A sci-fi filmek legnagyobb tudományos tévedései

Nyolc példa, amikor a tudomány és a fikció teljes ellentmondásba került egymással.Az egyik legkedveltebb műfaj a science fiction, ahol találkozik egymással a tudomány (science) és a fikció (fiction), hogy együtt egy szórakoztató egyveleget alkossanak, ám előfordul, hogy a két terület olyannyira ellentmondásba keveredik egymással, hogy annak valami nagyon csúnya lesz a végeredménye, de ezt általában csak azok a nézők veszik észre, akik jártasak a tudományban.

Ha valaki tudós emberként néz sci-fi filmeket, akkor számtalan esetben felháborodhat a kisebb-nagyobb pontatlanságokon, amelyek közül az alábbi nyolc nevezhető a legnagyobb tévedésnek.

Az Erő vele van: Mindenki látott már legalább egy olyan filmet, például a Terminátort, amiben meglőttek valakit, aki aztán 20-30 métert repült hátrafelé, pedig valójában a lövedéknek nincs ekkora súlya. Vegyük például a 9 mm-es golyót, ami nagyjából 25-28 grammot nyom.

Ha ennek a lövedéknek a repülési ideje úgy 400 m/s, majd belecsapódik egy 75 kilót nyomó férfiba, akkor azt 0,04 m/s-os ütés fogja érni. Természetesen a találat után érzett fájdalom miatt már eshet-kelhet, szédülhet az áldozat, de a levegőben nem fog 20-30 métereket repülni.

A földönkívüli PC és a Windows története: A függetlenség napjában Jeff Goldblum karaktere látszólag nagyon okosan kitalálja, hogy úgy menti meg az emberiséget, hogy ír egy trükkös, rendkívül kártékony malware vírust a földi operációs rendszeren, egy emberek által kitalált programnyelven, hogy aztán azt lefuttatva a földönkívüliek hajóján, deaktiválják a pajzsot.

Milyen mázli, hogy a földönkívüliek is Windowst és USB 3.0 használtak, a Norton Antivirust pedig elfelejtették telepíteni!

Az emberi test nem powerbank: A Mátrix is egy izgalmas sci-fi film, de néhány dologban téved. Ezek közül a legdurvább tudományos tévedés az emberi erőforrás teóriája. A történet abból indul ki, hogy az emberiséget kizárólag azért tartják életben, hogy energiát termeljen.

Ez az alapötlet nemcsak elméletileg, hanem gyakorlatilag is képtelenség, ugyanis az emberi testnek több energiát kellene termelnie annál, mint amennyivel életben tartják. Tekintve, hogy folyadékban úszkálnak, mindenféle mozgás nélkül, ezért alapvetően még több energia kell ahhoz, hogy a „humán erőműpark” fennmaradjon.

Az emberi testnek szüksége van megfelelő tápanyagra, oxigénre és hőmérsékletre ahhoz, hogy életben maradjon. Ez tehát leginkább olyasmi, mintha az autót akkumulátorról működtetnénk, miközben a kerékre szerelt dinamóval tartanánk feltöltve.Tűz és jég bolygója: Mint az egyik legnépszerűbb filmsorozat, így a Star Wars nevezhető a leginkább ellentmondásos tudományos fantasztikumnak. Ott van példának Luke, aki a sivatagos Tatooine-on nőtt fel, majd a Dagobah-rendszer egyik mocsaras bolygóján tanulta ki a jedi mesterséget és sajátította el az Erő rejtelmeit, hogy aztán a Birodalom visszavág című epizódban a Hoth jeges világában harcoljon.

Ezek után a hatodik részben a sűrű dzsungelről híres Endor felszínén újabb csatát láthattak a nézők. Ennyi történés mellett talán a nézőknek ideje sem volt arra, hogy belegondoljanak abba, hogy mégis mekkora annak a valószínűsége, hogy egy bolygón csak egy éghajlat létezik, mégis teljesen élhető?

Végtelenített kamerák: A mozifilmekben nagyon trükkösen működnek a kamerák. Ha például a CIA vagy az MI6 emberei a biztonsági kamera felvételeit visszanézik, akkor úgy nagyíthatják a képet, ahogy akarják, mert végül teljesen tisztán fogják látni a célszemélyt.

Eközben, ha a valóságban éjszakai képet készítünk a félmilliós telefonunkkal, akkor aztán hiába nagyítjuk a képet, mert az eredmény csak egy elmosódott paca lesz. Emellett az igazi biztonsági kamerák felvétele még ennél is rosszabb minőségű, 4K felvételt pedig helyhiány miatt nem tarthatnak minden boltban.

Ami azonban még ennél is nagyobb képtelenség az az, amikor a szuperszámítógépen felnagyított kép elmosódott pixeljeit egy mágikus billentyűkombinációval tisztára varázsolják. A valóságban egy pixel mindig pixel marad.

Az űrben még egy láma bőgését sem hallod: Az egy éghajlatú, mégis teljesen élhető bolygó valószínűtlensége mellett egy másik tudományos képtelenség is feltűnhetett a nézőknek a Star Wars filmsorozat megtekintése közben.

Itt a TIE-vadászok hangjáról van szó, amit nem az űrben vettek fel, ugyanis a hangeffektekért felelős szakemberek utólag montírozták a hangsávba, méghozzá egy olyan hangot, amit elefántbőgésből és nedves úton való gumicsikorgatásból kevertek össze.

A probléma itt csak az, hogy a fizika szabályai azt diktálják, hogy az űrben nem terjed a hang, tehát még a leghangosabb lámabőgést sem lehetne meghallani. Fizikából már az ötödik osztályból megtanultuk, hogy a hang egy hullám, aminek terjedéséhez szükség van egy közegre.

Természetesen a Star Warst sem az űrben vették fel, ám ettől még nem kellett volna átverni a nézőket az űrbél állapotokkal.Az idegenek: A Star Trek-rajongók között biztos, hogy akad, aki már elgondolkodott azon, hogy hogyan lehetséges az, hogy minden földönkívüli faj emberszerű? Ott vannak például a hegyes fülű vulkániak, a groteszk, deformált arcformájú romulánok, akik úgy néznek ki, mint az emberek, egy aprócska eltéréssel.

Ha az evolúcióban hiszünk, akkor szinte kizárt, hogy a Földtől egy több millió fényévre található bolygón, pusztán a véletlennek köszönhetően, ugyanazon séma alapján kialakult egy faj. Ha a vallás alapján közelítjük meg a dolgot, akkor az egészre legyinthetünk annyival, hogy isten így látta jónak teremtés közben.

Valószínűleg inkább arról van szó, hogy a pénz nagy úr, az alkotók kezét pedig megkötötte a költségvetés, ezért kevesebb maszkkal és kevesebb effekttel akartak dolgozni.

Lassan mozgó lézerek: Legyen bármilyen messze egy galaxis, a lézernyalábok akkor is fénysebességgel mozognak, ugyanis nagyrészt fényből vannak, ám a Star Wars ezzel kapcsolatban is mást akar elhitetni a nézőkkel.

Amikor például Luke Skywalker kilő egy lézernyalábot az első Halálcsillagra, akkor a lézernyaláb viszonylag lassan, szabad szemmel is következő mozgással ér célba. Ugyanitt kell megjegyezni, hogy a lézer nem világít, főleg az űrben nem, ahol nincs anyag, amire reflektálhatna.

A Star Wars védelmére szóljon, hogy a technológiája nincs teljesen kifejetve, tehát csak George Lucas tudja, hogy milyen lézernyalábokat használnak a filmek szereplői.

(Forrás: divany.hu)