Arnold Schwarzenegger majdnem belehalt a Conan, a barbár forgatásába

Érdekességek a 40 éve bemutatott fantasy-ről.1982. május 14-én mutatták be a Conan, a barbár című filmet, ami nemcsak Arnold Schwarzeneggerből csinált sztárt, hanem divatba hozta a fantasy-t is. A premier 40. évfordulója alkalmából íme néhány érdekesség, amit talán még nem tudsz a Conan, a barbárról!

Arnold majdnem otthagyta a fogát a forgatáson, és ez a jelenet bele is került a filmbe: Majdnem a Conan, a barbár lett Arnold Schwarzenegger utolsó filmje, méghozzá egy távirányítóval mozgatható boa miatt, amit a kígyótorony-jelenethez készítettek a trükkmesterek az 1980-as spanyolországi forgatásra.

A problémát egy üzemzavar okozta, ami miatt a robotkígyó folytatta a színészre tekeredést, majd a hidraulika a falhoz kezdte csapdosni a segítségért kiabáló Schwarzeneggert. A jelenetet végül megtartották, úgyhogy az abban látható fájdalmas arckifejezés valódi a színész arcán.

A filmre nagy hatással volt Frank Frazetta, a legendás illusztrátor, aki soha nem olvasta el, amihez könyvborítót alkotott, kivéve a Conant: A 40 éve bemutatott Conan képi világát szinte teljesen Frank Frazetta, a fantasy art „keresztapjának” Conan ábrázolásai ihlették. A művész igazán termékeny volt, hiszen a festmények és illusztrációk mellett képregényeket, posztereket, könyv- és lemezborítókat is alkotott.

Hosszú ideig dolgozott a híres MAD magazinnak, ahol felfedezte a United Artists stúdió egyik embere, majd ettől kezdve filmplakátokat is tervezett a rengeteg puhafedelű könyv borítójának megalkotása mellett, méghozzá úgy, hogy nem olvasta a történeteket.

Ez alól csak Robert E. Howard újra kiadott könyvei voltak kivételek, amelyekhez hatalmas lelkesedéssel készített borítókat és saját festményeket. Frazetta művei azonban nemcsak John Miliust ihlette meg, hanem George Lucast és Guillermo del Torót is.

Arnold évek óta próbálkozik egy új, a trilógiát lezáró filmmel, amiből valószínűleg már soha nem lesz semmi: Még mindig nem készült el a Legend of Conan munkacímű film, amit Schwarzenegger 2012 óta szeretne megvalósítani, hogy azzal zárja le a korábbi két Conan-filmet. A 70-es éveiben járó akciósztár úgy képzelte el a lezárófilmet, hogy abban nem titkolná el a korát, tehát az általa alakított kimmériai barbár is megöregedne, és Aquilonia szakállas királyaként arról álmodozna, hogy milyen jó lenne még egyszer, talán utoljára, betörni pár fejet és legyőzni valami ördögi erőkkel lepaktáló varázslót vagy papnőt.

A projekttel kapcsolatban a színész 2017-ben arról beszélt, hogy hiába dolgozta már át több forgatókönyvíró a Legend of Conan szkriptjét, arra még mindig nem bólintott rá az Universal. Látva Schwarzenegger időskori munkáit, valószínű, hogy soha nem is fog zöld utat kapni a stúdiótól.

A karakter egy rövid életű író közel 100 éves gyermeke: A fiatalon elhunyt Robert E. Howard (1906-1936) író híres fantasyhőse volt Conan, a kimmériai barbár, akiről rengeteg novellát írt leginkább a Weird Tales című magazinnak.

Ezek a történetek high fantasy stílusban készültek, ami azt jelenti, hogy a novellák kimondottan sötét, barbarisztikus világban játszódnak, a főszereplők pedig erős harcosok, akiknek általában a mágia a legnagyobb ellenfelük.

