Al Pacino sem ismerte fel az elmaszkírozott Jared Letót a A Gucci-ház forgatásán

A filmtörténet legzseniálisabb átalakulásai.
A színészeknek olykor nem elég csak megtanulniuk a szövegüket, hanem komoly átváltozáson is át kell esniük annak érdekében, hogy a lehető leghitelesebb alakítást nyújtsák. Ez az átváltozás olykor annyira jól sikerül, hogy azzal nemcsak a kollégáikat sikerül becsapniuk, hanem még díjat is nyernek vele.Jared Leto – A Gucci-ház (2021): Jared Letónak ismét jó esélye van arra, hogy Oscar-díjat nyerjen, ugyanis a színészek céhe (SAG) a legjobb mellékszereplők kategóriában jelölte őt A Gucci-házban nyújtott alakításáért.

Az 50 éves színész azonban nemcsak a játékával alakított nagyot, hanem az átalakulásával is Paolo Gucci szerepében, ami annyira jól sikerült, hogy a forgatás első napján még kollégája, az Oscar-díjas Al Pacino sem ismerte fel:

„Amikor az első forgatási napon odamentem Pacinóhoz, akkor ő tulajdonképpen elküldött, mert azt hitte, hogy csak egy bogaras olasz pasi vagyok, aki beszélgetni szeretne vele, autogramot szerezne tőle, vagy valami hasonló.

Kétszer-háromszor is odamentem hozzá, mire valaki megsúgta neki, hogy 'Ő ám Paolo, Jared van a maszk mögött.'

Ekkor Pacino így reagált, teljesen leesett állal: 'A fiam, a fiam!'

Egyszerűen nem találta a szavakat, és az, hogy ez így megtörtént a világ egyik legjobb színészével, nemcsak hatalmas ajándék volt számomra, hanem megerősítés is abban, hogy ha őt így át tudtam verni, akkor mindenkit képes leszek. Ez nagyon jól jött az önbizalmamnak rögtön a munka elején, és nagyon szerettem vele dolgozni” – emlékezett vissza Leto.Charlize Theron – A rém (2003): Bár már sok filmben láthattuk Charlize Theron szép arcát, mégis vele is előfordult, hogy teljes átalakuláson kellett átesnie ahhoz, hogy hitelesen adjon elő egy-egy szerepet. Ilyen volt a 2003-as A rém is, amiért Theron Oscar-díjat kapott, teljesen megérdemelten.

A színésznő nemcsak az alakításával, hanem a külsejével is képes volt azonosulni Aileen Wuornosszal, azzal az antiszociális sorozatgyilkossal, aki a valóságban is élt. A hiteles alakítás érdekében Theron több, mint 13 kilót hízott, leborotválta a szemöldökét és fogprotézist helyezett be, hogy autentikusan nézzen ki. A színésznő döbbenetes átalakulását a filmtörténet egyik legjobbjának tartják.Ian McDiarmid – Star Wars-filmek: Ian McDiarmid nemcsak a Star Wars előzménytrilógiájában játszotta el Palpatine-t, hanem már A Jedi visszatér című epizódban is. 1983-ban a maszkmesterek csak McDiarmid arcát és nyakát fedték be Palpatine torz külsejével, ugyanis a hatodik Star Wars filmben szinte végig fekete köpenyben és csuklyában szerepelt a császár, tehát felesleges pénzköltés lett volna ennél komolyabb maszkot készíteni neki.

A Sithek bosszúja esetében már más volt a helyzet, mert amikor Mace Windu visszahárítja Palpatine villámait, akkor azok megégetik a karakter arcát. Az új Palpatine-maszkot eleinte két és fél órán át tartott felhelyezni.John Hurt – Az elefántember (1980): David Lynch mindig is szeretett eljátszani a díszletetekkel és a jelmezekkel, ezért hozzá mindig is azok a filmek illettek, amelyek során kiélhette az elborult fantáziáját a karakterek és szürreális világok megteremtésében.

