Hogyan tartsuk jó kedélyben a házi segítőinket?

A világ számos népe hisz az apró, szőrös házi koboldokban, szerencsét hozó házi istenségekben, akiket soha nem szabad magunkra haragítanunk. Az ókori görögök abban hittek, hogy a családi tűzhelyet Hestia istennő védelmezi, ám nem a görögök voltak az egyetlenek, akik abban hittek, hogy egy láthatatlan segítő támogatja a ház lakóit. Észak-Angliában például a hobokban hisznek évszázadok óta, de a világ számos más kultúrája is megteremtette a saját házi szellemét, istenségét.

Habár ezek a teremtmények különböznek, abban mégis egyformák, hogy csak akkor tartják rendben a konyhát és hoznak szerencsét, ha jól tartjuk őket, ugyanis ezek a lények másodállásban káosz és tűzistenek, tehát igazán meg tudják keseríteni az életünket, ha magunkra haragítjuk őket.

Ha a háziszellem megsértődött, akkor eltűnhetnek a dolgaink, összetörhetnek az edényeink, vagy balszerencse sújthat le ránk. A baj elkerülése érdekében, ismerkedjünk meg az egyes népek folklórjának háziszellemeivel!

Hob: Napjainkban Észak-Anglia folklórja a legismertebb, köszönhetően a Harry Potterből ismert Dobbynak, ugyanis a néphit inspirálta a karakter kitalálóját.

Az angolok elképzelése szerint, a hobok vékonyka, kis manók, akik elsősorban éjjel jönnek elő, hogy segítsenek a házimunkában, ugyanis nem szeretik, ha valaki meglátja őket, amikor dolgoznak. A házi hobokat általában a jó szándék vezérli, de akkor nagyon megsértődnek, ha meg akarják őket jutalmazni.

A néphit szerint, ha egy hobnak ruhát próbálnak adni, akkor úgy megharagszik, hogy elhagyja a ház tulajdonosát. Tulajdonképpen minden dicséretet támadásnak vesznek és eltűnnek. A béke érdekében tehát a legjobb az, ha hagyjuk a hobokat nyugodtan dolgozni.

Gabija: A litvánok népmeséiben szerepel az egyik legveszélyesebb házi istenség. A néphit szerint Gabija a tűzhely istennője, ám inkább a tűz megtestesítőjeként kell elképzelnünk, mint egy jólelkű tűzhely istenként. A folklór szerint emberi formájában általában vörös ruhás nőként jelenik meg, de macskává és kakassá is változhat.

A házi istenség tiszteletben tartása nagyon egyszerű, hiszen csak oda kell figyelni a házi tűzhelyre, aminek a teljes eloltására tiszta vizet kell használnunk. Minden más folyadék feldühíti az istennőt. Amikor pedig Gabija mérges, akkor a tűz szétterjed a házban. Jobb tehát odafigyelni rá, ha nem akarjuk, hogy leégjen a lakásunk! Trasgu: Észak-Spanyolországból származnak a csintalan trasguk, akik rajonganak a házimunkáért, ezért nem kizárt, hogy rokona az európai folklór sokkal erőszakosabb és rosszindulatúbb koboldjának (redcap), ám a spanyolok szerint trasgu sokkal komiszabb, mint más, ősibb háziszellemek.

Az elképzelés szerint a trasgu apró, nyurga, vörös köpenyt és sapkát viselő teremtmény, aki sántít, és van egy lyuk a bal kezén. Olykor szarvakkal ábrázolják. Ha szeretnénk fenntartani a jó viszonyt, akkor adjunk némi ételt trasgunak, aki ezért cserébe garantálja, hogy lesz meleg helyünk, például a kémény mellett, ahol aludhatunk.

Amennyiben elégedett, akkor elvégzi helyettünk a kisebb házimunkát, például a felmosást. Ha viszont úgy ítéli meg, hogy elhanyagoljuk, akkor elkeveri, eldugja a holminkat, összetöri az edényeket, és nagy rumlit csinál.

Ha szeretnénk megszabadulni a lénytől, akkor a spanyol legenda szerint egy lehetetlen feladattal kell megbíznunk. Ilyen lehet az, hogy szedje össze a magokat. Ezt a kezén lévő lyuk miatt nem tudja megcsinálni, ezért előbb-utóbb feladja, és elmegy a házunktól.

Kotihaltia: A finn mitológia szerint a haltiják valakinek vagy valaminek a védőszellemei. Közéjük tartózik az otthonokról gondoskodó kotihaltia. Ahogy több európai védőszellem, úgy a kotihaltia is egy kis manó, aki a hangulatától függően segíthet, vagy bosszúságot okozhat.

A finnek házimanói a padláson vagy a csűrben élnek, és vigyáznak a házban élő családra. Közeli rokonai a többi haltijának, akik a birtok többi részére vigyáznak. A saunattonttu például a szaunát felügyeli.

Zashiki-warashi: Néhány háziszellemet el kell üldözni, ha nem szeretnénk katasztrófát, ám a japán néphit esetében éppen abból lesz a baj, ha a zashiki-warashi távozni készül. Az idő nagyobb részében zashiki-warashi láthatatlan. Néha megjelenhet, mint pufók kisgyerek, de ekkor csak a gyerekek látják.

A zashiki-warashi tehát csak akkor mutatkozik meg a felnőttek előtt, ha távozni akar, ez pedig azt jelenti, hogy közeledik a végzet, romlás, ezért a japánok jobban járnak, ha elviselik a zashiki-warashi csínyeit, mert az elüldözés balszerencsét hoz.

A zashiki-warashi általában szép, öreg házakban élnek. Szeretik a gonosz tréfákat, így például azt, hogy üres szobákban zörögnek, esetleg összegyűrik az ágyneműt. Ennek ellenére a japánok nem tartják őket gonosz szellemeknek, hiszen többnyire jó szerencsét jelent a jelenlétük. Domovoi: A szláv mitológia szőrös kis manója az egyik leghátborzongatóbb háziszellem. A néphit szerint a domovoi a küszöb körül, a főzőlap alatt vagy a sütőben él. Néhány elbeszélés szerint a ház első fejének szellemeiről van szó.

Az elképzelés szerint a domovoi apró öregember alakjában jelenik meg, szürke és hosszú szakállal. A mérete akkora lehet, mint egy kisgyereké. Olykor felveszi a családtagok bizonyos vonásait, akár a jelenlegi családfőjét is, de macska, kutya, és kígyó alakban is megjelenhet.

Annak érdekében, hogy a domovoi elégedett legyen, rendben és jó állapotban kell tartanunk az otthonunkat. Az edényeket mossuk el, tegyük a helyére. Ételt soha ne hagyjunk elől, kivéve akkor, ha az a domovoinak felajánlás.

Amennyiben a domovoi elégedett velünk, akkor éjszakánként előjön, hogy elvégezze a kisebb házimunkákat. Amikor viszont boldogtalan, akkor igazi átokveréssé változik. Ilyenkor ellopja a kisebb tárgyakat, összetöri a berendezést, megzavarja a lakók álmát, és más bosszúságot okoz.

(Forrás: bizzarium.com)