Elveszettnek hitt, frissen restaurált némafilmet mutatnak be az Urániában
Elveszettnek hitt némafilmet mutatnak be az Uránia Nemzeti Filmszínházban: a frissen restaurált, a maga idejében betiltott alkotás az európai szervezésű A Season of Classic Films projekt keretében december 15-én, pénteken ingyenesen lesz látható, élő zenei kísérettel - tájékoztatta a Nemzeti Filmintézet (NFI) kedden az MTI-t.
A Rabmadár című, 1929-ben készült, izgalmas képi világú, fordulatos bűnügyi és szerelmi filmet kritikus és ironikus szemlélet jellemzi - írja közleményében az NFI, hozzátéve, hogy a korabeli cenzúra először megpróbálta betiltani, és csak a külföldi vetítések sikere után mutathatták be Magyarországon.
A történet szerint a film főhőse, Anna börtönbe kerül a szerelme, a cinikus és szoknyabolond szállodai főpincér miatt, aki rávette, hogy lopjon. A lány ennek ellenére szeretné viszontlátni kedvesét, ezért meggyőzi a börtön jószívű orvosnőjét, hogy egyetlen éjszakára engedje szabadon. Az imádott férfi azonban már rég elfelejtette egykori barátnőjét, és azt tervezi, hogy a hotel egyik vendége, a szépséges táncosnő segítségével kirabolja a szálloda széfjét, majd elszöknek. Ekkor Anna kezébe veszi az irányítást - áll a közleményben.
Az NFI kiemeli, hogy a nemzetközi piacra szánt film egyik rendezője a mára méltatlanul elfeledett Sugár Pál, aki végül Berlinben futott be karriert, rendezőtársa, Lázár Lajos pedig Bécsből érkezett a forgatásra. A női főszereplő, Lissy Arna az 1920-as évek német némafilmjeinek sokat foglalkoztatott színésznője volt, a karizmatikus orvosnőt a német Charlotte Susa alakította, míg a maláj táncosnő szerepében az egzotikus kreol szépséget, El' Durát láthatjuk. Egy kisebb szerepben feltűnik a fiatal Turay Ida és Rákosi Szidi, sőt az Est Lapok valódi szerkesztőségében egy pillanatra megjelenik Szabó Lőrinc költő is, aki akkor a lap munkatársa volt.
Az NFI közleményében felidézi, hogy a Rabmadár egyetlen, hiányosan fennmaradt kópiája egy holland gyűjtőtől került az Osztrák Filmarchívumhoz, ennek alapján készült Budapesten az első felújítás, később a hiányzó tekercsek is előkerültek, így 2023-ban az NFI - Filmarchívum Nemzetközi Mozgóképes Hungarika Kutatási Programjának keretében a közel teljes művet restaurálhatták. A némafilm kísérőzenéjét Hodován Milán (elektronika, billentyű), Oláh Patrik (hegedű) és Friderikusz Péter (cselló) szerezte, és ők is adják elő élőben a film alatt.
A restaurálás és a vetítés az Európai Filmarchívumok Egyesületének (ACE) A Season of Classic Films nevű programjában, az EU Creative Europe MEDIA programjának támogatásával valósul meg. A nemzetközi projekt célja, hogy elősegítse az európai filmművészet gyöngyszemeinek digitális restaurálását, valamint széleskörű bemutatásukkal felhívja a figyelmet az európai filmarchívumok munkájára - áll az NFI közleményében.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások