A cenzorok miatt kellett átírni a Lúdas Matyi forgatókönyvét

Meglepő érdekességek a 45 éves magyar rajzfilmről.45 évvel ezelőtt mutatták be minden idők egyik legsikeresebb magyar rajzfilmjét, a Lúdas Matyit, amiről most olyan érdekességeket tudhatsz meg, amilyenekről talán még soha nem hallottál.

A forgatókönyvet kilencszer kellett átírni, a cenzorok szerint túl sok volt benne a liba: Dargay Attila és írótársai, Nepp József és Romhányi József eredeti elképzelése az volt, hogy visszaveszik a Lúdas Matyi történetének politikai mondanivalóját, valamint több humort visznek a cselekménybe.

A rendező olyan karikatúraszerű jeleneteket is elképzelt, mint például az, hogy Döbrögi a libákat hajkurássza, vagy még ágyúval is lövet rájuk. Végül több, mint 2000 rajzot készített két hónap alatt, de a fapofa főnökség, aminek tagjait csak „gyászoló rokonság”-nak gúnyolta Dargay, túl soknak találta a libák mennyiségét és a történetben betöltött szerepüket.

A tanácsuk az volt, hogy legyen csak egy liba, de abba mindent adjon bele, és dolgozza ki alaposan a karaktert. Amikor azonban ez megtörtént, akkor már az volt a főnökség problémája, hogy túlságosan központ karakter lett, ezért úgy döntöttek, hogy a liba ne beszéljen.

Emellett az sem nyerte el a főnökség tetszését, hogy az alkotók nem hangsúlyozták ki eléggé Matyi jellemfejlődését, ezért Dargayék átdolgozták a karaktert, hogy fejlődjön. A forgatókönyvet összesen kilencszer írták át, mire 1975 szeptemberére sikerült megtalálni az egyensúlyt a komédia és a főnökségnek tetsző kellő komolyság között.

Az aprólékos rajzolás közel egy évig tartott, majd a kész képek lefényképezése a speciális munkaasztalon 1976 szeptemberében kezdődött, és hét hónapon át tartott, majd az utómunka átcsúszott 1977-re is.

A magyar animációs film legendás alkotói dolgoztak rajta Dargayval: Alapvetően a Lúdas Matyi Dargay Attila filmje, viszont az animáció filmgyártás még inkább csapatmunka, mint az élőszereplős filmkészítés.

A Pannónia Filmstúdió alkotóműhelyként funkcionált, ugyanis szinte minden alkotó kivette a részét a nagy projektekből, köztük a tévésorozatokból is. A Lúdas Matyi forgatókönyvén dolgozó Nepp József rendezőként a Gusztávval, Mézgáékkal, a Kérem a következőt!-tel (Doktor Bubó) és a Hófehérrel vonult be a filmtörténetbe.

A rajzfilm másik társírója, „Rímhányó” Romhányi József volt, aki Nepp előbb említett művei mellett Mekk Elek, az ezermester és a Szaffi forgatókönyvét írta, de neki köszönhető a Frédi és Béni magyar változata is.

A János vitéz, a Fehérlófia, a Magyar népmesék és Az ember tragédiája című történekkel híressé vált Jankovics Marcell figuratervezőként vett részt a Lúdas Mayi munkálataiban, ugyanis ő dolgozta át a történet emberszereplőit, mert a főnökség túl karikatúraszerűnek ítélte Dargay Attila stílusát.

Jankovics csak Döbrögi és annak verőlegényei esetében tartotta meg az eredeti eltúlzott vonásokat, illetve Matyi álcáit, az olasz építészt és az orvost pedig szándékosan tervezte nevetségesre.

Lúdas Matyi volt a második hazai, egész estés animációs film, bár Dargay nem ezt akarta elkészíteni, hanem az elsőt, a János vitézt: A magyar animációs film a hatvanas évek elejére nőtte ki magát, ugyanis akkor készültek egymásután a társadalomkritikus rövid, szatirikus rajzfilmek. Az egész estés animációk egy évtizeddel később kezdtek megvalósulni, annak ellenére, hogy Dargay Attila már 1960 és 1970 között szeretett volna ilyet készíteni a trójai háborúról.

A kulturális minisztérium Filmfőigazgatósága, amihez a cenzúra is tartozott, Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára rendelte meg a filmeket, így ennek a programnak hála készült el például a Jankovics Marcell által rendezett János vitéz is 1973-ra. Emiatt Dargaynak nem a Lúdas Matyi volt az első animáció filmje.

Dargay kimondottan sajátos módon képzelte Petőfi-klasszikusát, mert ő nem hősként akarta ábrázolni János vitézt, hanem krumpliorrú, pödrött bajszú, lúdtalpas trampli karikatúraként. A főnökség ezért inkább úgy döntött, hogy Jankovicsnak adja a filmet, Dargayt pedig behívták, de nem azért, hogy leszidják, hanem azért, hogy felkérjék arra, hogy rendezze meg a második magyar egész estés animációs filmet.

Dargay eléggé elszomorodott, amikor kiderült, hogy a Kádár-rendszer munkás-paraszt ideológiáját idéző Fazekas Mihály-költeményt kell feldolgoznia, ugyanis úgy gondolta, hogy abból az erőszakossága miatt nem készíthet animációt a kedvenc közönsége, a gyerekek számára, ezért Nepp Józseffel, a forgatókönyv írójával arra az elhatározásra jutottak, hogy teljesen más irányba viszik el a történetet, amiből lett is problémájuk.

A Lúdas Matyinak nem ez volt az első adaptációja: 1922-ben Deésy Alfréd némafilmet készített a történetből, de ennél sokkal ismertem a Nádasdy Kálmán és Ranódy László által készített Ludas Matyi, amit 1950-ben mutattak be, Soós Imre főszerepésével. Filmtörténeti szempontból ez a feldolgozás volt egyfelől az első teljes hosszában színes magyar mozifilm, másfelől 5 millió nézőjével bekerült a tíz legnézettebb hazai film sorában.

Csupa neves színész szinkronizált a Lúdas Matyiban, ami elképesztő sikert aratott: A Lúdas Matyi szereplőinek hangját színházból és filmekből ismert nagy nevek kölcsönözték. Közülük kivételt képeztek Matyi hangjai, aki esetében a gyerekváltozatát Gesztesi Péter, a felnőttet Kern András szólaltatta meg. Bár akkoriban ők ketten még nem voltak nagy nevek, manapság aligha kell bemutatni őket. Döbrögi hangja a Jászai Mari-díjas Csákányi László volt, míg a kisebb szerepekben hallható volt Zenthe Ferenc és Gobbi Hilda is.

Az 1977-ben bemutatott Lúdas Matyi hatalmas sikert aratott a mozikban, ahol 2,5 millió néző váltott rá jegyet. Ezzel az eredménnyel ez az alkotás lett minden idők egyik legnézettebb magyar animációs filmje.

A Lúdas Matyit 1977 karácsonyán megvette a BBC, majd be is mutatta. Később a szocialista országok mellett Afrikában, ázsiai államokban és dél-amerikai régiókban is műsorra tűzték az animációs rajzfilmet.Dargay a Disney bűvöletében alkotta meg a Lúdas Matyit: Dargay Attila soha nem titkolta, hogy mennyire szereti a Disney-rajzfilmeket, ami nem meglepő, mivel az amerikai stúdió gyártotta a legrészletesebben kidolgozott animációs filmeket az 1930-as és 1970-es évek között.

A Disney-stílus akkoriban egyfajta lázadás is volt a művész kreativitást megfojtó szocialista realizmus ellen. Henrik Irén, a rendező állandó alkotótársa és felesége egy visszaemlékezése során elmondta, hogy inkább a Disney-filmek technikáit és formáit akarták megvalósítani, így a Lúdas Matyi esetében is, valamint az egyedi témák, történetek kidolgozására törekedtek úgy, hogy közbe ne vegyék át a Disney „rossz oldalait”.

A rajzfilmben szereplő, majdnem beszélő, lúd azonban egyértelműen Disney-karakter. Ugyanakkor nála fontosabb két kulcsfogalom, a full animation és a multiplán, ugyanis Dargay Attila és Henrik Irén ezeket az eljárásokat használta a Lúdas Matyiban, ami ennek eredményeként lett vizuálisan olyan megkapó.

Mint minden filmjét, a Lúdas Matyit is feleségével közösen készítette el Dargay Attila: Bár Dargay Attila folyamatosan együttműködött a pannóniás pályatársaival, mégis Henrik Irén különleges alkotótársa volt, ugyanis férj és feleség voltak.

Dargay és Henrik 1956-ban találkozott, pont abban az időben, amikor Henriket eltanácsolták a zenei pályáról. Elmondása szerint a férfitől nemcsak szerelmet kapott, hanem az operatőri hivatást is, ugyanis Dargay vitte el őt a Pannóniába egy látogatásra, ami során felkeltette Henrik érdeklődését az ott látott kreatív munka. Ezután tulajdonképpen autodidaktaként tanulta meg a rajzfilmek fényképezését.

Dargay és Henrik 1957-ben házasodott össze, majd onnantól kezdve együtt készítették el a legtöbb projektjüket, köztük a Lúdas Matyit is.

Az eredeti Lúdas Matyi írója tudta nélkül jelent meg és jóval erőszakosabb, mint a rajzfilm: Fazekas Mihály költő, botanikus és katona írta a Lúdas Mayi elbeszélő költeményt 1804-ben. A szerző állítása szerint 1805-ben szerette volna kiadatni a kéziratot, de Kazinczy Ferenc, a reformkor nagy nyelvújítója és költője annyira kritizálta a történetet, hogy Fazekas inkább elállt a tervétől.

A tanmese valahogy mégis kikerült a fiókból, és Kerekes Ferenc, debreceni származású egyetemi professzor, ki is adatta Bécsben 1815-ben. A kiadvány természetesen Fazekas kezébe is eljutott, aki levélben tiltakozott a neve feltüntetése nélkül megjelent Lúdas Matyi ellen. Fazekas később átdolgozta a történetet, amit aztán 1817-ben, már a saját neve alatt, újra kiadott.

Az eredeti történet Dargay Attila rajzfilmjénél sokkal cinikusabb és erőszakosabb. Míg az animációs rajzfilmben Matyi egy szimpatikus gyerek, aki szeret a természet közelében élni, addig az eredeti műben a fiú egy naplopó, akinek az egyetlen önálló cselekedete kimerül abban, hogy kihajtja a libákat a vásárra, ahol az önkényúr Döbrögi áron alul akarja megvásárolni az állatokat.

Míg az 1977-es animációs rajzfilmben a kamera nem mutatja Matyi elnáspángolását, addig az eredeti történetben nemcsak alaposan megvesszőzik, hanem még jól meg is verik Döbrögi emberei, miután hangosan megfenyegette az önkényurat, hogy háromszor kapja vissza a fenyítést.

Dargay még a bosszúknál is igyekezett humorosra venni a figurát, és még akkor sem volt explicit, amikor az ágyon fekvő Döbrögi csupasz hátsóval várja az orvost. Ezzel szemben Fazekas naturalisztikusan írta le, hogy milyen sérüléseket szenvedett a félholtra vert önkényúr.A stílus a Disney-t idézi, de a tájat és a filmzenét sajátosan magyar motívumok ihlették: Technika értelemben a Disney-filmekből inspirálódott Dargay Attila és csapata, de a miliő kidolgozása esetében a jellegzetes magyar településeket és tájegységeket vették alapul. A vásári jelenetben látható falut Hollókő, és az ott található skanzen alapján alkották meg, míg Döbrögi rezidenciáját és környékét Nagyvázsony Kinizsi vára ihlette. Emellett Dargayék sokat merítettek Mészöly Géza, 19. századi festő tájképeiből is.

A Lúdas Matyi filmzenéjéhez a rendező választotta alapként Liszt Ferenc II. Magyar rapszódiáját, amit Daróci Bárdos Tamás dolgozott át cigányzenei stílusban, ami nagyszerűen illik a Lúdas Matyi humoros feldolgozásához.

Bár Fazekas Mihály művét dolgozta fel, Dargay Attila mesterének, Macskássy Gyula két klasszikusából is merített: Dargay Attila művészi látásmódját, ami megmutatkozik a Lúdas Matyiban is, két lényeges hatás alakította: Walt Disney és Macskássy Gyula rajzfilmjeié.

Macskássy, akit a „magyar animáció atyjá"-nak is neveznek, voltaképpen Dargay mentora volt, hiszen ő vette a szárnyai alá a Képzőművészeti Főiskoláról koholt vádakkal, politikai okokból, a származása miatt kirúgott, tehetséges alkotót.

A gyerekkora óta rajzoló Dargay a rokonai segítségének köszönhetően került be Macskássy Gyula műtermébe, ahol megrendelésre készítettek animált reklámokat, az 1950-es évek elején, amikor is a rajzolás mellett kávét főzött, reggelit hozott és fűtött.

Az áttörést mindkettőjük számára meghozta a Macskássy által rendezett első színes, rövid meserajzfilm, az 1951-es A kiskakas gyémánt félkrajcárja, ami ugyanúgy nagy hatással volt később a Lúdas Matyira, ahogy az 1955-ben bemutatott, szintén Macskássy által készült, A két bors ökröcske is.

A kiskakas gyémánt félkrajcárja esetében Dargay fázisrajzolóként dolgozott, míg A két bors ökröcske munkálataiból tervezőként vette ki a részét. Már ezen a két alkotáson is érezhető volt, hogy az alkotók a Rákosi-korszakban tiltott Disney-rajzfilmeket tanulmányozták annak érdekében, hogy profi animálást készítsenek.

Emellett mind a két történetben szerepelt Döbrögi figurájának az előképe, hiszen A kiskakas gyémánt félkrajcárjában egy kapzsi király veszi el a félkrajcárt, míg a másik történetben Gergő csodás ökreit nézi ki magának egy önkényúr.

Ugyanakkor nemcsak Döbrögi alakja fedezhető fel ebben a két rajzfilmben, hanem Matyi is, mivel A két bors ökröcske Gergője külső megjelenésben és furfangosságában is hasonlít a Lúdas Matyi főhősére, A kiskakas gyémánt félkrajcárjában pedig a kakas mentalitása emlékeztet Matyiéra, de az emberi vonásokkal rendelkező liba-másodfőhőst is felfedezhetjük benne.

(Forrás: hu.ign.com)