A legnagyobb karácsonyi tévhitek
Mi az igazság a Mikulás rénszarvasairól? Mit kell tudnunk a három királyokról? A mikulásvirág tényleg mérgező?
A karácsony körül számos olyan tény kering a köztudatban, amelyeknek nagy része tévhit, emiatt fontos, hogy végre tisztában legyünk azzal, hogy mi az igazság a szeretet ünnepével kapcsolatban.
A mikulásvirág elképesztően mérgező: Karácsony idején az egyik leggyakoribb dekorációnak számít a mikulásvirág, de sokan félnek tőle, mert azt hallották, hogy a növény mérgező, és rengetegen kötnek ki a sürgősségin miatta. Ez nem igaz, ugyanis a mikulásvirág csak kismértékben mérgező a háziállatokra nézve, de nem okoz halált. A mérgezés legsúlyosabb tünete a hányás, hasmenés, de ezek egyike sem halálos.
A tévhit 1919-ből származik, amikor állítólag egy katona 2 éves gyermeke halt meg azért, mert evett a mikulásvirágból. Az, hogy ez tényleg megtörtént-e, a mai napig nem nyert bizonyítást.
Ha azonban mindenképpen tartani akarunk egy karácsonyi növénytől, akkor jobb, ha a fagyöngyöt kerüljük, mert ez sokkal mérgezőbb, mint a mikulásvirág. A mérgezés tünetei a hányás, hasmenés, alacsony vérnyomás. A háziállatokra is halálos lehet.
A karácsony egy pogány ünnep helyére került: Gyakran halljuk, hogy a karácsony azért került a téli napforduló napjára, hogy a pogányok is ünnepelhessenek. Ennek azonban sok minden ellentmond.
Anno, amikor elterjedt a kereszténység, akkor az új vallás egyáltalán nem akarta óvatosan felváltani a pogányságot, hanem megpróbált távolságot tartani a pogány ünnepektől. A keresztények vagy megpróbálták megtéríteni a pogányokat, vagy egyszerűen megölték őket. A pogány hagyományok napjainkban nagy részét képezik az ünnepnek, de a XII. századig ez nem volt elfogadott.
A dátum azért esik mégis a téli napfordulóra, mert a legenda szerint Krisztus ezen a napon fogant meg, majd feszítették keresztre. Ez március 25-én volt, tehát ez után pontosan 9 hónappal van december 25.
A klasszikus Betlehem: Ahogy a karácsonyfa, úgy a betlehemi jelenetek is a karácsony szerves része. Lukács és Máté evangéliuma is megemlíti a történetet. Lukács azt írta, hogy a juhászok elmentek megnézni az újszülöttet, de a napkeleti bölcsek és a pásztorok nem egyszerre érkeztek meg a helyszínre. Az ökör és a szamár jelenete sem szerepel a Bibliában.
A Mikulás rénszarvasai: Szent Miklós életén alapszik a Mikulás mítosz, ám egy komoly szenthez nem illik a repülő rénszarvasok története. Egy egyetemi professzor szerint csak a mágikus gombák hatása miatt láttak az emberek ilyen állatokat.
Szibériában, ahol az igazi rénszarvasok tengetik életüket, nagyon népszerű a mágikus gomba, ami erős hallucinációkat okoz, emiatt nem csoda, hogy a helyiek számoltak be először arról, hogy repülő rénszarvast láttak.
Minden a három királyokról: Nagyon népszerű karácsonyi történet az, amely szerint három király elment meglátogatni a kis Jézust, ám erről csak Máté tesz említést az evangéliumában, de ő is úgy, hogy a királyok Heródes királynál érdeklődnek Jézus felől. Arról egy szó sincs a Bibliában, hogy három király volt, és tevéken mentek. Állítólag a napkeleti bölcsek Noé fiai voltak, akik a három rasszot képviselték.
Az északi sark egy jeges erőd: Az amerikai hadsereg állítja, hogy 2016-ra teljesen jégmentes lesz az északi sark. Ez 84 évvel előbb van, mint hitték, ezért a Mikulás otthona rohamosan veszít a jelentőségéből. Ennek oka, hogy a sarkkör hőmérséklete erősebben növekszik, mint a világ más részein. A nyolcvanas évek óta pedig elvesztette a jégtömeg negyven százalékát.
A karácsonyfák környezetvédelmi problémát okoznak: Igazi, vágott, gyökeres, vagy műfenyő? Ez a vita évek óta tart. A környezetvédők arra esküsznek, hogy egy műfenyővel megmentünk egy igazit, ám mások azzal érvelnek, hogy a karácsonykor árult fenyőket direkt ezért nevelik, tehát semmi baja nem lesz a természetnek.
Nos, egyik tábornak sincs igaza. Az igazi fa már a növekedésük közben is sok előnyt hoznak, míg a műanyag változat tömve van káros anyagokkal, tehát szennyezik a levegőt. Ha viszont sokat autózunk egy igazi fáért, akkor megint romboljuk a környezetet.
