Avalon – Mese, vagy tényleg létezett Nagy-Britannia leghíresebb helyszíne?
Arthur király mondakörének egyik kulcsfontosságú szigete Avalon, ahol tündérek éltek és mindig nyár volt.Arthur király, Excalibur, a kerekasztal lovagjai, Morgan, Merlin, Avalon. Mind hallottunk már ezekről a legendákról, melyek Nagy-Britannia leghíresebb történetei, és még ma is számtalan filmben, könyvben találkozhatunk a regékkel.
Az Arthur király mondakör kulcsfontosságú helyszíne Avalon, ahova legalább egyszer mind szerettünk volna eljutni, amikor először hallottunk a helyről, ahol tündérek élnek, és mindig nyár van.
A régi angol nyelvben az „aval” szó almát jelent. Avalon azért kapta ezt a nevet, mert tele volt olyan almafákkal, ligetekkel, amiken maguktól teremnek a gyümölcsök. Az Avalon szó legelőször Geoffrey of Monmouth – „Britannia királyainak története” című krónikájában szerepel. Habár a szerző pap volt, mégis ebben a műben létező személyként és helyszínként olvashatunk Arthur királyról és Avalonról.
A krónika keletkezése előtt, a 950-ből származó Annales Cambriae című műben jelenik meg királyként Arthur és a végzetes csatája. Ugyancsak könnyű az alapján elhinni, hogy létezett a legendás király, hogy rengeteg szobor, fametszet hirdeti ezt annak ellenére, hogy sok tudós szerint csak kitaláció az egész.
Avalon egy igazi mennyország lehetett, hiszen az örök nyár mellett, a fiatalság és a zavartalan béke uralkodott a szigeten. Ráadásul az embereknek nem kellett a termékeny földeken dolgozniuk, mert az „önszántából hozott létre bőségesen mindent”.
Emiatt nevezték olykor „Nyári szigetnek”, hiszen a kiváló éghajlata miatt, minden megtermett Avalonban, ahol még az idő is lassabban telt, ezért tűnhettek az emberek kortalannak. Habár Avalon a Paradicsom lehetett, mégis léteztek bosszantó dolgok ott is!
Erről, természetesen, a tündérek gondoskodtak, akikről tudjuk, hogy egyáltalán nem kedves teremtmények. A tündérek nagyon könnyen átverhették az embereket, akiket egyszerűen átvihettek a Tündérek Országába, ahonnan ritkán volt visszaút.
Avalont, ahol a mágia mindennapos dolognak számított, nem lehet emberi járművekkel megközelíteni, és egyetlen térkép sem jelöli. Arthur király idejében, amikor virágzott a druidák kora, ez még nem így volt.
A kelták idejében bárki eljuthatott a csodálatos szigetre, akár csónakkal, vagy egy titkos ösvényen, ha szerette volna az Avalonban élő papnők segítségét kérni, vagy csak a hitét óhajtotta gyakorolni a természet és a kelta istenek színe előtt.
A szép időknek azonban vége szakadt, amikor Arthur, Britannia Megváltója, az egyetlen igaz és „Nagy Király” meghalt, a szászok elleni csatában. Ennek a következményeként a kereszténység terjedni kezdett Nagy-Britanniában. A mágiát, a keltákat, a druidákat elnyomták, s Avalon eltűnt.
A legendák szerint Arthur király, és a kerekasztal lovagjai egy hegy vagy barlang mélyén pihennek addig, amíg a világ nem kerül olyan állapotba, hogy vissza kelljen térniük. Az Excalibur sem tűnt el nyomtalanul a regék szerint.
A kard, amit Arthur a Tó Tündérétől kapott, és egy sziklából kellett kihúznia, hogy ezzel bizonyítsa, ő a megjövendölt király, és méltó az Excalibur viselésére, visszakerült a Tó Asszonyához, amikor Arthur meghalt. A legendás kardot a király hűséges fegyverhordozója vitte vissza a tóhoz, amiből hirtelen kinyúlt egy kéz, ami megragadta a kardot.
