A Magyar film 1.0 című kötet elsősorban a fiatal közönségnek készült
A közelmúltban megjelent könyv a kiadónak abba a sorozatába illeszkedik, amely különböző művészi ágakról szóló ismeretterjesztő munkákat tartalmaz. "Végig szem előtt igyekeztem tartani, hogy fiatal olvasóközönséghez szóljon a könyv, közérthetően fogalmazzon, ugyanakkor tartalmazza a tudományos kutatás legkorszerűbb eredményeit is" - számolt be a munkáról Gelencsér Gábor az MTI-nek.
A cím, Magyar film 1.0 több szempontból is szerencsés választás: a mai generációnak érdekes lehet a számítógépek világából ismerős jelzés, ami egyúttal arra is utal, hogy alapvetésről, vázlatról van szó, tehát ilyen értelemben egy 1.0-ás verzió. "Örülnék, ha tőlem vagy más tollából követné a 2.0 vagy egy esetleges új kiadásban egy 1.1-es" - mondta el az ELTE Filmtudományi Tanszékén tanító szerző. A számítógépes logikát Gelencsér Gábor a könyv felépítésében is igyekezett érvényesíteni. Mint megjegyezte, a kiadót dicséri a szemléletes tipográfia, a színes fejlécekkel is jelzett tagolás, de fontos volt számára, hogy többféle mutató is került a kötetbe és a szakirodalom-jegyzék akár egy tudományos munkában is megállhatná a helyét.
A filmtörténeti áttekintés 1896-tól indul, amikor a millenniumi ünnepségeken készült felvételek már megörökítették Ferenc József látogatását is, ám a gyakorlatlan operaőr véletlenül "levágta" az uralkodó fejét. A könyv onnantól tíz történeti korra bontva tárgyalja a magyar filmet a kezdetektől napjainkig. Mint a szerző elmondta: a korszakolás a bevett kánont követi, nem is akart eltérni a hagyományos kronológiától, hiszen fontos, hogyan épülnek egymásra ezek a korszakok. A történeti szálat tárgyaló főszövegbe mintegy linkekként ékelődnek bele az alfejezetek, amelyek a társadalmi, gyártási körülményeket, a stílusokat és műfajokat, a rendezőket és színészeket, valamint az intézményeket és helyszíneket mutatják be.
A filmtörténeti áttekintés végpontja Nemes Jeles László Saul fia című Oscar-díjas filmje. Gelencsér Gábor ezt azzal indokolta, hogy ez a pont egyike a filmtörténet kevés "kegyelmi pillanatainak": Magyarországon és a világban is nagyon sokan megnézték, a kritika igen nagyra értékelte, és a filmfesztiválok is elismerték, Cannes-tól az Oscarig töretlen siker övezte, ami önmagában is egyfajta szintézis. Mint a szerző kifejtette: míg a némafilmkorszak burleszkje még egyaránt volt népszerű és tartották esztétikailag is értékesnek, a filmtörténetben mára a magas kultúra és a tömegkultúra kettévált.
A magyar film történetében ez a kettéválás különösen élesre sikeredett. A némafilmkorszak alkotásai döntő részben elvesztek, a hangosfilmkorszak kezdetétől, 1931-től nagyjából megvannak. 1945-ig a populáris, szórakoztató jellegű filmgyártás dominál, ezt követően viszont egy művészi vagy szerzői és politikai, ideológiai, társadalmi jelentésben értelmezhető film. Néha a két pólus kicsit szembe is kerül egymással, egyebek mellett a kritika és a néző véleményében: amit a kritika szeret, azt a néző nem szereti, és fordítva. Ez a viszony a hatvanas években sem volt már derűs, de a hetvenes-nyolcvanas évektől kissé el is mérgesedett - fogalmazott. A Magyar film 1.0 a címlapján Gothár Péter Megáll az idő című filmjének egyik ikonikus képe jelenik meg.
A kötetben látható több tucatnyi fotót is Gelencsér Gábor válogatta. A szerzőnek már több könyve fogalakozott a magyar film egyes korszakaival, alkotóival, mint elmondta, korábbi munkáiból most sok mindent átvett. Újabban az 1954 és 1962 közötti korszak lett a kedvence, most a Magyar film 1.0-ba is beemelte, hogy akkoriban milyen izgalmas új melodrámai mintázatok, műfajok jelentek meg.