Amennyiben minden évben ugyanazt a műanyag fát használjuk, akkor talán jót teszünk, de az káros, ha évente újat veszünk. Mivel a legtöbb fenyőfát tényleg karácsonyra nevelik, ezért ez tényleg nem okoz kárt az erdőkben.
A karácsony a kereszténységgel terjedt el: Minden évben halljuk, hogy a karácsony valójában egy ősi pogány ünnepet helyettesít, és a téli napfordulót nevezték át Krisztus születésére. A történetnek azonban csak a fele igaz.
A kereszténység már akkor egy több száz éves vallás volt, hogy egyáltalán szóba került volna Jézus születése. Sőt! A korai keresztény írók egyenesen undorító, pogány szokásnak találták a születésnap ünneplését.
Ők ennél gyakrabban ünnepelték, ha valaki meghalt, ezért is keletkezett előbb a húsvét, mint a karácsony. Krisztus születéséről először 200-ban tettek említést egy egyiptomi iratban, ami május huszadikára datálta a születést.
Sok más irat is ezt a dátumot bizonyítja, ezért többen úgy gondolják, hogy Jézus májusban vagy áprilisban születhetett. A IV. század közepén azonban elterjedt, hogy december 25-én látta meg a napvilágot, ám a karácsony csak a XVII. századra érte el a mostani formáját.
Sokan ekkor ételekkel, ajándékokkal, játékokkal ünnepeltek, de a legtöbb hívő még ekkor sem vett tudomást a karácsonytól, mert szerintük nem volt elég vallásos. 1647-ben olyan sikeresen ellenezték az ünnepet, hogy végül elmaradt.
A hold a karácsonyi jeleneteknél: Ha ránézünk a karácsonyi lapokra, akkor egyrészről éneklő vagy ajándékot bontó gyereket látunk, másrészről a holdat, amit szinte mindig elrontanak, mert hajnali háromig nem jár olyan magasan az égi kísérőnk karácsony éjjelén. A képeknek a 40-65 százaléka hibás.
Az öngyilkosságok száma megnő: A család, izgalom, pihenés ünnepe a karácsony, de sajnos minden évben sokat hallani arról, hogy ilyenkor megnő az öngyilkosságok száma, mert a magányos emberek egyedül vannak.
Habár a statisztika hihetőnek tűnik, mégis az egyetemi kutatások azt igazolják, hogy novemberben, decemberben és januárban történik a legkevesebb öngyilkosság, míg a legtöbb tavasszal és nyáron.
Karácsonykor sokkal nagyobb támogatást kapunk másoktól, ezért azt mondják, hogy az ember nagyobb eséllyel hal bele a rengeteg evésbe, és az izgalomba az ünnepek alatt, mint abba, hogy önkezével vet véget az életének.
(Forrás: bizzarium.com)
A karácsony körül számos olyan tény kering a köztudatban, amelyeknek nagy része tévhit, emiatt fontos, hogy végre tisztában legyünk azzal, hogy mi az igazság a szeretet ünnepével kapcsolatban.A mikulásvirág elképesztően mérgező: Karácsony idején az egyik leggyakoribb dekorációnak számít a mikulásvirág, de sokan félnek tőle, mert azt hallották, hogy a növény mérgező, és rengetegen kötnek ki a sürgősségin miatta. Ez nem igaz, ugyanis a mikulásvirág csak kismértékben mérgező a háziállatokra nézve, de nem okoz halált. A mérgezés legsúlyosabb tünete a hányás, hasmenés, de ezek egyike sem halálos.
A tévhit 1919-ből származik, amikor állítólag egy katona 2 éves gyermeke halt meg azért, mert evett a mikulásvirágból. Az, hogy ez tényleg megtörtént-e, a mai napig nem nyert bizonyítást.
Ha azonban mindenképpen tartani akarunk egy karácsonyi növénytől, akkor jobb, ha a fagyöngyöt kerüljük, mert ez sokkal mérgezőbb, mint a mikulásvirág. A mérgezés tünetei a hányás, hasmenés, alacsony vérnyomás. A háziállatokra is halálos lehet.
A karácsony egy pogány ünnep helyére került: Gyakran halljuk, hogy a karácsony azért került a téli napforduló napjára, hogy a pogányok is ünnepelhessenek. Ennek azonban sok minden ellentmond.
Anno, amikor elterjedt a kereszténység, akkor az új vallás egyáltalán nem akarta óvatosan felváltani a pogányságot, hanem megpróbált távolságot tartani a pogány ünnepektől. A keresztények vagy megpróbálták megtéríteni a pogányokat, vagy egyszerűen megölték őket. A pogány hagyományok napjainkban nagy részét képezik az ünnepnek, de a XII. századig ez nem volt elfogadott.
A dátum azért esik mégis a téli napfordulóra, mert a legenda szerint Krisztus ezen a napon fogant meg, majd feszítették keresztre.
A klasszikus Betlehem: Ahogy a karácsonyfa, úgy a betlehemi jelenetek is a karácsony szerves része. Lukács és Máté evangéliuma is megemlíti a történetet. Lukács azt írta, hogy a juhászok elmentek megnézni az újszülöttet, de a napkeleti bölcsek és a pásztorok nem egyszerre érkeztek meg a helyszínre. Az ökör és a szamár jelenete sem szerepel a Bibliában.