Avalon kilenc boszorkánya: Avalonhoz rengeteg monda kapcsolódik, melyek közül van ismert, és kevésbé ismert. A híresebbek közzé tartózik az, amely szerint a szent sziget helytartója egy Viviane nevezetű főpapnő és varázslónő volt, aki állítólag összetörte Merlin szívét.
Egy másik rege már arról szól, hogy nem Viviana, hanem Morgan, a Tündér uralkodott Avalonon, ahol összesen kilenc híres boszorkány élt. Ők értettek a varázsláshoz, a gyógyításhoz és a gyógyfüvekhez.
Morgan esetében két történetet is ismerjük. Ezek egyike szerint ő volt az, aki elvállalta, hogy meggyógyítja Arthurt a Camlannál vívott utolsó csatája után. A másik legenda alapján Morgan Le Fay, Arthur féltestvére volt, akivel viszonyba keveredett.
Ebből a kapcsolatból született meg Mordred, aki végzett az apjával a végzetes háborúban, majd ő is meghalt. Avalon boszorkányairól csak ennyi tudunk. Hogy a kilenc boszorkánynak mi volt a pontos neve, azt eddig homály fedi.
Tények a szigetről: Néhány feltételezés szerint, Avalon nem létezett. Mások úgy gondolják, hogy Avalon és Atlantisz egy és ugyanaz a hely. Némelyik tudós azt feltételezi, hogy Avalon maga a Glastonbury Apátság szigete, amiből mára csak romok maradtak, hiszen 1184-ben leégett.
Az Avalonban hívőknek némi megnyugtatással szolgál az, hogy a történészek feltárták az apátságot, és állítólag rátaláltak Arthur sírjára, amihez tartozott egy latin szövegű ólomkereszt. Ezen a következő felirat állt: „Itt, Avalon szigetén fekszik sírjában a híres Arthur király, és felesége, Guinevere.”
Természetesen, akadtak olyan szkeptikusok, akik szerint csak a régi szerzetesek átveréséről van szó, akik csináltak egy hamis sírt, hogy a zarándokoktól pénzt csaljanak ki. Avalonról, tehát senki sem tudja, hogy létezett, vagy létezik-e.
Annyi viszont biztos, hogy Avalon még ma is népszerű a kelta hívők körében. Ők fáradhatatlanul várják, hogy a ködbe veszett Mesék és Mágia Birodalma újra előkerül, és valósággá válik.
(Forrás: noiportal.hu)
Az Arthur király mondakör kulcsfontosságú helyszíne Avalon, ahova legalább egyszer mind szerettünk volna eljutni, amikor először hallottunk a helyről, ahol tündérek élnek, és mindig nyár van.
A régi angol nyelvben az „aval” szó almát jelent. Avalon azért kapta ezt a nevet, mert tele volt olyan almafákkal, ligetekkel, amiken maguktól teremnek a gyümölcsök. Az Avalon szó legelőször Geoffrey of Monmouth – „Britannia királyainak története” című krónikájában szerepel. Habár a szerző pap volt, mégis ebben a műben létező személyként és helyszínként olvashatunk Arthur királyról és Avalonról.
A krónika keletkezése előtt, a 950-ből származó Annales Cambriae című műben jelenik meg királyként Arthur és a végzetes csatája. Ugyancsak könnyű az alapján elhinni, hogy létezett a legendás király, hogy rengeteg szobor, fametszet hirdeti ezt annak ellenére, hogy sok tudós szerint csak kitaláció az egész.
Avalon egy igazi mennyország lehetett, hiszen az örök nyár mellett, a fiatalság és a zavartalan béke uralkodott a szigeten. Ráadásul az embereknek nem kellett a termékeny földeken dolgozniuk, mert az „önszántából hozott létre bőségesen mindent”.
Emiatt nevezték olykor „Nyári szigetnek”, hiszen a kiváló éghajlata miatt, minden megtermett Avalonban, ahol még az idő is lassabban telt, ezért tűnhettek az emberek kortalannak. Habár Avalon a Paradicsom lehetett, mégis léteztek bosszantó dolgok ott is!
Erről, természetesen, a tündérek gondoskodtak, akikről tudjuk, hogy egyáltalán nem kedves teremtmények. A tündérek nagyon könnyen átverhették az embereket, akiket egyszerűen átvihettek a Tündérek Országába, ahonnan ritkán volt visszaút.
