A tíz legemlékezetesebb film az I. világháborúról

Ha tetszett az 1917, akkor ezek az alkotások sem fognak csalódást okozni.Az év legjobb filmjének várták Sam Mendes 1917 című filmjét, ami jelenleg is látható a magyar mozikban. Az I. világháború idején játszódó alkotás egyetlen snittben követi végig a főszereplőket, akiknek figyelmeztetniük kell a bajtársaikat, akik nemsokkal később csapdába sétálnak.

Ha az 1917 meghozta a kedved az I. világháborús filmekhez, akkor elég kevés hollywoodi produkció közül válogathatsz, aminek oka az, hogy az USA sokkal kisebb szerepet vállalt az első világégetésben, mint a másodikban, de a szerény felhozatal így is tartogat néhány emlékezetes művet, ami leginkább az európai filmeseknek köszönhető.

Akik már nem öregszenek meg (They Shall Not Grow Old, 2018): Az első világháború végének 100. évfordulóján mutatta meg Peter Jackson dokumentumfilmje, hogy mi is történt a fronton. A másfél órás alkotás háborús felvételeket és az egykori világháborús katonák visszaemlékezéseivel mutatja meg, hogy milyen volt testközelből átélni a pusztítást.

A pokol angyalai (Hell’s Angels, 1930): Habár a Howard Hughes által rendezett film története nem a legeredetibb, mégis helye van a listán, ami leginkább az alkotás első felében látható léghajós jelenetnek, és a végén lezajló, más filmekben aligha látható, légi csatának köszönhető.

A pokol angyalai esetében azt is meg kell jegyezni, hogy mivel az 1920-as években forgatták, így a benne látható bonyolult, sok gép felhasználásával koreografált jelenetek mind igaziak. A rendező hetven pilótával dolgozott a forgatáson, közülük három életét vesztette egy-egy trükk felvételekor.

A nagy ábránd (La grande illusion, 1937): A francia filmművészet egyik kiemelkedő alakja Pierre-Auguste Renoir, akinek apja a híres festő, Jean Renoir volt. A rendező az egyik legszebb háborús filmet készítette el, méghozzá úgy, hogy A nagy ábrándban egy percet sem szerepel a háború.

A történet középpontjában két francia repülős tiszt áll, akiket a németek foglyul ejtettek. A film az ő szökési kísérleteiről és a hadifoglyok életéről szól. Az alkotás talán túlságosan is rózsaszín.

Ezt bizonyítja például az, hogy a nemesi családból származó német tiszt pazar lakomával vendégeli meg a bevetésen az égről lelőtt francia tiszteket, aztán a hadifoglyok börtöneként használt kastélyban, már-már paródiába illően, játssza az úriembert.

Ugyanakkor éppen ezért annyira jó A nagy ábránd, hiszen úgy mutatja be az első világháborút, ahogy azt valószínűleg soha senki nem láthatta. Vagyis egy olyan világról szól, ahol mindenki nagyon sajnálja, ami történik, de teszi, amit tennie kell, még akkor is, ha olyan emberre kell fegyvert fognia, akire nem akar.

Johnny háborúba megy (Johnny Got His Gun, 1971): A híres hollywoodi író, Dalton Trumbo a saját regényét adoptálta filmre, aminek eredménye egy olyan lélektani horror, aminek megtekintéséhez megfelelő hangulatra és türelemre lesz szükség.

A történet főhőse az I. világháború utolsó napján robban fel egy lövedék becsapódását követően. Ennek következményeként elveszti a kezeit, lábait, az arcát és a hallását. A nagyagyat ért sérülések miatt az orvosok azt hiszik, hogy a férfi vegetatív állapotban van, ám Johnny nagyon is, hogy tudatánál van, csak sehogy sem tudja jelezni, hogy az agyának semmi baja.

A játékidőben szinte nem is szerepel háború, ugyanis a történet nagy része Johnny visszaemlékezéseiről, álmairól és látomásairól szól, valamint arról, hogy próbál rájönni, hogy mi történt és történik vele.

