Egy egész történetet mesél el a karácsonyfa
Mit jelképez a december 24-én feldíszített fa, amely alá bekerülnek az ajándékok?
Két hét múlva itt a szeretet ünnepe. Egyre nagyobb a készülődés, és szervezkedés, hogy minden a helyén legyen Szenteste, amikor is karácsonyfát állítunk, és várjuk a Jézuskát.
Az ajándékok megvásárlása, vagy elkészítése mellett, ezért az is fontos, hogy milyen fenyőfát szeretnénk az otthonunkba, és arra milyen díszeket akarunk feltenni.
Ez is olyan hagyomány, mint az adventi koszorú, és ez az oka annak, hogy sokan nem is tudjuk, hogy mit jelent a karácsonyfa, azon kívül, hogy az alá kell pakolni a meglepetéseket, és Vízkeresztkor le kell szedni, valamint, ha tehetjük, akkor gyökeres fenyőt vásároljunk.
Az örökzöld ág, koszorú, már a germán, a római, az egyiptomi, és a kelta kultúrákban is ismertek voltak, ugyanis akkoriban még a téli napfordulót szimbolizálták. A karácsonyfa Skandináviából származik, ahonnan a harminc éves háború során jutott el Németországba, ahonnan tovább terjedt egész Európában, s így jutott el hazánkba is.
A Strasbourgból származó karácsonyfáról először a XV. században írt Seabastian Brant. Németországban a XVI. században, Szenteste állítottak fel a főtéren karácsonyfákat, amelyekre papírdíszeket tettek. Az ünneplés után elégették a fákat. Később Lisolette pfalzi grófnő írt az egyik levelében olyan karácsonyfákról, amelyekre gyertyákat tettek.
A Habsburg uralkodók 1824 környékén, Bécsben ünnepelték karácsonyfa alatt a Szentestét, ahol ajándékokat is adtak egymásnak. A hazai ünneplési szokások a történelmi magyar arisztokráciának köszönhető. Az első magyar karácsonyfát a XIX. században, Aszódon állította fel Brunszvik Teréz.
[ads1]
A magyar szokások szerint a karácsonyfát december 24-én állítjuk fel, és január 6-án szedjük le. Ám ez nem így van az egész világon. Olaszországban például nincs karácsonyfa. Ott jászol és karácsonyi szobrok jelképezik a karácsonyt.
Oroszországban, Észtországban, Litvániában, és Lettországban állítanak karácsonyfát, de azt szilveszterkor. Az Egyesült Királyságban viszont már októberben nekiállnak az emberek készülődni az ünnepre.
A karácsonyfa díszítés kezdete a XVI. századba nyúlik vissza. Akkor még almát, diót, ostyát, mézes pogácsát, édességeket, fából és textilből készült díszeket aggattak az ágakra. A csillogó díszek csak a XIX. században terjedtek el.
Természetesen joggal kérdezzük, hogy annyi fa közül, miért pont a fenyőfa lett a karácsony egyik szimbóluma? Erre nem válasz az, hogy ez a legszebb fa. Az igazság az, hogy a zöld színe miatt esett erre a választás. Ez a szín jelképezi az új élet reményét. A spirális ágak pedig az életspirált. Mi előszeretettel az Ezüst, Luc, és a Nordmann fenyőt vásároljuk.
De nem csak a fenyőnek van jelentése, hanem a díszeknek is. Manapság mindannyian azokat a díszeket tesszük fel, amelyek megtetszenek a boltba, ám jobb, ha tudjuk, hogy a hagyományok szerint minden dísz szimbolizál valamit.
A csúcsdísz a karácsonyfa éke, amely minden országban egyetemes. Nem véletlenül! Ez jelképezi a mennyországba emelkedett Jézust. A csúcsdísz korábban csillag alakú volt, ami azt a betlehemi csillagot szimbolizálta, amely hírül vitte a Napkeleti Bölcseknek, hogy világra jött a Megváltó. Manapság a csúcsdísz már nem csillag alakú, hanem hegyes végű, csillogó dísz.
A hagyományos karácsonyfadíszek közül nem hiányozhatnak a gömbök, melyek a teljességet, és a Paradicsom almáját jelképezik! Az idők során ezek is megváltoztak. Most már rengetegféle formájú, anyagú gömböt vásárolhatunk, de a legelterjedtebb az üveggömb.
Az arany és az ezüst esők a gazdagságot szimbolizálják. Ez a két szín nagyon gyakori a karácsonyi dekorációban.
A dió és az alma díszek a tudást, és a bölcsességet jelentik. Az aranyalma, és aranydió viszont a fénylő bölcsességet hozza el az otthonunkba.
Az apró díszek, amelyek baba, vagy játék formájúak, a gyermekkort, a felhőtlen boldogságot, örömöt szimbolizálják, valamint az ajándékozást, és azt, hogy másoknak örömet szerzünk.
A kis angyalkák Advent angyalait testesítik meg, tehát a várakozást. A kis harang a Megváltó születését hivatott jelképezni. Ha megrázzuk a harangocskát, akkor azzal hozzuk meg a családunk számára a karácsony hangulatát.
A karácsonyfákra, a díszeken kívül, fényfűzért is teszünk. Régen gyertyák voltak a fán, de ma már, a tűzoltók legnagyobb örömére, inkább szebbnél szebb, villogó, zenélő izzósort teszünk fel a fára. A karácsonyhoz természetesen a csillagszóró is hozzátartózik. Ezek a fényforrások a fény megérkezését, a szent hármasságot, és a fiú megszületését jelképezik.
Régen a karácsonyfát sokszínű díszekkel öltöztették fel, de ez az évek során annyira megváltozott, hogy mi már előre megtervezzük, hogy idén milyen színben pompázzon a fánk. Ez általában két-három szín kombinációja. Ezek, bár egyszerűbbé teszik az egész fát, mégis esztétikusabb lesz az összhatás. A legjobb színpárosítások az arany-piros, piros-ezüst, ezüst-fehér, és az ezüst-kék.
[ads2]
A karácsonyfákra színes girlandokat, szalagokat, és láncokat is teszünk. Ezek a bűnbeesés kígyóját szimbolizálják, valamint a teremtést átszövő időszálakat. A fát beborító angyalhaj a jászolban fekvő Jézus szalmáját testesíti meg.
Igazi magyar jellegzetesség a szaloncukor, ami a boldogság építőköveit jelenti, hiszen a szaloncukor csokiból készül, ami bizonyítottan boldogságforrás.
S, ha már édesség! A mézeskalács fenyő, angyal, és csengő díszek, a föld porából gyúrt, tűzpróbán átesett embert szimbolizálja.
A karácsonyfa tehát nem csak egy fenyőfa, amire ráaggattunk néhány díszt, hogy legyen mi alá dugni a becsomagolt ajándékokat, hanem a karácsonyfa egyfajta könyv, ami egy egész történetet mesél el.
(Forrás: bulvaros.hu)
Két hét múlva itt a szeretet ünnepe. Egyre nagyobb a készülődés, és szervezkedés, hogy minden a helyén legyen Szenteste, amikor is karácsonyfát állítunk, és várjuk a Jézuskát.
Az ajándékok megvásárlása, vagy elkészítése mellett, ezért az is fontos, hogy milyen fenyőfát szeretnénk az otthonunkba, és arra milyen díszeket akarunk feltenni.
Ez is olyan hagyomány, mint az adventi koszorú, és ez az oka annak, hogy sokan nem is tudjuk, hogy mit jelent a karácsonyfa, azon kívül, hogy az alá kell pakolni a meglepetéseket, és Vízkeresztkor le kell szedni, valamint, ha tehetjük, akkor gyökeres fenyőt vásároljunk.
Az örökzöld ág, koszorú, már a germán, a római, az egyiptomi, és a kelta kultúrákban is ismertek voltak, ugyanis akkoriban még a téli napfordulót szimbolizálták. A karácsonyfa Skandináviából származik, ahonnan a harminc éves háború során jutott el Németországba, ahonnan tovább terjedt egész Európában, s így jutott el hazánkba is.
A Strasbourgból származó karácsonyfáról először a XV. században írt Seabastian Brant. Németországban a XVI. században, Szenteste állítottak fel a főtéren karácsonyfákat, amelyekre papírdíszeket tettek. Az ünneplés után elégették a fákat. Később Lisolette pfalzi grófnő írt az egyik levelében olyan karácsonyfákról, amelyekre gyertyákat tettek.
A Habsburg uralkodók 1824 környékén, Bécsben ünnepelték karácsonyfa alatt a Szentestét, ahol ajándékokat is adtak egymásnak. A hazai ünneplési szokások a történelmi magyar arisztokráciának köszönhető. Az első magyar karácsonyfát a XIX. században, Aszódon állította fel Brunszvik Teréz.
[ads1]
A magyar szokások szerint a karácsonyfát december 24-én állítjuk fel, és január 6-án szedjük le. Ám ez nem így van az egész világon. Olaszországban például nincs karácsonyfa. Ott jászol és karácsonyi szobrok jelképezik a karácsonyt.