A Mikulás rénszarvasai: Szent Miklós életén alapszik a Mikulás mítosz, ám egy komoly szenthez nem illik a repülő rénszarvasok története. Egy egyetemi professzor szerint csak a mágikus gombák hatása miatt láttak az emberek ilyen állatokat.Szibériában, ahol az igazi rénszarvasok tengetik életüket, nagyon népszerű a mágikus gomba, ami erős hallucinációkat okoz, emiatt nem csoda, hogy a helyiek számoltak be először arról, hogy repülő rénszarvast láttak.
Minden a három királyokról: Nagyon népszerű karácsonyi történet az, amely szerint három király elment meglátogatni a kis Jézust, ám erről csak Máté tesz említést az evangéliumában, de ő is úgy, hogy a királyok Heródes királynál érdeklődnek Jézus felől. Arról egy szó sincs a Bibliában, hogy három király volt, és tevéken mentek. Állítólag a napkeleti bölcsek Noé fiai voltak, akik a három rasszot képviselték.
Az északi sark egy jeges erőd: Az amerikai hadsereg állítja, hogy 2016-ra teljesen jégmentes lesz az északi sark. Ez 84 évvel előbb van, mint hitték, ezért a Mikulás otthona rohamosan veszít a jelentőségéből. Ennek oka, hogy a sarkkör hőmérséklete erősebben növekszik, mint a világ más részein. A nyolcvanas évek óta pedig elvesztette a jégtömeg negyven százalékát.
A karácsonyfák környezetvédelmi problémát okoznak: Igazi, vágott, gyökeres, vagy műfenyő? Ez a vita évek óta tart. A környezetvédők arra esküsznek, hogy egy műfenyővel megmentünk egy igazit, ám mások azzal érvelnek, hogy a karácsonykor árult fenyőket direkt ezért nevelik, tehát semmi baja nem lesz a természetnek.
Nos, egyik tábornak sincs igaza. Az igazi fa már a növekedésük közben is sok előnyt hoznak, míg a műanyag változat tömve van káros anyagokkal, tehát szennyezik a levegőt. Ha viszont sokat autózunk egy igazi fáért, akkor megint romboljuk a környezetet.
Amennyiben minden évben ugyanazt a műanyag fát használjuk, akkor talán jót teszünk, de az káros, ha évente újat veszünk. Mivel a legtöbb fenyőfát tényleg karácsonyra nevelik, ezért ez tényleg nem okoz kárt az erdőkben.
A karácsony a kereszténységgel terjedt el: Minden évben halljuk, hogy a karácsony valójában egy ősi pogány ünnepet helyettesít, és a téli napfordulót nevezték át Krisztus születésére. A történetnek azonban csak a fele igaz.A kereszténység már akkor egy több száz éves vallás volt, hogy egyáltalán szóba került volna Jézus születése. Sőt! A korai keresztény írók egyenesen undorító, pogány szokásnak találták a születésnap ünneplését.
Ők ennél gyakrabban ünnepelték, ha valaki meghalt, ezért is keletkezett előbb a húsvét, mint a karácsony. Krisztus születéséről először 200-ban tettek említést egy egyiptomi iratban, ami május huszadikára datálta a születést.
Sok más irat is ezt a dátumot bizonyítja, ezért többen úgy gondolják, hogy Jézus májusban vagy áprilisban születhetett. A IV. század közepén azonban elterjedt, hogy december 25-én látta meg a napvilágot, ám a karácsony csak a XVII. századra érte el a mostani formáját.
Sokan ekkor ételekkel, ajándékokkal, játékokkal ünnepeltek, de a legtöbb hívő még ekkor sem vett tudomást a karácsonytól, mert szerintük nem volt elég vallásos. 1647-ben olyan sikeresen ellenezték az ünnepet, hogy végül elmaradt.
A hold a karácsonyi jeleneteknél: Ha ránézünk a karácsonyi lapokra, akkor egyrészről éneklő vagy ajándékot bontó gyereket látunk, másrészről a holdat, amit szinte mindig elrontanak, mert hajnali háromig nem jár olyan magasan az égi kísérőnk karácsony éjjelén. A képeknek a 40-65 százaléka hibás.
Az öngyilkosságok száma megnő: A család, izgalom, pihenés ünnepe a karácsony, de sajnos minden évben sokat hallani arról, hogy ilyenkor megnő az öngyilkosságok száma, mert a magányos emberek egyedül vannak.Habár a statisztika hihetőnek tűnik, mégis az egyetemi kutatások azt igazolják, hogy novemberben, decemberben és januárban történik a legkevesebb öngyilkosság, míg a legtöbb tavasszal és nyáron.
Karácsonykor sokkal nagyobb támogatást kapunk másoktól, ezért azt mondják, hogy az ember nagyobb eséllyel hal bele a rengeteg evésbe, és az izgalomba az ünnepek alatt, mint abba, hogy önkezével vet véget az életének.
(Forrás: bizzarium.com)
Hozzászólások