A rendező szerint a Mommy Blue személyes történeten keresztül szól sok más ember sorsáról
Az édesanyja látásvesztésének történetét mutatja be, de az emberi kapcsolatok törékeny egyensúlyát és az elengedés nehézségét vizsgáló filmet készített Mayer Bernadette, a Magyarországon a miskolci CineFesten debütáló Mommy Blue elsőfilmes rendezője, aki az MTI-nek adott interjúban többek között arról beszélt, hogy bár a film személyes ihletettségű, az sok más ember sorsáról is szól.
A Mommy Blue története szerint Krisztina (Für Anikó) látása menthetetlen cukorbetegsége miatt, így nagy szüksége van fiára, Mátéra (Vilmányi Benett), hogy berendezze új életét. Máténak időközben gyermeke születik, felesége pedig egy munkalehetőség miatt szeretne külföldre költözni, így a fiú szinte kettészakad: anyja egyre jobban támaszkodna rá, ő pedig minél inkább ragaszkodna új családjához.
A film - amelyet október nyolcadikától játszanak a hazai mozik - az anya és a fiú kapcsolatán keresztül vizsgálja meg a szeretetből vállalt gondoskodás és az önfeláldozás közötti határt, miközben nagy hangsúlyt fektet az elengedés fontosságára is. A történet azt vizsgálja, meddig terjed a beteg családtag iránti felelősség, és mikor válik a gondoskodás olyan kötelességgé, amely már a másik ember szabadságát és saját életének lehetőségeit korlátozza.
Mayer Bernadette az MTI-nek elmondta: saját életét vette alapul a Mommy Blue megalkotásakor.
Hozzátette, tinédzserként egyszerre küzdött anyja egyre romló állapotával és a saját önállósodási vágyával, viaskodott benne az önzés és az önzetlenség. Megjegyezte, a filmben az eredeti forgatókönyv szerint egy szintén tinédzser korú fiú története szerepelt, azt később változtatta 30 év körülire és igazította Vilmányi Benettre.
A rendező beszélt arról is, hogy a mai napig nem tudja megítélni, hogy képes volt-e megadni édesanyjának a kellő figyelmet, türelmet, és azt a gondoskodást, amelyet Máté ad édesanyjának. Szerinte bár a fiú is elvágyik otthonról, hogy megélje apaságát, az ő története kicsit árnyaltabb, mint a sajátja.
Elmondása szerint a filmmel nem saját élete nehézségeit akarta a közönség elé tárni, a miskolci premieren kapott őszinte, pozitív visszajelzések azonban enyhítették benne azt a keserűséget, amelyet édesanyja sorsának igazságtalansága miatt érzett. Úgy gondolja, hogy a film megérintheti a közönség lelkét, és motiváció is lehet azoknak, akik nehéz élethelyzetekkel küzdenek.
Mayer Bernadette elmondta, hogy az arányosan használt humor a film egyik "alapelve", ilyen például az önirónia is, amellyel a vakok önmagukat is átsegítik a látásuk elvesztésének tragédiáján. Hozzátette, hogy a forgatás alatt több nem látó emberrel is dolgoztak, Znamenák Istvánnak például - aki a filmben Krisztina udvarlóját, Gyulát alakítja - vakok közössége segített abban, hogy otthonosan érezze magát szerepében.
A rendező arra is kitért, hogy a film egyik legfontosabb üzenetének az emberi kapcsolatok és az egyéni határok közötti egyensúly megteremtését tartja. Úgy véli, hogy az emberek ugyan szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mégis szükségük van saját térre, az egymásra utaltság és az egyéni határok közötti egyensúly nélkül pedig könnyen elveszíthetik egymást.
A Mommy Blue forgatókönyvének írásakor végig Für Anikóra és Vilmányi Benettre szabva írták meg a főszerepeket, ugyanakkor a rendező nyitott volt a színészek verziójára is, a többi szereplő kiválasztásában pedig Dér Zsolt casting director segítette. A Mommy Blue-ról a készítők szeretnének vakok es gyengénlátók számára audionarrációval készült vetítési kópiát készíteni - derül ki a film sajtókönyvéből.
A forgatás 25 napig tartott, ehhez jött még 2 pótforgatási nap. A fő lakáshelyszín a budapesti Tigris utcában volt, de forgattak még a Baleseti Intézetben, a Főkert Népligeti és a Keresztúri úti telephelyén, az Újpesti piacon, a Kürt Alapítványi Gimnáziumban, Szentendrén a Ferenczy és a Czóbel Múzeumban, egy gödöllői nyaralóban, valamint Balatonaligán és Balatonbogláron.
A film a magyar premier előtt már szerepelt a Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál Work in Progress kategóriájában, világpremierje áprilisban a 16. Pekingi Nemzetközi Filmfesztiválon volt, ahol három díjat is nyert: a Forward Future című versenyszekcióban a legjobb film díját kapta meg, emellett Für Anikót a legjobb színésznőnek, míg Vilmányi Benettet a legjobb színésznek járó elismeréssel tüntették ki.
Játszották még a jeruzsálemi, a palicsi és a bledi nemzetközi filmfesztiválokon is. A forgatókönyvét Mayer Bernadette és Nagy Zoltán jegyzik, az operatőr Csepeli Eszter, a vágó Balla Gábor, a zeneszerző Balázs Ádám, a látványtervező Mestyán Lili, a hangmérnök Császár Gábor, míg a producerek Petrovits Genovéva, Oskó-Szabó Csaba és Gyurin Zsuzsi, az executive producer pedig Mártonffy Zoltán.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások