Valóra válik, amit Karácsony éjjelén kívánunk
Ünnepi hiedelmek a mágia világából.Karácsonykor a keresztények Jézus születését ünneplik, az ateisták a szeretet miatt gyűlnek össze, a mágia hívei pedig megpróbálnak szerencsét, bőséget, egészséget, szerelmet biztosítani a következő évre.
Ha az utolsó kategóriába soroljuk magunkat, akkor az alábbi lista nekünk nyújt segítséget abban, hogy a mágia világában milyen karácsonyi hiedelmek élnek.
1. Erdélyben azért csukják be az összes ablakot és ajtót a mise alatt, mert abban hisznek, hogy a rossz boszorkányok állati alakban próbálnak meg bejutni a házakba, hogy rontást hozzanak.
2. A mágia világa szerint, ha valaki karácsony napján látta meg a napvilágot, akkor sosem fog szellemet látni, és félnie sem kell tőlük.
3. December 24-én a nők alaposan kitakarították, kiseperték a házat, mert a babona szerint az ördög beköltözik oda, ahol kosz marad. A fenyőfát is ezen a napon kell bevinni, ugyanis magunkra vonjuk a gonosz szellemek figyelmét a kapzsiságunkkal, ha korábban visszük be a fát. Az ajtó fölé akasztott fagyöngy minden ártó lélektől megóv.
4. Az ünnepi abroszkendő boldogságot hoz, ha az szépen hímzett, piros csíkos, mert a piros az öröm színe. A babona szerint az ünnepi abrosz varázserővel rendelkezik, ezért használják a gabona vetésénél, de a beteget is ezzel takarják be, hogy meggyógyuljon.
5. Karácsonykor vegyük fel a legszebb ruhánkat, mert ez elhozza a családi békét, de vigyázzunk, hogy ne legyen rajtunk semmi új, mert az balszerencsét hoz.
6. Jövőre gyerekünk lesz, ha víz ömlik a lábunk elé.7. Csehországban abban hisznek, hogy szenteste csodák történnek, éjszaka pedig megtudhatják, hogy mit hoz a jövő. A csehek nem kapcsolják le a villanyt addig, amíg meg nem jelenik az égen az első csillag.
Ugyancsak cseh szokás, hogy egy kötéllel kötik össze az ünnepi asztal lábait, hogy megvédjék a házat a betörőktől. Az asztal alá fokhagymát tesznek, hogy ez adjon erőt, a tetejére pedig mézet, páros számú terítéket, mert a páratlan szám balszerencsét hoz, a méz pedig elijeszti a gonoszt.
Az asztalon hagyott maradék szegénységre utal. A vacsora befejezése után tilos felállni, mert a hiedelem szerint, aki először feláll, az hal meg elsőként, ezért egyszerre szokás felállni. A vacsora után a háziállatokat is megetetik.
8. Amikor mindenki jóllakott és elment az asztaltól, akkor hagyjunk egy kis kenyeret az asztalon, mert akkor bőséges lesz a következő év. Éjfélkor együnk egy almát, mert az egészséget hoz. Diót is törhetünk. Ha egészséges, akkor jövőre elkerül a betegség, de, ha a dió rossz, akkor gyengélkedés, betegség várható.
9. Ha a karácsonyfára gyümölcsöt teszünk, akkor az bő termést hoz, míg a csillogó fagyöngyök, üvegdíszek, papírláncok az édeni kígyót szimbolizálják.
10. Ha szeretnénk férjhez menni, akkor daráljunk mákot szenteste, mert ebben az esetben a következő évben oltár elé állhatunk.
11. A Göcsejiek abban hisznek, hogy szenteste emberi hangon beszélik ki a háziakat az állatok, úgyhogy figyeljünk oda a kedvenceinkre!
12. A svédek gyertyát gyújtanak az elhunytakért, de ez Magyarországon is szokás. A norvégok körbetáncolják a karácsonyfát, az istállóba pedig egy csésze zabkását tesznek, hogy a gonosz szellemek ne jöjjenek a közelbe. A finnek szaunáznak, majd elmennek a temetőbe meglátogatni az elhunyt szeretteiket, és végül a templomot is felkeresik.
13. Ha zoknit akasztunk a ház kéményei mellé, akkor bőséges lesz a következő év.
14. Ha a briteknél nem gyullad meg a tűz a szenteste, akkor az kedvezőtlen jel, mert rossz új évre utal. Ha egy lúdtalpas asszony vagy kancsal férfi érinti meg a karácsonyi fahasábot, akkor az is balszerencsét jelent. A karácsonyi fahasábot az előző évben használttal kell meggyújtani, mert akkor a gonosz nem tud bejönni.15. Behívjuk a jó szerencsét, ha karácsony este gyertyát teszünk az ablakba, és hagyjuk leégni.
16. Az időjóslás legismertebbje a „Fekete karácsony, fehér Húsvét”, ami azt jelenti, hogy húsvétkor lesz hó, ha karácsonykor nem volt.
17. A mágikus világban szokás, hogy az ünnepi asztal maradékait, elsősorban a morzsát, megőrzik, hogy azzal gyógyítsák az emberi, állati betegségeket. A morzsát a gyümölcsfák alá is szórták, hogy jó legyen a jövő évi termés. Az összesepert morzsát máshol nem szabad kidobni az ünnepek vége előtt, mert az megóvja a háziakat a betegségektől.
A szemetet sehol sem jó ötlet kivinni a házból, mert azzal együtt a szerencsét is kidobjuk. A menüben szerepeljen babos, lencsés, mákos étel, mert az sok pénzt jelent annak, aki eszik belőle.
Éjjelre hagyunk az asztalon a mákos tésztából, mert a hazalátogató halottak, angyalok abból esznek. Ha halat eszünk, akkor úgy fogunk haladni a karrierünkben, mint hal a vízben, tehát egyenesen előre. Ha a megtisztított hal pikkelyét a pénztárcánkba tesszük, akkor gazdagság vár ránk.
18. Hamarosan férjhez megyünk, ha karácsonykor fonunk hét fonalat, mert a hiedelem szerint akkor Farsangra megkérik a kezünket.
19. Egyes helyeken az asztalon gazdasági és házi eszközök is voltak. Ilyen például a gabona, magvak, széna, szalma. Az asztal leszedése után a baromfik kapják a magvakat, hogy jobban tojjanak, szebben gyarapodjanak.
20. A hazai hiedelmek között sok a halálra, szerelemre, időjárásra, termékenységre vonatkozó babona. Ha például karácsony és újév között mosunk, akkor az rossz jel. Ha valakinek a padláson szárad a ruhája, akkor az hamarosan meghal.
Azzal sem segítünk a sorsunkon, ha rúdon szárítjuk a holmit, mert akkor a jószágok között válogat a halál. Az a lány, aki kakas kukorékolást hall, hamarosan férjhez megy, de az, aki tyúk kotkodácsolást hall, az szingli marad.
(Forrás: noiportal.hu)
Ha az utolsó kategóriába soroljuk magunkat, akkor az alábbi lista nekünk nyújt segítséget abban, hogy a mágia világában milyen karácsonyi hiedelmek élnek.
1. Erdélyben azért csukják be az összes ablakot és ajtót a mise alatt, mert abban hisznek, hogy a rossz boszorkányok állati alakban próbálnak meg bejutni a házakba, hogy rontást hozzanak.
2. A mágia világa szerint, ha valaki karácsony napján látta meg a napvilágot, akkor sosem fog szellemet látni, és félnie sem kell tőlük.
3. December 24-én a nők alaposan kitakarították, kiseperték a házat, mert a babona szerint az ördög beköltözik oda, ahol kosz marad. A fenyőfát is ezen a napon kell bevinni, ugyanis magunkra vonjuk a gonosz szellemek figyelmét a kapzsiságunkkal, ha korábban visszük be a fát. Az ajtó fölé akasztott fagyöngy minden ártó lélektől megóv.
4. Az ünnepi abroszkendő boldogságot hoz, ha az szépen hímzett, piros csíkos, mert a piros az öröm színe. A babona szerint az ünnepi abrosz varázserővel rendelkezik, ezért használják a gabona vetésénél, de a beteget is ezzel takarják be, hogy meggyógyuljon.
5. Karácsonykor vegyük fel a legszebb ruhánkat, mert ez elhozza a családi békét, de vigyázzunk, hogy ne legyen rajtunk semmi új, mert az balszerencsét hoz.
6. Jövőre gyerekünk lesz, ha víz ömlik a lábunk elé.7. Csehországban abban hisznek, hogy szenteste csodák történnek, éjszaka pedig megtudhatják, hogy mit hoz a jövő. A csehek nem kapcsolják le a villanyt addig, amíg meg nem jelenik az égen az első csillag.
Ugyancsak cseh szokás, hogy egy kötéllel kötik össze az ünnepi asztal lábait, hogy megvédjék a házat a betörőktől. Az asztal alá fokhagymát tesznek, hogy ez adjon erőt, a tetejére pedig mézet, páros számú terítéket, mert a páratlan szám balszerencsét hoz, a méz pedig elijeszti a gonoszt.
