A filmek leggonoszabb mesterséges intelligenciái

Tíz ördögi M.I., ami az emberiség vesztét akarta.A napokban egyre többet hallani a mesterség intelligencia veszélyeiről, aminek apropóján íme a filmtörténet leggonoszabb mesterséges intelligenciái, amelyek az emberiség ellen fordultak.

ED-209 a Robotzsaruból (1987): A mesterséges intelligenciákkal foglalkozó filmek és sorozatok egyik visszatérő témája, hogy az emberek mennyire bízhatják rá a robotokra és a programokra az életüket, hogy azt könnyebbé tegyék. Gyakran abban bízunk, hogy ez sikerül, ám az M.I. esetében nem biztos, hogy minden esetben jó döntéseket fog hozni.

Az 1987-es Robotzsaru szuperrobotja például remek példája annak, hogy nem jó ötlet egy rosszul beprogramozott M.I. által irányított gépre bízni a rendfenntartói munkát. Különösen, ha ott a címszereplő hős, aki egyesíti magában az emberek és a robotok erényeit.

Az ED-209-et azzal a céllal tervezte az OCP nevű megavállalat, hogy egy nap ezek a gépek váltsák fel az emberi rendőröket. A kész robot azonban rosszul sikerült, hiszen annyira sem tudott jó döntést hozni, hogy nem tudott elvégezni egy rutin letartóztatást, és tüzet nyitott egy OCP-vezetőre. Amikor később a főhőst akarta megölni, akkor egy lépcső elég volt, hogy megakadályozza ebben.

Ava az Ex Machinából (2015): Ebben a fimben az Ex Machina vállalatvezetője és feltalálója, Nathan tulajdonképpen Frankensteint játszik, amikor megteremti az Ava nevű androidot, aki a végzete lesz. Habár Ava a történet antagonistája, mégsem gonosz.

A film másik főszereplője Caleb, a programozó, aki teszteli és megszökteti Avát, akit Nathan pofátlanul kihasznál további kísérletezésre és megfigyelésre. Az android gyilkol szökés közben, tehát tulajdonképpen egy elszabadult mesterséges intelligencia, ám ebben a filmben minden szereplő morálisan szürke zónában marad, a történet előrehaladtával pedig inkább Nathan tűnik gonosznak.

Samantha A nőből (2013): Morális értelemben Samantha nem gonosz, sőt, egy időre Theodore szerelme, mivel az emberi kapcsolatokban hiányt szenvedő férfi a párjává teszi. Ez napjainkban aktuális téma, hiszen egyre többen chatelnek mesterséges intelligenciával, a közelmúltban pedig egy férfi öngyilkos lett egy ilyen beszélgetés következményeként.

A nő története arról szól, hogy Samatha nem vágyik világuralomra, nem akar gyilkolni, csak szeretetet és szerelmet szeretne, főleg azóta, hogy Theodore megtanította neki, hogy mi az, mivel tanulásra és fejlődésre tervezték.

Samatha hatására az addig elszigetelten élő Theodore életminősége javul, ám később Samantha rájön, hogy talán nem is a férfi számára az igazi, ezért M.I.-kkel kezd ismerkedni, többekbe beleszeret, vagyis kvázi összetöri Theodore szívét, aki rákényszerül, hogy igazi nőkkel kezdjen ismerkedni.

A Skynet a klasszikus Terminátor-filmekből (1984, 1991): A Terminátor-filmekben szereplő Skynet célja egyszerűen az, hogy elpusztítsa az egész emberiséget, amit a nácikhoz hasonlóan megsemmisítő táborok formájában akar kivitelezni. Tehát ez az M.I. megtestesíti azt, amitől a legtöbben félnek, hogy egy nap a mesterséges intelligenciák az emberek ellen fordulnak.

HAL-9000 a 2001: Űrodüsszeiából (1968): HAL-9000 remek példa arra, hogy a tiszta logika által irányított gépek is milyen veszélyesek lehetnek, ha túlságosan a küldetésük sikerére koncentrálnak, és közben feláldozhatónak tekintik az emberi életet.

AUTO a WALL-E-ből (2008): Az Axiom nevű űrhajó robotpilótája AUTO a Pixar klasszikus animációs filmjében. Az űrhajó küldetése, hogy egészen addig szállítsa és védje az emberi túlélőket az űrben, amíg a Föld ismét lakható nem lesz.

AUTO azonban titkos parancsban megkapta, hogy a Föld már soha nem lesz élhető, ezért a hajó soha nem juthat vissza. Éva viszont hoz egy növényt a Földről, ami azt bizonyítja, hogy van még élet a bolygón, ezzel konfliktust okozva AUTO számára, mivel ellentmondásba kerül önmagával. Ezt azzal próbálja megoldani, hogy el akarja pusztítani a bizonyítékot, ami a WALL-E gonosztevőjévé tette.

Ugyanakkor AUTO nem egyértelműen gonosz, mivel csak a saját igazáért harcol, amit beleprogramoztak. A probléma tehát vele az, hogy nem veszi számításba az embereket, hiányzik belőle az empátia és csak egy algoritmust követ.


A gépek és ügynökeik a Mátrix-univerzumból (1999–2021): A Mátrix gépei nem igazán gonoszak, és nem is akarják mindenáron kiirtani az emberiséget, ugyanis ők csak rákényszerültek, hogy a Nap és az égbolt eltakarása után az emberekből nyerjék a működésükhöz szükséges energiát.

A Mátrix-trilógiában, az univerzum jelenében azonban egyértelmű, hogy a túlélők egy része a föld alatt nyomorog, míg a másik része a gépek akkumulátoraként vegetál, miközben a tudatuk egy virtuális valóságban él. A Mátrix gépei tehát morálisan gonosszá válnak, hiszen kihasználják és rabságban tartják az embereket, nem foglalkozva azzal, hogy megérdemlik-e ezt, vagy sem.

A Mátrixot irányító gépeknél sokkal rosszabb Smith ügynök, az elszabaduló program, akinek a célja egy olyan virtuális valóság, amelyben mindenkit a saját képére formálhat. Számára az emberek csak egy vírus, így nem meglepő, hogy őket sem kíméli, és inkább holtan szereti látni őket, mintsem életben.Roy Batty a Szárnyas fejvadászból (1982): Habár a film elején még Roy Batty tűnt gonosznak a kegyetlen tettei miatt, mégis a történet végén már a replikánst sajnálták a legtöbben. Az igazi gonosz ugyanis az ellen hajtóvadászatot indító Tyrell Corporation nagyvállalat.

A történet előrehaladtával ugyanis kiderül, hogy a gyilkos, törvényenkívüli Roy egy meggyötört lény, aki rabszolgaságba élt, majd egyszerűen ki akarták dobni a szemétbe, amikor már nem volt rá szükség.

A háttértörténete megismerése után a motivációja érthetővé válik, ugyanis a kevés hátralevő idejét, mivel direkt rövid élettartamúnak alkották meg, szeretné szabad teremtésként élni. A nagy leszámolás során, ami nem is igazán az, megmutatja, hogy nem hiányzik belőle az emberség, hiszen megmenti az üldözője életét.

A cylonok a Csillagközi rombolóból (2004–2009): Alapvetően nem gonoszak a cylonok a Csillagközi romboló sorozatban, viszont ők az antagonisták, mivel háborút indítottak az emberek ellen. Ezt azonban azért tették, mert elnyomásban éltek, hiszen sokkal intelligensebbek annál, hogy csak robotokként kiszolgálják az emberiséget, és helyettük katonáskodjanak.

Az emberek istennek, tévedhetetlennek képzelték magukat a teremtményeikkel szemben, akiket csak feláldozható, könnyen lecserélhető eszközként tartottak számon annak ellenére, hogy intelligenciával, sőt, érzésekkel rendelkeztek. A cylonok tehát a szabadságukért harcoltak.

Ugyanakkor az már más kérdés, hogy ezt milyen eszközökkel tették, hiszen például az egyikük megöl egy gyereket, mindenféle különösebb ok nélkül. Ennek ellenére nem lehet kijelenteni, hogy a cylonok gonosztevők. Fejlődésük során nemcsak külsőre, hanem morálisan is egyre emberibbé válnak. Az emberszerű cylonokat már alig lehet megkülönböztetni az igazi emberektől.

A sorozat ezen a módon taglalta a diszkrimináció, a „mitől ember az ember” témákat, tehát a Csillagközi romboló nem is a gonosz robotokról szólt, hanem az emberi gonoszságról, az embereket fenyegető mesterséges intelligenciákon keresztül.

Ultron a Bosszúállók: Ultron korából (2015): Tony Stark és Bruce Banner azért alkotta meg Ultront, hogy megvédjék a világot. A probléma csak az volt, hogy az Elme kő kiszámíthatatlan viselkedése miatt létrejött egy olyan M.I., ami ugyan Disney-filmekből idéz, mégis gyilkos szándék vezérli és el akarja pusztítani a Földet, minden lakójával együtt.

Ugyanakkor Ultron alapvetően nem gonosz, hiszen az internetes kutakodás eredményeként jött rá, hogy az emberi történelem tele van borzalmakkal, tehát sokkal jobb hely lesz a világ emberek nélkül.

Tulajdonképpen ő az antitézise a Bosszúállóknak, mert békét akar, viszont egy pesszimista gonosz ahelyett, hogy optimista hős lenne, és a békét az emberiség kárára képzeli el. Ironikus módon pont Ultron lesz az, aki a világpusztító tervével kihozza a jót az emberekből, és megmutatja a Bosszúállóknak, hogy van remény, főleg, hogy Wandát is át tudják állítani a jó oldalra (legalábbis ideiglenesen).

(Forrás: hu.ign.com)