A Johnny háborúba megy úgy mutatja be a háború legkegyetlenebb oldalát, hogy közben nem használ ijesztő képeket vagy véres pillanatokat, mégis ez az alkotás rázhatja meg a legjobban a nézőket a listán szereplő filmek közül.Arábiai Lawrence (Lawrence of Arabia, 1962): A majdnem négyórás játékidő talán sokakat elriaszt, de valójában az Arábiai Lawrence olyan erős atmoszférával és színészi játékkal bír, hogy az ember úgy érzi, egy pillanat alatt eltelt a játékidő.

A T.E. Lawrence életéről szóló film az I. világháború egy frontjára viszi el a nézőket, amelyről mindeddig nem esett szó: az Arab-félszigetre, ahol akkoriban nagyon rossz viszonyban álltak egymással az ott élő törzsek, akiknek kibékítése stratégiai fontosságú volt. Ebben játszott döntő szerepet a címszereplő.

Fegyverszünet karácsonyra (Joyeux Noël, 2005): Igaz történet inspirálta a Fegyverszünet karácsonyra című, francia filmet, amiben a fonton egymással harcoló francia-skót és német katonák némi karácsonyi éneklés és skótdudálás után úgy döntenek, hogy szentestére leteszik a fegyvert.

Egy kicsit később bemutatkoznak egymásnak, majd csokoládéval és pezsgővel kínálják egymást, ha már mind ott vannak a senkiföldjén. Ezt követően végigülnek egy misét, aztán megegyeznek, hogy másnap mindenki tisztességesen eltemeti a két lövészárok között elesett katonákat. Később kicsit fociznak, kártyáznak, beszélgetnek, aztán valahogy már senkinek sincs kedve harcolni az ellenséggel, ugyanis ezek a katonák már nem az ellenséget látják egymásban.

Arra rengetegféleképpen rá lehet világítani, hogy mennyire értelmetlen a háborúskodás, de az biztos hogy a legjobb módszer az, ha bemutatják, hogy az ellenség is csak ember, és ez az, amiben a Fegyverszünet karácsonyra a legjobb.

Nyugaton a helyzet változatlan (All Quiet on the Western Front, 1930): Az Erich Maria Remarque regénye alapján készült film a ritkábban látott német oldalt mutatja be. A Nyugaton a helyzet változatlan főszerepében egy csapat naiv fiatal áll, akik a nacionalista tanáruk buzdítására önként vetik bele magukat a háborúba, hogy aztán a saját bőrükön tapasztalják meg, hogy a katonák élete egyáltalán nem szép és jó, hiszen rossz életkörülmények, éhezés, kialvatlanság, a haláltól való állandó rettegés vár mindenkire, aki úgy dönt, hogy fegyvert ragad.

A nagy háború (La grande guerra, 1959): Nagyon kevés olyan film készült, ami az olasz hadszíntérről szól, ráadásul A nagy háború részben vígjáték, de nem abból a hangosan röhögő fajtából.

A könnyedebb hangvétel a két főszereplő személyiségének köszönhető, akik a besorozásuk után mindent megtesznek azért, hogy ne kelljen harcolniuk, ám a világháború elől senki sem bújhat el örökre. Az olasz film nemcsak azért érdekes koncepció, mert a főhősei két gyáva katona, hanem azért is, mert ezenfelül is tartogat meglepetéseket.A dicsőség ösvényei (Paths of Glory, 1957): Stanley Kubrick 1957-es filmje, ami a francia fronton játszódik, azt a kérdést teszi fel, hogy mit jelent gyávának lenni. A dicsőség ösvényei főszereplője egy nagyravágyó tábornok, aki bármire képes az előrejutásért, így egy lehetetlen feladatra is vállalkozik.

A katonái azonban a biztos halálba és kudarcba indulnak harcolni, aminek vége a csúfos visszavonulás. Ezt követően a csatában részvevő három század kijelöl egy-egy embert, akiket egy előre eldöntött perben halálra ítélnek, és akiket a védőügyvédjük, a Kirk Douglas által alakított ezredes, próbál megmenteni.