Az asztalon hagyott maradék szegénységre utal. A vacsora befejezése után tilos felállni, mert a hiedelem szerint, aki először feláll, az hal meg elsőként, ezért egyszerre szokás felállni. A vacsora után a háziállatokat is megetetik.
8. Amikor mindenki jóllakott és elment az asztaltól, akkor hagyjunk egy kis kenyeret az asztalon, mert akkor bőséges lesz a következő év. Éjfélkor együnk egy almát, mert az egészséget hoz. Diót is törhetünk. Ha egészséges, akkor jövőre elkerül a betegség, de, ha a dió rossz, akkor gyengélkedés, betegség várható.
9. Ha a karácsonyfára gyümölcsöt teszünk, akkor az bő termést hoz, míg a csillogó fagyöngyök, üvegdíszek, papírláncok az édeni kígyót szimbolizálják.
10. Ha szeretnénk férjhez menni, akkor daráljunk mákot szenteste, mert ebben az esetben a következő évben oltár elé állhatunk.
11. A Göcsejiek abban hisznek, hogy szenteste emberi hangon beszélik ki a háziakat az állatok, úgyhogy figyeljünk oda a kedvenceinkre!
12. A svédek gyertyát gyújtanak az elhunytakért, de ez Magyarországon is szokás. A norvégok körbetáncolják a karácsonyfát, az istállóba pedig egy csésze zabkását tesznek, hogy a gonosz szellemek ne jöjjenek a közelbe. A finnek szaunáznak, majd elmennek a temetőbe meglátogatni az elhunyt szeretteiket, és végül a templomot is felkeresik.
13. Ha zoknit akasztunk a ház kéményei mellé, akkor bőséges lesz a következő év.
14. Ha a briteknél nem gyullad meg a tűz a szenteste, akkor az kedvezőtlen jel, mert rossz új évre utal. Ha egy lúdtalpas asszony vagy kancsal férfi érinti meg a karácsonyi fahasábot, akkor az is balszerencsét jelent. A karácsonyi fahasábot az előző évben használttal kell meggyújtani, mert akkor a gonosz nem tud bejönni.15. Behívjuk a jó szerencsét, ha karácsony este gyertyát teszünk az ablakba, és hagyjuk leégni.
16. Az időjóslás legismertebbje a „Fekete karácsony, fehér Húsvét”, ami azt jelenti, hogy húsvétkor lesz hó, ha karácsonykor nem volt.
17. A mágikus világban szokás, hogy az ünnepi asztal maradékait, elsősorban a morzsát, megőrzik, hogy azzal gyógyítsák az emberi, állati betegségeket. A morzsát a gyümölcsfák alá is szórták, hogy jó legyen a jövő évi termés. Az összesepert morzsát máshol nem szabad kidobni az ünnepek vége előtt, mert az megóvja a háziakat a betegségektől.
A szemetet sehol sem jó ötlet kivinni a házból, mert azzal együtt a szerencsét is kidobjuk. A menüben szerepeljen babos, lencsés, mákos étel, mert az sok pénzt jelent annak, aki eszik belőle.
Éjjelre hagyunk az asztalon a mákos tésztából, mert a hazalátogató halottak, angyalok abból esznek. Ha halat eszünk, akkor úgy fogunk haladni a karrierünkben, mint hal a vízben, tehát egyenesen előre. Ha a megtisztított hal pikkelyét a pénztárcánkba tesszük, akkor gazdagság vár ránk.
18. Hamarosan férjhez megyünk, ha karácsonykor fonunk hét fonalat, mert a hiedelem szerint akkor Farsangra megkérik a kezünket.
19. Egyes helyeken az asztalon gazdasági és házi eszközök is voltak. Ilyen például a gabona, magvak, széna, szalma. Az asztal leszedése után a baromfik kapják a magvakat, hogy jobban tojjanak, szebben gyarapodjanak.
20. A hazai hiedelmek között sok a halálra, szerelemre, időjárásra, termékenységre vonatkozó babona. Ha például karácsony és újév között mosunk, akkor az rossz jel. Ha valakinek a padláson szárad a ruhája, akkor az hamarosan meghal.
Azzal sem segítünk a sorsunkon, ha rúdon szárítjuk a holmit, mert akkor a jószágok között válogat a halál. Az a lány, aki kakas kukorékolást hall, hamarosan férjhez megy, de az, aki tyúk kotkodácsolást hall, az szingli marad.
(Forrás: noiportal.hu)
Hozzászólások