Avalont, ahol a mágia mindennapos dolognak számított, nem lehet emberi járművekkel megközelíteni, és egyetlen térkép sem jelöli. Arthur király idejében, amikor virágzott a druidák kora, ez még nem így volt.
A kelták idejében bárki eljuthatott a csodálatos szigetre, akár csónakkal, vagy egy titkos ösvényen, ha szerette volna az Avalonban élő papnők segítségét kérni, vagy csak a hitét óhajtotta gyakorolni a természet és a kelta istenek színe előtt.
A szép időknek azonban vége szakadt, amikor Arthur, Britannia Megváltója, az egyetlen igaz és „Nagy Király” meghalt, a szászok elleni csatában. Ennek a következményeként a kereszténység terjedni kezdett Nagy-Britanniában. A mágiát, a keltákat, a druidákat elnyomták, s Avalon eltűnt.
A legendák szerint Arthur király, és a kerekasztal lovagjai egy hegy vagy barlang mélyén pihennek addig, amíg a világ nem kerül olyan állapotba, hogy vissza kelljen térniük. Az Excalibur sem tűnt el nyomtalanul a regék szerint.
A kard, amit Arthur a Tó Tündérétől kapott, és egy sziklából kellett kihúznia, hogy ezzel bizonyítsa, ő a megjövendölt király, és méltó az Excalibur viselésére, visszakerült a Tó Asszonyához, amikor Arthur meghalt. A legendás kardot a király hűséges fegyverhordozója vitte vissza a tóhoz, amiből hirtelen kinyúlt egy kéz, ami megragadta a kardot.
Avalon kilenc boszorkánya: Avalonhoz rengeteg monda kapcsolódik, melyek közül van ismert, és kevésbé ismert. A híresebbek közzé tartózik az, amely szerint a szent sziget helytartója egy Viviane nevezetű főpapnő és varázslónő volt, aki állítólag összetörte Merlin szívét.
Egy másik rege már arról szól, hogy nem Viviana, hanem Morgan, a Tündér uralkodott Avalonon, ahol összesen kilenc híres boszorkány élt. Ők értettek a varázsláshoz, a gyógyításhoz és a gyógyfüvekhez.
Morgan esetében két történetet is ismerjük. Ezek egyike szerint ő volt az, aki elvállalta, hogy meggyógyítja Arthurt a Camlannál vívott utolsó csatája után. A másik legenda alapján Morgan Le Fay, Arthur féltestvére volt, akivel viszonyba keveredett.
Ebből a kapcsolatból született meg Mordred, aki végzett az apjával a végzetes háborúban, majd ő is meghalt. Avalon boszorkányairól csak ennyi tudunk. Hogy a kilenc boszorkánynak mi volt a pontos neve, azt eddig homály fedi.
Tények a szigetről: Néhány feltételezés szerint, Avalon nem létezett. Mások úgy gondolják, hogy Avalon és Atlantisz egy és ugyanaz a hely. Némelyik tudós azt feltételezi, hogy Avalon maga a Glastonbury Apátság szigete, amiből mára csak romok maradtak, hiszen 1184-ben leégett.
Az Avalonban hívőknek némi megnyugtatással szolgál az, hogy a történészek feltárták az apátságot, és állítólag rátaláltak Arthur sírjára, amihez tartozott egy latin szövegű ólomkereszt. Ezen a következő felirat állt: „Itt, Avalon szigetén fekszik sírjában a híres Arthur király, és felesége, Guinevere.”
Természetesen, akadtak olyan szkeptikusok, akik szerint csak a régi szerzetesek átveréséről van szó, akik csináltak egy hamis sírt, hogy a zarándokoktól pénzt csaljanak ki. Avalonról, tehát senki sem tudja, hogy létezett, vagy létezik-e.
Annyi viszont biztos, hogy Avalon még ma is népszerű a kelta hívők körében. Ők fáradhatatlanul várják, hogy a ködbe veszett Mesék és Mágia Birodalma újra előkerül, és valósággá válik.
(Forrás: noiportal.hu)
Hozzászólások