Az elefántember esetében a rendező nem kapott teljes szabadságot, ráadásul a Lynch és Anthony Hopkins közti nézeteltérés is nehezítette a forgatást. Mindezek miatt hatalmas bukás is lehetett volna a tragikus sorsú, torz emberről szóló film, ám az mégis meghozta a sikert a címszerepet alakító John Hurt számára. Ahhoz, hogy a színész elefántemberré változzon, 7-8 óra sminkelésnek és maszkolásnak kellett alávetnie magát.Dustin Hoffman – Aranyoskám (1982): Korábban a Kis nagy ember című film esetében is elmaszkírozták Dustin Hoffmant, aki abban az alkotásban egy 120 éves öregemberré változott át. Míg a Kis nagy emberben csak rövid időre jelenik meg a színész, addig az Aranyoskámban szinte végig nőt játszik, ráadásul elképesztő hitelességgel.

A romantikus komédia főszereplője a színész Michael Dorsey, aki nem talál munkát, ezért úgy dönt, hogy nőnek öltözik és felveszi a Dorothy Michaels nevet, ami hatalmas népszerűséget hoz neki, de természetesen nem maradnak el az álruha miatti vicces konfliktusok sem.

Hoffman elmaszkírozása annyira jól sikerült, hogy a pletykák szerint a kollégái azzal ugratták, hogy nőként jobban néz ki, mint férfiként. Állítólag a színész átlag két órát szánt arra, hogy Dorothyvá változzon. Ennek érdekében leborotválta a lábát, a karját, ragasztószalaggal feszesebbé tette az arcbőrét, műfogakat használt, majd jött a smink.Eddie Murphy – Amerikába jöttem (1988), A bölcsek kövére (1996), Norbit (2007): Eddie Murphy már több filmmel megmutatta, hogy szívesen alakít egyszerre több karaktert ugyanabban a moziban, ebben pedig állandó partnere, Rick Baker maszkmester segítette.

A színész az 1995-ös Vámpír Brooklynban és a 2007-es Norbitban három, az Amerikába jöttemben négy, a Bölcsek kövére első részében hét, míg a második részben nyolc különböző karaktert keltett életre.Orson Welles – A gonosz érintése (1958): Orson Welles híres arról, hogy szereti, amikor teljes kontrollja van a filmjei felett, ezért gyakran nem csupán írta és rendezte azokat, hanem még a főszerepet is eljátszotta, sőt, ha kellett, akkor hajlandó volt teljesen átalakulni egy szerep kedvéért.

A gonosz érintése esetében Welles egy arrogáns, korrupt, ennek ellenére kiváló rendőrnyomozót alakított. Welles Quinlanje a Charlton Heston által alakított jóképű főhős tökéletes antitézise, ami sokban köszönhető annak a jelmeznek és maszknak, ami 20 évvel öregebbé, és 30 kilóval kövérebbé tette a színész-rendezőt, akire állítólag naponta több órán keresztül pakolták a protéziseket azért, hogy tényleg túlsúlyosnak, tokásnak nézzen ki.Gary Oldman – A legsötétebb óra (2018): A már több mesteri átalakuláson is átesett Gary Oldman, amikor eljátszotta a brit háborús miniszterelnököt, Sir Winston Churchillt A legsötétebb óra című filmben. A színész elmondása szerint, kezdetben furcsának érezte a szerepet, végül mégis megtetszett neki a kihívás.

Oldman azzal készült Churchill szerepére, hogy egy éven keresztül filmfelvételek és fotók alapján tanulmányozta a politikus gesztusait és mimikáját. A forgatás kezdetekor újabb kihívás előtt találta magát a stáb, ugyanis olyan maszkot kellett készíteni, ami által Oldman külsőleg is átváltozott az egykori brit miniszterelnökké.

Ivana Primorac és csapata annyira remekül oldotta meg a feladatot, hogy azzal kiérdemelték a legjobb maszkért és sminkért járó BAFTA-díjat, Oldman pedig a legjobb férfiszínésznek járó Oscar-díjat vehette át.Tilda Swinton – Sóhajok (2018): Nagyon sok kritika érte a horror klasszikus feldolgozását, ami esetében sokaknak az nem tetszett, hogy az alkotók túl sok témát próbáltak belepakolni a két és fél órás játékidőbe.

A legtöbben pont annak a Dr. Josef Klemperer pszichológusprofesszornak a jelenlétét tartották soknak, feleslegesnek, aki a legtöbb szót érdemli, ugyanis valójában nem a kitalált színész Lutz Ebersdorf, hanem Tilda Swinton keltette életre az idős férfit.

A film készítői csak a poén kedvéért találták ki Lutz Ebersdorfot, míg Swinton nagyon élvezte, hogy eljátszhatja a Dr. Klemperert. A fantasztikus maszkot Mark Coulier (Grand Budapest Hotel) és csapata készítette el, méghozzá nagyon kemény munka árán, hiszen egy idős férfivá kellett változtatniuk a határozott arcvonású színésznőt, akinek az állával és a nyakával kellett a legtöbbet dolgozni.

A figura szemét egyfelől lencsékkel, másfelől digitális utómunkával varázsolták autentikussá, ám még így is sikerült eltitkolni a stáb elől, hogy Swinton alakítja a pszichológusprofesszort. Nem ez volt azonban az egyetlen szerep, amit Swinton játszott, ugyanis Klemperer mellett ő formálta meg Madame Blanc és Helena Markos karakterét is. Ha másért nem is, akkor a maszkmesterek munkája miatt biztos, hogy emlékezetes film marad az új Sóhajok.Doug Jones – A faun labirintusa (2006): Doug Jones egyike azon színészeknek, akinek igazi arcát ritkán látni a filmekben, emellett hihetetlenül türelmes, ugyanis több órába telik a teljes elmaszkírozás.

A faun labirintusa azonban Jones minden korábbi filmjét felülmúlta a maszkok komplexitása szempontjából, ráadásul itt a színész nem egy, hanem két fantázialényt keltett életre. Ő volt a címszereplő El Fauno és a Sápadt ember is.

Habár mind a két maskarát órákig tartott feladni a színészre, mégis az El Fauno-jelmez volt a bonyolultabb, hiszen már maga a fejrész komplex és méretes volt. Nem is csoda, hogy az Akadémia Oscar-díjjal jutalmazta David Marty és Montse Ribé maszkmesterek.Max Schreck / Klaus Kinski / Willem Dafoe – Nosferatu-filmek: Friedrich Wilhelm Murnauaz 1922-es némafilmjének különlegességét az adta, hogy egy félelmetes, visszataszító szörny jelent meg Orlok grófjaként, akinek szerepében Max Schreck volt látható.

A hírek szerint a színészt nem kellett különösebben elmaszkírozni, mert eleve olyan erős, markáns arcvonásokkal rendelkezett, amiket csak fel kellett erősíteni a sminkkel és a maszkkal. Később Klaus Kinski kapta a híres vámpír szerepét.

Kinski esetében egyfelől rengeteg smink tette felejthetetlenné Orlok grófját, másfelől a színész meglepően nyugodt, szerethető karaktert játszott, akinek fájdalmát és halhatatlanság miatti unalmát átérezhették a nézők. Kinski esetében négy órán át tartott mire feltették a sminkét és a latexfüleit.

A színész után már Willem Dafoe kapta Orlok szerepét az E. Elias Merhige által készített A vámpír árnyékában című filmben, ami abból a városi legendából született, hogy Max Schreck igazi vámpír volt. Ennek a filmnek az érdekessége az, hogy reflektál a maszkolásra, mert asztori szerint a stáb azt hiszi, hogy Schreck azért marad folyton sminkben és jelmezben, hogy ne essen ki a szerepéből, amit hitelesen szeretne alakítani, ám a nézők tudják, hogy Dafoe karakterének torz külseje érző szívet takar.Máté Gábor – Taxidermia (2006): Pálfi György rendező mindig is szerette feszegetni a tabukat, de a Taxidermia alaposan felborzolta a kedélyeket. A film egy generációkon átívelő történelmi szatíra, egy negatív fejlődéstörténet nemcsak rólunk, hanem az egész XX. századról is.

A filmben három nemzedéken át ismerheti meg a néző, ahogy az egyes generációk tagjai egyre messzebbre sodródnak az ember fogalmától. Az átváltozás nagyban Pohárnok Iván világhírű maszkmesternek köszönhető.

A Taxidermia Pohárnok egyik mestermunkája, hiszen amellett, hogy Trócsányi Gergőből testes evőbajnokot csinált, még az igazi kihívást az jelentette, hogy a veterán színészt, Máté Gábort átalakítsa az idős Balatony szerepére.

A maszkmester testvére, az operatőrként dolgozó Pohárnok Gergely, arról mesélt, hogy nem volt elég pénz arra, hogy valóban autentikus bőrhatású anyaggal borítsák be a színészt, ezért az operatőrnek kellett megfelelően bevilágítania a sminket.

Az eredmény kellőképpen visszataszító lett, Máté Gábor pedig leginkább a Star Warsb Jabbájára hasonlított.Anthony Hopkins – Hitchcock (2012): A maszkmestereknek sok dolguk volt Anthony Hopkinsszal, ugyanis jelentős átváltozásra volt szükség ahhoz, hogy hihetőnek tűnjön Hitchcock szerepében. Az eredmény elég meggyőző lett.

Mivel a színész a film előtt fogyott, ezért valahogy meg kellett oldani, hogy testesebbnek tűnjön, ugyanis tény, hogy Hitchcock próbált fogyni, de testes maradt. A problémát bőrruhával, álhassal, kerek tokával oldották meg.

Robert Englund – Rémálom az Elm utcában-filmek: Robert Englund nem titkolja, hogy kissé zavarja, hogy a neve eggyé vált a legendás rém, Freddy Krueger alakjával, ám ez nem akadályozza meg abban, hogy a filmen kívül is pengekezű szörnyként pózoljon.

A filmben Freddy Krueger kezdetben ember volt, aki gyerekeket és kamaszokat rabolt el, gyilkolt meg. Egy nap a feldühödött szülők a férfira gyújtották a házat, ám a megégett Krueger szellemként visszatért, hogy tovább vadásszon a tinédzserekre.

Wes Craven rendező még annál is undorítóbbnak képzelte el a szörnyet, mint amilyen lett, de David B. Miller maszkmester leszavazta az ötletet, mert szerinte, túl bonyolult lett volna élő színésszel megvalósítani az elképzelést.

A végleges jelmez elkészítése sem ment könnyen, mert nagyjából három órán keresztül tartott a sminkelés és a maszkolás Englund arcára és fejére. Érdekesség, hogy Krueger összeégett fejét a Kaliforniai Egyetem Egészségügyi Központjából szerzett, súlyos égési sérüléseket szenvedett betegekről készült valódi fotók alapján mintázta meg a maszkmester.Johnny Depp – Ollókezű Edward (1990): Kevés olyan film van, amiben Johnny Depp úgy nézett ki, ahogy a valóságban, hiszen szinte mindig a felismerhetetlenségig elmaszkírozzák. Ha azonban csak egy példát kellene kiemelni, akkor az nem Jack Sparrow kapitány lenne a Karib-tenger kalózaiból, hanem Ollókezű Edward.

Tim Burton filmjében Depp egy ártatlan, naiv gépet alakított, akinek személyes tragédiája, hogy senkit sem érinthet meg anélkül, hogy azzal ne okozna halálos sérülést, ugyanis a karakter kezei helyén hatalmas ollók vannak.

Ollókezű Edward megalkotásáért Stan Winston felelt. Ugyancsak ő volt az, aki Aliens-en, a Terminátor első két részén és a Ragadozón is dolgozott. A maszkot több, mint másfél órán keresztül rakták fel Deppre. A végeredmény magáért beszél, hiszen Ollókezű Edward egyfelől félelmetes, gótikus szörny, másfelől egy sajnálatra méltó, elesett gyerek a torzonborz hajával, és heges bőrével.Lon Chaney – A Notre Dame-i toronyőr (1923): Lon Chaney eldöntötte, hogy a lehető leghitelesebb alakítást fogja nyújtani Quasimodo szerepében, aminek érdekében még arra is hajlandó volt, hogy hetekre eltakarja a jobb szemét, aminek eredményeként örökre rövidlátó lett.

(Forrás: hu.ign.com)