Bajt vagy szerencsét hoz az átányi kőkoporsó?
Az emberek idegeit borzolja a gyerekként, súlyos betegségben elhunyt, Bárczay Mihály sírja.
Nem csak az amerikai kisvárosoknak van helyi legendájuk, hanem Magyarországon is találhatóak olyan faluk, amiknek megvan a maguk története. Ilyen a Heves megyében található Átány is, ahonnan egy titokzatos kőszarkofág rejtélye származik.
A sír a református temetőben található, a tizenharmadik parcellában, ahova is - a többi sírtól eltérően - ősi magyar szokás szerint, kelet-nyugat tájolással helyezték el.
A kőszarkofágról nem lehet sokat tudni, csupán azt, hogy a gyermek Bárczay Mihály nyugszik benne, aki a XVIII. században hunyt el valamilyen súlyos betegségben.
A falu legöregebb lakói arról meséltek, hogy gyerekkorukban nem látszott ki a sírból semmi. Először az 1970-es években botlottak meg benne a helyiek. Akkor még csak tíz-tizenöt centiméterre emelkedett ki a földből, és ahogy telt az idő, úgy bukkant fel egyre több a kőszarkofágból.
A rejtélyes sír híre futótűzként söpört végig az országon. A rendszerváltás után rengeteg újságíró ellátogatott a temetőbe, hogy kiderítse kié az. Természetesen boszorkányok, halottlátók, egyházak és tudósok is próbálták megfejteni a rejtélyt.
Mára már mindenkinek megvan a maga véleménye a kisfiú sírjáról. Van, aki szerint elátkozott, és rontást hoz arra, aki hozzáér, más szerint ellenkezőleg, jó szerencsét ad a sír annak, aki megérinti.
A kőszarkofág elátkozását azért hiszik el sokan, mert annak idején sírrablók akarták megbolygatni a kisfiú sírját, ugyanis az 1700-as években a Bárczay család igencsak tehetős volt, és a tolvajok azt hitték, hogy nagy zsákmányra tesznek szert.
Valójában a néphit úgy tartja, hogy a rablók megfertőződtek a himlőbaktériummal, és hamarosan meghaltak. A babonás emberek ebből arra következtettek, hogy átok ül a síron.
Hogy valóban így volt-e, azt senki se tudja.
Az viszont biztos, hogy 2004-ben a Boszorkányszövetség papjai elutaztak Átányra, hogy levegyék a rontást a sírról, ami után újabb hullámokban érkeztek az emberek, és igazi zarándokhely lett a kisfiú sírja.
A falu lakói nem osztoznak az ideutazók lelkesedésében, és ők elkerülik a sírt, ugyanis hisznek benne, hogy az senkinek sem hoz szerencsét, csak és kizárólag balszerencsét.
A falubeliek azt is tudni vélik, hogy az eltemetett kisgyermek valójában egy titkos viszonyból született, mert az anyja igazán kikapós nő volt.
Ugyancsak a helyiek elmondták, hogy 1860 körül kihantolták a református temetőt, hogy az újra szentelt földbe, újabb elhunytakat hantoljanak el, de azt ők sem értik, hogy hogyan maradhatott ott a kisfiú sírja.
Egyesek úgy vélik, hogy a kőszarkofágot nagyon mélyre temették el, és az 1999-es árvíz miatt, amikor is az átányi házak és templom megemelkedett, majd visszasüllyedt, bukkant fel a sír. Ám, ha valóban így volt, akkor miért nem süllyedt vissza a sír is?
Sokan úgy gondolják, hogy a kőkoporsó mozog a földben, és lassan emelkedik ki onnan. Erre az a bizonyíték, hogy a síremléket moha lepte el, de mindig van egy pár centis csík a talaj szintje felett, ami nem zöldült be.
A kőszarkofágtól nem féltek mindig az emberek. Volt idő, amikor a közeli búcsúhelyről elmentek hozzá a katolikusok, és ott imádkoztak.
A rejtélyes sírról annyi magyarázat létezik, hogy azzal könyvet lehet megtölteni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy 2007-ben meg is jelent egy könyv, amit Szuromi Rita írt, „Az átányi kőkoporsó” címmel.
(Forrás: astronet.hu)
Nem csak az amerikai kisvárosoknak van helyi legendájuk, hanem Magyarországon is találhatóak olyan faluk, amiknek megvan a maguk története. Ilyen a Heves megyében található Átány is, ahonnan egy titokzatos kőszarkofág rejtélye származik.
A sír a református temetőben található, a tizenharmadik parcellában, ahova is - a többi sírtól eltérően - ősi magyar szokás szerint, kelet-nyugat tájolással helyezték el.
A kőszarkofágról nem lehet sokat tudni, csupán azt, hogy a gyermek Bárczay Mihály nyugszik benne, aki a XVIII. században hunyt el valamilyen súlyos betegségben.
A falu legöregebb lakói arról meséltek, hogy gyerekkorukban nem látszott ki a sírból semmi. Először az 1970-es években botlottak meg benne a helyiek. Akkor még csak tíz-tizenöt centiméterre emelkedett ki a földből, és ahogy telt az idő, úgy bukkant fel egyre több a kőszarkofágból.
A rejtélyes sír híre futótűzként söpört végig az országon. A rendszerváltás után rengeteg újságíró ellátogatott a temetőbe, hogy kiderítse kié az. Természetesen boszorkányok, halottlátók, egyházak és tudósok is próbálták megfejteni a rejtélyt.
Mára már mindenkinek megvan a maga véleménye a kisfiú sírjáról. Van, aki szerint elátkozott, és rontást hoz arra, aki hozzáér, más szerint ellenkezőleg, jó szerencsét ad a sír annak, aki megérinti.
A kőszarkofág elátkozását azért hiszik el sokan, mert annak idején sírrablók akarták megbolygatni a kisfiú sírját, ugyanis az 1700-as években a Bárczay család igencsak tehetős volt, és a tolvajok azt hitték, hogy nagy zsákmányra tesznek szert.
Valójában a néphit úgy tartja, hogy a rablók megfertőződtek a himlőbaktériummal, és hamarosan meghaltak. A babonás emberek ebből arra következtettek, hogy átok ül a síron.
Hogy valóban így volt-e, azt senki se tudja.
Az viszont biztos, hogy 2004-ben a Boszorkányszövetség papjai elutaztak Átányra, hogy levegyék a rontást a sírról, ami után újabb hullámokban érkeztek az emberek, és igazi zarándokhely lett a kisfiú sírja.
A falu lakói nem osztoznak az ideutazók lelkesedésében, és ők elkerülik a sírt, ugyanis hisznek benne, hogy az senkinek sem hoz szerencsét, csak és kizárólag balszerencsét.
A falubeliek azt is tudni vélik, hogy az eltemetett kisgyermek valójában egy titkos viszonyból született, mert az anyja igazán kikapós nő volt.
Ugyancsak a helyiek elmondták, hogy 1860 körül kihantolták a református temetőt, hogy az újra szentelt földbe, újabb elhunytakat hantoljanak el, de azt ők sem értik, hogy hogyan maradhatott ott a kisfiú sírja.
Egyesek úgy vélik, hogy a kőszarkofágot nagyon mélyre temették el, és az 1999-es árvíz miatt, amikor is az átányi házak és templom megemelkedett, majd visszasüllyedt, bukkant fel a sír. Ám, ha valóban így volt, akkor miért nem süllyedt vissza a sír is?
Sokan úgy gondolják, hogy a kőkoporsó mozog a földben, és lassan emelkedik ki onnan. Erre az a bizonyíték, hogy a síremléket moha lepte el, de mindig van egy pár centis csík a talaj szintje felett, ami nem zöldült be.
A kőszarkofágtól nem féltek mindig az emberek. Volt idő, amikor a közeli búcsúhelyről elmentek hozzá a katolikusok, és ott imádkoztak.
A rejtélyes sírról annyi magyarázat létezik, hogy azzal könyvet lehet megtölteni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy 2007-ben meg is jelent egy könyv, amit Szuromi Rita írt, „Az átányi kőkoporsó” címmel.
(Forrás: astronet.hu)
Hozzászólások