitrendszerek szabotálják a jólétünket.Az ezotéria egyik legfontosabb szabálya, hogy kipróbálhatjuk az egyes varázslatokat, de nem várhatjuk, hogy az Univerzum, angyalok, istenek, bolygók az ölünkbe pottyantják életünk szerelmét, de jó egészséget sem adnak, ahogy a bőségről is lemondhatunk, ha önerőből nem teszünk érte semmit.
Ebből következik, hogy előfordulhat, hogy hiába próbálunk ki számtalan bőséget teremtő technikát, azok csődöt mondanak. Ha ez történik, akkor a tudatalatti hitrendszerünket kell megvizsgálnunk, mert valószínűleg a hozzáállásunk szabotálja a sikerünket.
Irigység: Negatív energiát generáló érzelem az irigység, ami kedvezőtlen történéseket teremt az életünkbe. Lehet, hogy úgy érezzük, hogy mi is dolgozunk olyan keményen, mint az, akiről azt gondoljuk, hogy mindent megkap, míg mi hiába várunk ugyanarra a sok jóra, amit megérdemelnénk.
Ne haragudjunk senkire csak azért, mert sikeres, hanem próbáljunk meg örülni neki, és kívánjunk neki sok jót, hiszen az Univerzum törvénye szerint az tér vissza hozzánk, amit másnak kívánunk.
Nem érezzük magunkat méltónak rá: Valószínűleg nem tévedés, ha azt állítjuk, hogy a legtöbb ember azért nem éri el a célját, mert úgy érzi, hogy nem érdemli meg azt. A legtöbb korlátozás talán a pénzzel és a bőséggel van összefüggésben, ami nem biztos, hogy hozzánk tartózik.
Biztos hallottuk már azt a mondást, hogy a „munka nemesít”, illetve azt, hogy „aki nem dolgozik, az ne is egyék”. Ezek, és az ezekre hasonlító gondolatok azok, amelyek erősítik bennünk az érdemtelenség érzését.
Emellett az is előfordulhat, hogy kicsit jobban megy a sorunk, mint a környezetünknek, és emiatt bűntudatunk támad, hogy nem érdemeljük meg azt a sok jót, amiben részünk van. Ennél sokkal jobb lenne, ha inkább arra gondolnánk, hogy minél nagyobb bőséget kapunk, annál többet tudunk adni a világnak.Hozzácsapódunk a nagy átlaghoz: Ez azt jelenti, hogy gondolati szinten kapcsolódunk másokhoz. Erre jó példa az, amikor valaki panaszkodni kezd, hogy milyen rosszul megy a sora, majd helyeselve bekapcsolódunk.
Ha hiszünk abban, hogy válság van, nincs pénze az embereknek, félni kell a jövőtől, azonosulunk a társadalom általános rezgéseivel, akkor ezen változtatnunk kell, és inkább a bőséget, jólétet kell választanunk.
Nem hoztuk meg a döntést: Az egész élet döntésekből áll. A kérdés az, hogy mi lesz a választásunk? Az egyik döntés miatt megrekedünk ott, ahol vagyunk, míg a másik elrepít a célunkhoz.
A feladatunk az, hogy azt a döntést hozzuk meg, amellyel az összes akadályt legyőzhetjük. Ez azért lehetséges, mert tényleg teljes szívünkkel akarjuk, hogy megváltozzon az életünk, és nem ijeszt meg az ismeretlen.
Előfordul, hogy amikor meghozunk egy döntést, az csak elindít a bőség felé vezető úton, de többször meg kell állnunk, hogy újabb döntést hozzunk. Sokan itt szoktak megfutamodni. Mi ne tegyük, hanem menjünk tovább, és ne veszítsük el a szemünk elől a célt!
Nem értékeljük azt, amink van: Akad, aki úgy gondolkodik, hogy minek örüljön annak, amit már megszerzett, amikor az jóval kevesebb annál, amire vágyik. Ebbe a hibába ne essünk bele!
Kezdjük el számba venni a javainkat, gondoljuk át, hogy milyen áldásoknak örülhetünk az életünkben, ugyanis abból fogunk többet kapni, amihez pozitívan állunk hozzá. Amikor ezt megtanuljuk, akkor folyamatosan nő bennünk a szeretet érzése a körülöttünk lévő dolgok iránt, ide sorolva a pénzt és a bőséget.