Bár a történet egyszerűen hangzik, mégis Kubrick nagyszerűen bontja ki a szálakat, miközben zseniálisan mutatja be a helyzet abszurditását, és úgy ismerteti meg a magasabb tisztek elborult, emberek sorsával semmit sem törődő gondolkodásmódját, hogy attól a néző keze biztos ökölbe szorul.

Hosszú jegyesség (Un long dimanche de fiançailles, 2004): Tekintve, hogy az háborúkban inkább férfiak vesznek részt, ezért a háborús filmek között kevés az, amelyben romantikus szál jelenne meg.

Ugyanakkor a kötelező sorkatonaság és az önkéntes bevonulások miatti szétválás mindig kiváló alapanyag egy olyan szívet tépő romantikus történethez, mint amilyen a hosszú jegyesség. A francia film csavarja csupán annyi, hogy a háború végén a főhősnő a túlélők elbeszélései és a hivatalos iratok alapján próbál rájönni, hogy mi történhetett a vőlegényével a fronton.

A háborús és romantikus szálon kívül még némi krimi is keveredik a történetbe, ugyanis a férfi főszereplő elkövette azt a hibát, hogy öncsonkítással próbálta megúszni, hogy harcolnia kelljen, de ezzel nem sikerült átvernie az elöljáróit.

A férfit, és annak négy társát, halálbüntetésként a két ellenséges lövészárok-rendszer közti senkiföldjére száműzik, ahol szinte esélytelen a túlélésük. Az Audrey Tautou alakított menyasszony azonban nem adja fel, így lassan sikerül összeraknia a kirakós darabjait, a néző pedig végül azon kapja magát, hogy a körmét rágva izgul és reménykedik a boldog befejezésben.

(Forrás: hu.ign.com)


Hozzászólások

80 éves lett a Tom és Jerry

80 éves lett a Tom és Jerry

Mi minden történt az elmúlt évtizedekben a popkultúra egyik oszlopos tagjával?

A Marvel legszebb szerelmespárjai

A Marvel legszebb szerelmespárjai

Míg a Moziverzumban eddig nem, addig a képregényekben akad néhány nagy hangsúlyt kapó romantikus történetek.

Öt ok, ami bizonyítja, hogy az Élősködők a legjobb film

Öt ok, ami bizonyítja, hogy az Élősködők a legjobb film

Megérdemelte a díjesőt Bong Joon Ho alkotása.

Filmek, amelyek Oscar és Arany Málna jelölést is kaptak

Filmek, amelyek Oscar és Arany Málna jelölést is kaptak

A legjobb alkotásban is vannak hibák.

Az Élősködők történelmet írt az Oscar-gálán

Az Élősködők történelmet írt az Oscar-gálán

2020-as díjkosztó legnagyobb meglepetései.

Charlize Theron eggyé vált Megyn Kelly karakterével

Charlize Theron eggyé vált Megyn Kelly karakterével

Kik a valódi emberek az Oscar-díjra jelölt filmek szerepei mögött?

Így lehet életben a halottnak hitt Han a Halálos iramban 9-ben!

Így lehet életben a halottnak hitt Han a Halálos iramban 9-ben!

Alaposan meglepte a rajongókat a franchise.

Érdekességek az idén 60 éves Frédi és Béniről

Érdekességek az idén 60 éves Frédi és Béniről

Új sorozattal tér vissza a népszerű rajzfilm.

5 dolog, ami kiderült a Marvel Disney+ sorozatairól

5 dolog, ami kiderült a Marvel Disney+ sorozatairól

Mi mindent tudtunk meg a Falcon and the Winter Soldier, Loki és WandaVision képeivel teli reklámból?

Margot Robbie szívügye a Ragadozó madarak

Margot Robbie szívügye a Ragadozó madarak

Érdekességek a február 6-án érkező szuperhősfilmről, amiben szinte senkinek sincs szuperereje.

http://ujhazak.com