Buddhista fanatizmus fenyegeti Dél-Ázsiát
Egyelőre három országban nőtt meg a buddhista szerzetesek befolyása a társadalom életre.
Mi a közös az iszlám fanatikus és a buddhista fanatikus között? Csupán annyi, hogy mind a kettő vakon hisz, és egy olyan államot akar létrehozni, amely a vallása törvényein alapszik. Habár mi a legtöbbet a radikális iszlamistákról hallunk, valójában a buddhisták is egyre nagyobb teret hódítanak maguknak Ázsia déli részén.
A buddhista szerzetesek Sri Lankán, Mianmarban, és Thaiföldön gyakorolnak egyre nagyobb befolyást a társadalomra, és ők akarják megmondani az embereknek, hogy mi a helyes, és mi a helytelen.
Erre a jelenségre mind a három országnak megvan a maga helyi magyarázata. Sri Lankán a polgárháború során került szembe egymással a szingaléz buddhista közösség és a tamil kisebbség, amely muzulmán, vagy a hindu vallást követi.
Amióta a polgárháborúnak vége, azóta egyre jobban elterjedt az a vélemény, hogy az ország igazi állampolgárai a szingalézek, az államvallás pedig a buddhizmus. Aki nem hívő szingaléz, az idegen.
Az egykori Burma, ma Mianmar, még csak most szembesül azzal, hogy milyen következményekkel jár a nyitás. A sokáig a világtól elzárt társadalom most kerül szembe a globalizáció kihívásaival. A soknemzetiségű országban akár egyesítő erő is lehetne a buddhizmus, ám ott vannak a kisebbségek, főleg a muzulmán Rohyngyak, akik Bangladesből vándoroltak be. Őket a kormány, és a lakosság többsége sem tekinti állampolgárnak.
Ugyanez a probléma Thaiföldön, szintén a muzulmán kisebbséggel, akikről nem lehet eldönteni, hogy a muzulmán többségű Malajziával szimpatizálnak, vagy Thaiföld buddhista többségéhez húznak.
A többi buddhista többségű országban egyelőre nem terjed a fanatizmus. A kommunista Kambodzsa és Laosz államokban nagyon csekély a buddhista szerzetesek befolyása.
Mongóliában is háttérbe szorult a buddhizmus, és annak tanai abban a hét évtizedben, amíg kommunizmus volt. Kínában, és azon belül Tibetben, pedig a kormányzó kommunista párt irányítja az egyházakat.
A buddhista vallásról egyből az jut az eszünkbe, hogy békeszerető hit, ám Mianmarban és Sri Lankán már bebizonyosodott, hogy az etnikai és vallási kisebbségek üldözése terén, nem különbözik ez a vallás a többitől. A vallási fanatizmus pedig még sosem ért jó véget a történelem során, éppen ezért biztos, hogy egyik kisebbség sem fogja harc nélkül elfogadni, hogy egy bizonyos vallás szabályrendszere mondja meg nekik, hogy mit szabad és mit nem.
(Forrás: asiaport.hu)
Mi a közös az iszlám fanatikus és a buddhista fanatikus között? Csupán annyi, hogy mind a kettő vakon hisz, és egy olyan államot akar létrehozni, amely a vallása törvényein alapszik. Habár mi a legtöbbet a radikális iszlamistákról hallunk, valójában a buddhisták is egyre nagyobb teret hódítanak maguknak Ázsia déli részén.
A buddhista szerzetesek Sri Lankán, Mianmarban, és Thaiföldön gyakorolnak egyre nagyobb befolyást a társadalomra, és ők akarják megmondani az embereknek, hogy mi a helyes, és mi a helytelen.
Erre a jelenségre mind a három országnak megvan a maga helyi magyarázata. Sri Lankán a polgárháború során került szembe egymással a szingaléz buddhista közösség és a tamil kisebbség, amely muzulmán, vagy a hindu vallást követi.
Amióta a polgárháborúnak vége, azóta egyre jobban elterjedt az a vélemény, hogy az ország igazi állampolgárai a szingalézek, az államvallás pedig a buddhizmus. Aki nem hívő szingaléz, az idegen.
Az egykori Burma, ma Mianmar, még csak most szembesül azzal, hogy milyen következményekkel jár a nyitás. A sokáig a világtól elzárt társadalom most kerül szembe a globalizáció kihívásaival. A soknemzetiségű országban akár egyesítő erő is lehetne a buddhizmus, ám ott vannak a kisebbségek, főleg a muzulmán Rohyngyak, akik Bangladesből vándoroltak be. Őket a kormány, és a lakosság többsége sem tekinti állampolgárnak.
Ugyanez a probléma Thaiföldön, szintén a muzulmán kisebbséggel, akikről nem lehet eldönteni, hogy a muzulmán többségű Malajziával szimpatizálnak, vagy Thaiföld buddhista többségéhez húznak.
A többi buddhista többségű országban egyelőre nem terjed a fanatizmus. A kommunista Kambodzsa és Laosz államokban nagyon csekély a buddhista szerzetesek befolyása.Mongóliában is háttérbe szorult a buddhizmus, és annak tanai abban a hét évtizedben, amíg kommunizmus volt. Kínában, és azon belül Tibetben, pedig a kormányzó kommunista párt irányítja az egyházakat.
A buddhista vallásról egyből az jut az eszünkbe, hogy békeszerető hit, ám Mianmarban és Sri Lankán már bebizonyosodott, hogy az etnikai és vallási kisebbségek üldözése terén, nem különbözik ez a vallás a többitől. A vallási fanatizmus pedig még sosem ért jó véget a történelem során, éppen ezért biztos, hogy egyik kisebbség sem fogja harc nélkül elfogadni, hogy egy bizonyos vallás szabályrendszere mondja meg nekik, hogy mit szabad és mit nem.
(Forrás: asiaport.hu)
Hozzászólások