Conan történetei az Atlantisz elsüllyedése utáni és az ismert ókori civilizációk felemelkedése előtti időben, egy kitalált világban, a hybóriai korban játszódik. Howard halála után L. Sprague DeCamp és Lin Carter egészítette ki a négy befejezetlen Conan történetet, majd azok sikerétől motiválva még négy Conan kalanddal álltak elő.

A történetekből eddig összesen három film, több rajzfilm, egy két évados tévésorozat, rengeteg képregény, melyek egy részét a Marvel, másokat a Dark Horse jelentettet meg, és egy videójáték készült.

Arnold mellett két fontos szerepben is abszolút kezdők tűntek fel: Schwarzenegger kezdőként kapta meg a Conan, a barbár főszerepét, de nem ez volt az egyetlen fontos szerep, amit kezdőre bíztak, ugyanis a szörfözésért rajongó John Milius az egyik szörfös haverját, a többszörös bajnok Gerry Lopezt kérte fel a remek íjász és tolvaj Subotai alakítására. A Valeria, a harcosnő szerepére Bob Fosse ajánlotta a táncosnő Sandahl Bergmant, akivel az 1979-es Mindhalálig zenében dolgozott együtt.

Milius azért akarta ismeretlenekkel leforgatni a filmet, mert azt szerette volna, hogy a nézőknek ne legyenek elvárásaik a karakterekkel kapcsolatban, ez azonban csak részben valósult meg. Sandahl Bergman Golden Globe-ot és Saturn-díjat vehetett át az alakításért.

Gerry Lopez csak rengeteg kritikát kapott, ráadásul annyira pocsék volt a szövegfelmondása, hogy inkább utószinkronizálták a karakterét egy Sab Shimono nevű japán származású színésszel. Ugyanakkor Schwarzenegger sem csak dicséretet kapott az alakításáért, amiért Arany Málna-díjra is jelölték.Az író lelki társaként is értelmezhető rendező egy övén lógó pisztollyal csinálta végig a forgatást: John Milius remek választásnak bizonyult a film rendezésére. Ahogy a Conan történeteket kitaláló Robert E. Howard, úgy ő is már gyerekkora óta írt mindenféle stílusban, de főleg ponyvában.

Howard bokszolt, a japán kultúráért rajongó Milius viszont dzsúdózott és kendózott, valamint rajongott mindenért, aminek köze volt a hadtörténethez és a háborúhoz. Bár Milius minden vágya az volt, hogy tengerészgyalogosként szolgáljon, az mégsem valósulhatott meg az asztmája miatt, ráadásul amikor a hadsereg tisztképző programjára jelentkezett, akkor rájött, hogy utálja az alaki gyakorlatokat, a masírozást és mindent, ami ezekhez hasonló.

Az élete egy későbbi szakaszában kiemelt szerepet játszott az UFC megalakulásában, valamint ő találta ki az oktogont, azaz a nyolcszögletű porondot a ketrecharchoz. Milius rajong a fegyverékért, amit az is jól mutat, hogy a forgatásokon általában egy Colt lógott az övén, úgyhogy nem csoda, ha csak kevesen mertek ellentmondani neki.

Készült folytatás, sőt egy harmadik rész is tervben volt, amiből egy egészen más film sült ki: Két évvel a Conan, a barbár után bemutatták a folytatást, a Conan, a pusztítót, amibe csak Schwarzenegger és Mako tért vissza az eredeti szereplőgárdából. Csatlakozott viszont Grace Jones, aki elég emlékezetes alakítást nyújtott Zula, a fekete harcosnő szerepében.

A folytatás Richard Fleischer rendezte, míg a forgatókönyvet Stanley Mannre bízták. Habár az alkotók követték Miliusék sormintáját, mégis az első részhez képest kevesebb erőszak, több humor kapott szerepet a Conan, a pusztítóban.

Az 1984-es film elég nagy sikert aratott ahhoz, hogy stáb gondolkodni kezdjen a harmadik részen, a Conan, a hódítón, aminek premierjét 1987-re tervezték, de időközben lejárt a Schwarzenegger és a De Laurentiis közti szerződés.

A harmadik Conan film végül nem valósult meg, de a forgatókönyvet nem dobták ki, hanem átdolgozták, aminek eredményeként az 1997-es Kull, a hódító alapja lett. Kull karaterét ugyancsak Robert E. Howard találta ki. Kull tulajdonképpen Conan előképe, amivel az őt alakító Kevin Sorbo is elégedett lehetett, ugyanis a színész nem akarta Schwarzenegger karakterét eljátszani, mert tartott az összehasonlítástól, amiből ő biztos, hogy vesztesen jött volna ki.

Schwarzenegger előtt megannyi színész szóba került, míg meg nem látták, hogy néz ki: Kezdetben olyan színészeket néztek ki Conan szerepére, mint például Charles Bronson, Sylvester Stallone, Jethro és William Smith. Amikor azonban az alkotók megnézték az Acélizom című bodybuilder dokumentumfilmet, akkor eldöntötték, hogy nekik Arnold Schwarzenegger kell, hiszen ő úgy néz ki, mintha egy Frank Frazetta festményről lépett volna le.

Schwarzenegger 250.000 dollárt kapott a munkáért, a szerződésében pedig kikötötték, hogy nem vállalhat szerepet más „sword and sorcerer” filmben, de ezt kicsit sem bánta a korábban a botrányosan rossz Herkules New Yorkban és más kisebb szerepekkel próbálkozó testépítő, aki érezte, hogy ez a film lesz számára az igazi hollywoodi áttörés.

A színész 18 hónapot töltött edzéssel a forgatás előtt, ugyanis a rendező azt akarta, hogy mindent ő csináljon a filmben, ezért megtanult vívni és lovagolni is. Emellett nagyon sokat kellett dolgozni Schwarzenegger osztrák kiejtésének leplezésén, amit úgy oldottak meg, hogy például a minimumra csökkentették a dialógusait.

Több mint 10 éves út vezetett a megfilmesítésig: Már az 1970-es években szó esett egy Conan-film elkészítéséről, aminek két hollywoodi producer, Edward R. Pressman és Edward Summer vágott neki, de csak nagyon sok huzavona után sikerült megszerezniük a megfilmesítés jogait, ami szinte kimerítette az anyagi forrásaikat.

Ők szerezték meg Schwarzeneggert a főszerepre, a forgatókönyvet pedig Oliver Stone-ra bízták. Mivel a producereknek nem volt elég pénze a film leforgatására, ráadásul a nagy stúdiók nem kértek a tervből, ezért 1979-ben eladták a jogokat a Dino De Laurentiisnek, aki a lányának, Raffaellának adta a munkát.

A film rendezésével John Miliust bízták meg, ő pedig alaposan átírta Stone forgatókönyvét, amibe beledolgozta két japán film, A hét szamuráj (1954) és a Kwaidan (1965) néhány fontos cselekményszálát.

A Conan, a barbár gazi nyertese egy olyan filmes, akinek végül semmi köze nem volt a kész műhöz: A Conan, a barbár két legnagyobb nyertese Schwarzenegger és Edward Pressmann producer voltak. Bár az utóbbi nem részesült a film bevételeiből, mégis 4,5M$-t zsebre tehetett, amikor eladta a franchise jogait a De Laurentiisnak, valamint további 10%-ot kért a folytatások bevételeiből.

Az így keresett pénzből Pressmann kifizette minden adósságát, ami után még mindig maradt bőven pénze. Emellett a producer azt is elérte, hogy a Mattel egy teljes termékcsaládot készítsen a Conan, a barbárhoz, ám azok végül nem kerültek piacra, mert túl erőszakosra sikerültek.

Ugyanakkor annak köszönhetően, hogy a Mattel és Pressmann összebarátkozott, a producer megszerezte a He-Man játék filmes jogait, és elkészítette a He-Man - A világ urát, ám az 1987-es film távolról sem aratott akkora sikert, mint a Conan, a barbár.

(Forrás: hu.ign.com)