A Jégvarázs 2. kérdései és válaszai

A film főbb mondanivalói spoileresen.Múlt héten sok kisgyerekes szülő számára nem volt kérdés, hogy mi lesz a hétvégi családi program, hiszen megérkezett a Jégvarázs folytatása a magyar mozikba. Elza és Anna legújabb kalandja nem aratott osztatlan sikert a kritikusok körében, akik leginkább azt kifogásolták, hogy miért kellett olyan témákkal megtölteni az animációs filmet, amit a gyerekek valószínűleg nem fognak érteni, és a sötét tónussal is túlzásba estek az alkotók.

De pontosan milyen komplex témákat és hogyan feszeget a Jégvarázs 2.?

A gyarmatosítás öröksége: Az animációs film rögtön egy visszaemlékezéssel kezdődik, amiben a kicsi Elza és Anna apja az elvarázsolt erdőről mesél a lányainak. Ezzel a két rendező, Chris Buck és Jennifer Lee felvezette a kolonizációs történetüket.

Ez a változat arról szól, hogy Arendelle kedves és nagylelkű népe, Elza és Anna nagyapjának vezetésével, segített az erdő népének (akikről később kiderül, hogy Northuldra őslakosa) gátat építeni, de az erdőlakók elárulták a segítőiket. A kitört harc annyira felbosszantotta a mágikus erdő szellemeit, hogy azok áthatolhatatlan varázsköddel elzárták a területet.

A jelenben Elza és társai bejutnak az erdőbe, ahol megtudják a szörnyű igazságot, amit a moziban ülő felnőttek már akkor sejtettek, amikor a lányok apja meséjét hallgatták: a valódi gonosz Arendelle, leginkább a nagyapa volt.

Miközben Elza és Anna felfedező útra indul, Olaf többször emlékezteti őket, hogy „a víz emlékszik”. Végül ez a mondás vezeti rá Elzát arra, hogy egy rejtélyes folyó, amiről az anyukája altatódalt énekelt neki, segíthet neki megismernie a múltját.

Anna arra jön rá, hogy el kell pusztítani a gátat ahhoz, hogy az Arendelle-i katonák és Northuldra népe felszabadulhasson. Ez a megoldás teljesen logikus, hiszen a gátat eszközként használták az erdő és annak lakóinak gyarmatosításához és fizikailag korlátozta a természet erejét.

Anna a Földóriások felbosszantásával éri el a gát lerombolását, ezzel megfogadva a saját eldalolt jó tanácsát, miszerint mindig helyesen kell cselekedni, még akkor is, ha ez az otthonunk elpusztításával jár.A klímaváltozás: A Jégvarázs 2. nemcsak gyarmatosítás bűneit feszegeti, hanem a globális felmelegedéssel is foglalkozik, csak nem ennyire nyíltan. Az alapkonfliktus értelmezhető úgy, hogy a természet élhetetlen időjárással bünteti az emberi gyarlóság bűneit.

Arendelle-t ki kell üríteni az életveszélyes természeti jelenségek miatt, a korábban harmonikus erdő népe évtizedek óta nem látta a kék eget, Olafot pedig dühös természeti elemek zaklatják. Mindez tűnhet belemagyarázásnak, de a Jégvarázs 2. egyik dalírója, Kristen Anderson-Lopez elmondta, hogy a készítőkkel arról beszéltek, hogy klímaváltozás milyen hatalmas és komoly probléma, ezért a klímaváltozás és a természet egyensúlyának felborulása jó motiváció lehet Elza számára.

A Kristoffot alakító Jonathan Groff arra hívta fel a figyelmet, hogy a környezetünk tisztelete hangsúlyos a filmben, aminek minden szereplője azt vallja, hogy gondoskodni kell a körülöttünk lévő világról, ne vegyünk mindent természetesnek, és tiszteljük a természet erejét.

Az ötödik elem: Míg Anna megmenti az erdőt, addig Elza önmagával kapcsolatban tesz felfedést. A Jégvarázs 2-ből kiderül, hogy létezik egy ötödik természeti erő, ami a másik négy egyensúlyáért felel, és hidat képez a két világ között.

Elza a rejtélyes folyónál megtudja, hogy az anyukája a Northuldra-klánhoz tartozott, egyúttal az is világossá válik számára, hogy ő az ötödik elem, így az erejével békés kapcsolatot teremthet az erdő őslakosai és Arendelle népe között.

Ebből kiderül, hogy Elza miért kapott különleges képességet, amivel folyton hadilábon állt az első részben. Az apja meséjéből kiderült, hogy a csata előtt a Northuldra erdejében élők sokkal közelebbi kapcsolatban álltak a négy elemmel. Varázserejük nem volt, de anélkül is a hasznukra tudták fordítani a természet erejét.

Később az is kiderült, hogy a csatában Elza és Anna édesanyja mentette meg az apjukat, ezért az elemek eldöntötték, hogy természetfeletti erővel ajándékozzák meg Elzát. Ahogy azonban már a Jégvarázs első részében is kiderült, a testvérek csak akkor menthetik meg a királyságot, ha összefognak.

Ez történik a Jégvarázs 2-ben is, ugyanis azzal, hogy Anna lerombolta a gátat, rászabadítja a folyót Arendelle-re, és úgy tűnik, hogy az özönvíz elmossa a felmenők bűneit, de még mielőtt ez bekövetkezne, jön Elza, aki arra használja az erejét, hogy megfagyassza az áramlatot, ezzel megmentve a királyságot. Hála a testvérpárnak Arendelle megmenekül, Northuldra népe felszabadul, az erdőben rekedt katonák pedig 34 év után hazamehetnek.

Mivel Arendelle csodás királysága hazugságokra épült, és az elnyomás egyfajta jelképe lett, ezért különös, hogy az alkotók nem pusztították el. Igaz, egy Disney mese nem zárulhat traumával, de így semmissé tették Anna áldozatát.

Ráadásul a készítők átvehették volna a Thor: Ragnarök tanulságát, miszerint „Asgard nem egy hely, hanem egy nép”, vagyis itt is lehetett volna, hogy „Arendelle nem egy hely, hanem egy nép” felkiáltásával valahol újjáépítik a királyságot úgy, hogy ahhoz nem kell kizsákmányolni az őslakosokat.Mindenki a helyére kerül: A Jégvarázs 2. végén Elza úgy dönt, hogy lemond a trónról, Arendelle új királynője Anna lesz, ami egy nagyon jó döntés, hiszen Anna volt az, aki az első részben ki akarta tárni a kapukat és egy befogadó királyságra vágyott, míg az önmagával harcban álló Elza még jobban be akart zárkózni.

Ugyancsak Anna volt az, aki kétszer is megmentette a nővérét, ezzel együtt pedig a királyságot is, tehát biztos, hogy Anna békés és igazságos királynő lesz. Elza pedig végre nemcsak elfogadja, hanem teljesen kihasználja az erejét.

Az idősebb testvér mostani elvonulása más, mint az első részben látott, hiszen akkor magányosan, elzárva akart élni egy jégpalotában. A Jégvarázs 2-ben viszont nincs egyedül, ugyanis az édesanyja népével él, soha nem hagyja ki a húga társasjáték estéjét és megértette a képessége célját.

Elza szexualitása: A Jégvarázs után sokan találgatták, hogy Elza heteroszexuális-e. Erre a kérdésre a második rész sem adott választ, hiszen Elza karaktere önmagunk felfedezéséről szól, arról, hogy elfogadjuk magunkat annak, akik vagyunk. A Jégvarázs 2-ben bár megjelent két új karakter, egy fiú és egy lány, de egyikük sem került romantikus kapcsolatba Elzával. Talán, ha lesz harmadik rész, akkor abban Elza eljut a karakterfejlődés azon szintjére, ahol erre a kérdésre is választ kapnak a nézők.

A stáblista utáni jelenet: A Jégvarázs 2. egyik jelentében Olaf viccesen elmesélte az első rész cselekményét. A stáblista utáni jelenetben a mostani történetet összegzi egy csapatnyi másik élő hólénnyel, köztük egy hóóriással.

Habár ez nagyon vicces, mégis felhívja a figyelmet arra, hogy a folytatásból se derült ki, hogy Elza miért képes életre kelteni dolgokat. A Jégvarázs 2-ben ez azért vált különösen érdekes kérdéssé, mert Olaf komoly lélektani változáson esik át: küzd a felnövéssel, az érzelmeivel, vagyis tulajdonképpen emberként viselkedik.

Ezt a kérdést elüthetnénk azzal, hogy szükség volt egy aranyos, vicces mellékszereplőre, ám tudjuk, hogy a készítők milyen komoly témákkal próbáltak foglalkozni a Jégvarázs 2-ben, ezért foglalkozhattak volna kicsit Elza legnagyobb felelősséggel járó isteni képességével is. Persze, lehet, hogy úgy döntöttek, hogy ezzel majd ráérnek a harmadik részben, ha lesz.

(Forrás: hu.ign.com)