Oroszországban, Észtországban, Litvániában, és Lettországban állítanak karácsonyfát, de azt szilveszterkor. Az Egyesült Királyságban viszont már októberben nekiállnak az emberek készülődni az ünnepre.A karácsonyfa díszítés kezdete a XVI. századba nyúlik vissza. Akkor még almát, diót, ostyát, mézes pogácsát, édességeket, fából és textilből készült díszeket aggattak az ágakra. A csillogó díszek csak a XIX. században terjedtek el.
Természetesen joggal kérdezzük, hogy annyi fa közül, miért pont a fenyőfa lett a karácsony egyik szimbóluma? Erre nem válasz az, hogy ez a legszebb fa. Az igazság az, hogy a zöld színe miatt esett erre a választás. Ez a szín jelképezi az új élet reményét. A spirális ágak pedig az életspirált. Mi előszeretettel az Ezüst, Luc, és a Nordmann fenyőt vásároljuk.
De nem csak a fenyőnek van jelentése, hanem a díszeknek is. Manapság mindannyian azokat a díszeket tesszük fel, amelyek megtetszenek a boltba, ám jobb, ha tudjuk, hogy a hagyományok szerint minden dísz szimbolizál valamit.
A csúcsdísz a karácsonyfa éke, amely minden országban egyetemes. Nem véletlenül! Ez jelképezi a mennyországba emelkedett Jézust. A csúcsdísz korábban csillag alakú volt, ami azt a betlehemi csillagot szimbolizálta, amely hírül vitte a Napkeleti Bölcseknek, hogy világra jött a Megváltó. Manapság a csúcsdísz már nem csillag alakú, hanem hegyes végű, csillogó dísz.
A hagyományos karácsonyfadíszek közül nem hiányozhatnak a gömbök, melyek a teljességet, és a Paradicsom almáját jelképezik! Az idők során ezek is megváltoztak. Most már rengetegféle formájú, anyagú gömböt vásárolhatunk, de a legelterjedtebb az üveggömb.Az arany és az ezüst esők a gazdagságot szimbolizálják. Ez a két szín nagyon gyakori a karácsonyi dekorációban.
A dió és az alma díszek a tudást, és a bölcsességet jelentik. Az aranyalma, és aranydió viszont a fénylő bölcsességet hozza el az otthonunkba.
Az apró díszek, amelyek baba, vagy játék formájúak, a gyermekkort, a felhőtlen boldogságot, örömöt szimbolizálják, valamint az ajándékozást, és azt, hogy másoknak örömet szerzünk.
A kis angyalkák Advent angyalait testesítik meg, tehát a várakozást. A kis harang a Megváltó születését hivatott jelképezni. Ha megrázzuk a harangocskát, akkor azzal hozzuk meg a családunk számára a karácsony hangulatát.
A karácsonyfákra, a díszeken kívül, fényfűzért is teszünk. Régen gyertyák voltak a fán, de ma már, a tűzoltók legnagyobb örömére, inkább szebbnél szebb, villogó, zenélő izzósort teszünk fel a fára. A karácsonyhoz természetesen a csillagszóró is hozzátartózik. Ezek a fényforrások a fény megérkezését, a szent hármasságot, és a fiú megszületését jelképezik.
Régen a karácsonyfát sokszínű díszekkel öltöztették fel, de ez az évek során annyira megváltozott, hogy mi már előre megtervezzük, hogy idén milyen színben pompázzon a fánk. Ez általában két-három szín kombinációja. Ezek, bár egyszerűbbé teszik az egész fát, mégis esztétikusabb lesz az összhatás. A legjobb színpárosítások az arany-piros, piros-ezüst, ezüst-fehér, és az ezüst-kék.
[ads2]
A karácsonyfákra színes girlandokat, szalagokat, és láncokat is teszünk. Ezek a bűnbeesés kígyóját szimbolizálják, valamint a teremtést átszövő időszálakat. A fát beborító angyalhaj a jászolban fekvő Jézus szalmáját testesíti meg.
Igazi magyar jellegzetesség a szaloncukor, ami a boldogság építőköveit jelenti, hiszen a szaloncukor csokiból készül, ami bizonyítottan boldogságforrás.S, ha már édesség! A mézeskalács fenyő, angyal, és csengő díszek, a föld porából gyúrt, tűzpróbán átesett embert szimbolizálja.
A karácsonyfa tehát nem csak egy fenyőfa, amire ráaggattunk néhány díszt, hogy legyen mi alá dugni a becsomagolt ajándékokat, hanem a karácsonyfa egyfajta könyv, ami egy egész történetet mesél el.
(Forrás: bulvaros.hu)
Hozzászólások