Az Univerzum szabálya nagyon egyszerű. Amit szeretünk, az minket is szeret. Ha utálunk valamit, az utálni fog. Adjunk hálát mindenért, amink van, és engedjük be a szívünkbe, az életünkbe a szeretetet, mert az fogja megteremteni a bőséget, minőségi életet.
(Forrás: noiportal.hu)
Ebből következik, hogy előfordulhat, hogy hiába próbálunk ki számtalan bőséget teremtő technikát, azok csődöt mondanak. Ha ez történik, akkor a tudatalatti hitrendszerünket kell megvizsgálnunk, mert valószínűleg a hozzáállásunk szabotálja a sikerünket.
Irigység: Negatív energiát generáló érzelem az irigység, ami kedvezőtlen történéseket teremt az életünkbe. Lehet, hogy úgy érezzük, hogy mi is dolgozunk olyan keményen, mint az, akiről azt gondoljuk, hogy mindent megkap, míg mi hiába várunk ugyanarra a sok jóra, amit megérdemelnénk.
Ne haragudjunk senkire csak azért, mert sikeres, hanem próbáljunk meg örülni neki, és kívánjunk neki sok jót, hiszen az Univerzum törvénye szerint az tér vissza hozzánk, amit másnak kívánunk.
Nem érezzük magunkat méltónak rá: Valószínűleg nem tévedés, ha azt állítjuk, hogy a legtöbb ember azért nem éri el a célját, mert úgy érzi, hogy nem érdemli meg azt. A legtöbb korlátozás talán a pénzzel és a bőséggel van összefüggésben, ami nem biztos, hogy hozzánk tartózik.
Biztos hallottuk már azt a mondást, hogy a „munka nemesít”, illetve azt, hogy „aki nem dolgozik, az ne is egyék”. Ezek, és az ezekre hasonlító gondolatok azok, amelyek erősítik bennünk az érdemtelenség érzését.
Emellett az is előfordulhat, hogy kicsit jobban megy a sorunk, mint a környezetünknek, és emiatt bűntudatunk támad, hogy nem érdemeljük meg azt a sok jót, amiben részünk van. Ennél sokkal jobb lenne, ha inkább arra gondolnánk, hogy minél nagyobb bőséget kapunk, annál többet tudunk adni a világnak.Hozzácsapódunk a nagy átlaghoz: Ez azt jelenti, hogy gondolati szinten kapcsolódunk másokhoz. Erre jó példa az, amikor valaki panaszkodni kezd, hogy milyen rosszul megy a sora, majd helyeselve bekapcsolódunk.
Ha hiszünk abban, hogy válság van, nincs pénze az embereknek, félni kell a jövőtől, azonosulunk a társadalom általános rezgéseivel, akkor ezen változtatnunk kell, és inkább a bőséget, jólétet kell választanunk.
Nem hoztuk meg a döntést: Az egész élet döntésekből áll. A kérdés az, hogy mi lesz a választásunk? Az egyik döntés miatt megrekedünk ott, ahol vagyunk, míg a másik elrepít a célunkhoz.
A feladatunk az, hogy azt a döntést hozzuk meg, amellyel az összes akadályt legyőzhetjük. Ez azért lehetséges, mert tényleg teljes szívünkkel akarjuk, hogy megváltozzon az életünk, és nem ijeszt meg az ismeretlen.
Előfordul, hogy amikor meghozunk egy döntést, az csak elindít a bőség felé vezető úton, de többször meg kell állnunk, hogy újabb döntést hozzunk. Sokan itt szoktak megfutamodni. Mi ne tegyük, hanem menjünk tovább, és ne veszítsük el a szemünk elől a célt!
Nem értékeljük azt, amink van: Akad, aki úgy gondolkodik, hogy minek örüljön annak, amit már megszerzett, amikor az jóval kevesebb annál, amire vágyik. Ebbe a hibába ne essünk bele!
Kezdjük el számba venni a javainkat, gondoljuk át, hogy milyen áldásoknak örülhetünk az életünkben, ugyanis abból fogunk többet kapni, amihez pozitívan állunk hozzá. Amikor ezt megtanuljuk, akkor folyamatosan nő bennünk a szeretet érzése a körülöttünk lévő dolgok iránt, ide sorolva a pénzt és a bőséget.
Az Univerzum szabálya nagyon egyszerű. Amit szeretünk, az minket is szeret. Ha utálunk valamit, az utálni fog. Adjunk hálát mindenért, amink van, és engedjük be a szívünkbe, az életünkbe a szeretetet, mert az fogja megteremteni a bőséget, minőségi életet.
(Forrás: noiportal.hu)
Hozzászólások