MTI
A cím, Magyar film 1.0 több szempontból is szerencsés választás: a mai generációnak érdekes lehet a számítógépek világából ismerős jelzés, ami egyúttal arra is utal, hogy alapvetésről, vázlatról van szó, tehát ilyen értelemben egy 1.0-ás verzió. "Örülnék, ha tőlem vagy más tollából követné a 2.0 vagy egy esetleges új kiadásban egy 1.1-es" - mondta el az ELTE Filmtudományi Tanszékén tanító szerző. A számítógépes logikát Gelencsér Gábor a könyv felépítésében is igyekezett érvényesíteni. Mint megjegyezte, a kiadót dicséri a szemléletes tipográfia, a színes fejlécekkel is jelzett tagolás, de fontos volt számára, hogy többféle mutató is került a kötetbe és a szakirodalom-jegyzék akár egy tudományos munkában is megállhatná a helyét.
A lábjegyzetek gyakran utalnak linkekre, figyelemmel arra, hogy a fiatalok szívesebben tájékozódnak ezekből a forrásokból.
A filmtörténeti áttekintés 1896-tól indul, amikor a millenniumi ünnepségeken készült felvételek már megörökítették Ferenc József látogatását is, ám a gyakorlatlan operaőr véletlenül "levágta" az uralkodó fejét. A könyv onnantól tíz történeti korra bontva tárgyalja a magyar filmet a kezdetektől napjainkig. Mint a szerző elmondta: a korszakolás a bevett kánont követi, nem is akart eltérni a hagyományos kronológiától, hiszen fontos, hogyan épülnek egymásra ezek a korszakok. A történeti szálat tárgyaló főszövegbe mintegy linkekként ékelődnek bele az alfejezetek, amelyek a társadalmi, gyártási körülményeket, a stílusokat és műfajokat, a rendezőket és színészeket, valamint az intézményeket és helyszíneket mutatják be.
A filmtörténeti áttekintés végpontja Nemes Jeles László Saul fia című Oscar-díjas filmje. Gelencsér Gábor ezt azzal indokolta, hogy ez a pont egyike a filmtörténet kevés "kegyelmi pillanatainak": Magyarországon és a világban is nagyon sokan megnézték, a kritika igen nagyra értékelte, és a filmfesztiválok is elismerték, Cannes-tól az Oscarig töretlen siker övezte, ami önmagában is egyfajta szintézis. Mint a szerző kifejtette: míg a némafilmkorszak burleszkje még egyaránt volt népszerű és tartották esztétikailag is értékesnek, a filmtörténetben mára a magas kultúra és a tömegkultúra kettévált.
A magyar film történetében ez a kettéválás különösen élesre sikeredett. A némafilmkorszak alkotásai döntő részben elvesztek, a hangosfilmkorszak kezdetétől, 1931-től nagyjából megvannak. 1945-ig a populáris, szórakoztató jellegű filmgyártás dominál, ezt követően viszont egy művészi vagy szerzői és politikai, ideológiai, társadalmi jelentésben értelmezhető film. Néha a két pólus kicsit szembe is kerül egymással, egyebek mellett a kritika és a néző véleményében: amit a kritika szeret, azt a néző nem szereti, és fordítva. Ez a viszony a hatvanas években sem volt már derűs, de a hetvenes-nyolcvanas évektől kissé el is mérgesedett - fogalmazott. A Magyar film 1.0 a címlapján Gothár Péter Megáll az idő című filmjének egyik ikonikus képe jelenik meg.
A kötetben látható több tucatnyi fotót is Gelencsér Gábor válogatta. A szerzőnek már több könyve fogalakozott a magyar film egyes korszakaival, alkotóival, mint elmondta, korábbi munkáiból most sok mindent átvett. Újabban az 1954 és 1962 közötti korszak lett a kedvence, most a Magyar film 1.0-ba is beemelte, hogy akkoriban milyen izgalmas új melodrámai mintázatok, műfajok jelentek meg.
MTI
Hozzászólások