Ezeket a dolgokat valószínűleg nem tudod a Hellraiserről

Érdekességek a 35 éve bemutatott horrorfilmről.35 évvel ezelőtt, 1987. szeptember 18-án, mutatták be az amerikai mozik a Hellraiser című horrorfilmek, amiről most megtudhatsz néhány kevésbé ismert érdekességet.

Megalkotója féltette a varázsdobozt, ezért végig ott feküdt a kenobiták alatt a forgatáson: A film legfontosabb tárgya az a varázsdoboz, amellyel erre a világra lehet hozni a kenobitákat a Pokolból, éppen ezért nagy gonddal alkotta meg Simon Sayce.

A szakember különböző árnyalatú faanyagokból és sárgarézből állította össze a varázsdobozt, amit egyáltalán nem volt könnyű összerakni, ugyanis egy komplex, bonyolult módon forgatható dobozról van szó, aminek megalkotásához minden esetben 8 órára volt szükség, tehát nem csoda, hogy Sayce odafigyelt, hogy ne nagyon rongálódjon meg.

Ennek érdekében végig ott feküdt a padlón, a kenobiták alatt, hogy megpróbálja elkapni a varázsdobozt, ha azt valaki eldobja, ezzel megspórolva magának újabb 8 óra munkát.

Clive Barker nem értett a filmkészítéshez, úgyhogy a forgatás előtt könyvből próbált tanulni: Clive Barker író nem érzett nagy vágyat arra, hogy filmrendezéssel foglalkozzon, de mivel nem volt megelégedve azzal, ahogy George Pavlou adoptálta a műveit, ezért úgy döntött, hogy a saját kezébe veszi a Hellraiser feldolgozását. Barker felkereste az ötletével Christopher Figg producert, akinek tetszett a koncepció, majd a Roger Corman-féle New World Pictures is beállt a film mögé.

Habár az író értett a színészvezetéshez és a jelenetszerkesztéshez a színházi tapasztalatainak hála, mégis a filmtechnikáról semmit sem tudott, ezért megpróbált filmrendezést tanulni, de a könyvtárból már előtte kikölcsönözték a témába vágó műveket.

Barker szerencséjére a stáb és a szereplőgárda is megértő, segítőkész és türelmes volt az amatőr rendezővel, aki később elkészítette még két műve adaptációját.

A Hellraiserből készült volna még egy Nintendo-játék is, de törölték: Az 1990-es évek elején vágtak bele a profi és lelkes rajongók egy nintendós Hellraiser-játék fejlesztésébe, ami a NES-re, a klasszikus konzolra jelent volna meg.

A fejlesztéssel a Color Dreams foglalkozott, és bár a Hellraiser adaptációja forradalmi lett volna, abból végül semmi sem lett, ugyanis túl drága és körülményes technológiát kellett volna használni hozzá, ráadásul a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején már sokat vesztettek a népszerűségükből a horrorjátékok, főleg azok, amelyeket Nintendo-licence nélkül készítettek és forgalmaztak.

Később többször is megpróbálták feltámasztani a projektet, ám ezek mindegyike sikertelen kísérletnek bizonyult.

Javarészt egyetlen házban zajlott a forgatás: Az alacsony költségvetés miatt szó sem lehetett hatalmas díszletekről, ezért a Hellraiser főleg az észak-londoni Cricklewood Lodovico Street egyik házában készült. Ennek a háznak a közelében volt a The Production Village Studio, ahol Frank újjászületésének jelenetét vették fel.

Mivel a forgatást költséghatékonyan kellett megoldani, ezért ez sok nehézséget okozott. A szűk terekben legtöbbször csak egy kamerának volt elég hely, ami miatt általában csak egy szemszögből tudták felvenni az adott jelenetrészletet, és a bonyolult mozgásokra sem volt lehetőség, ezért főleg függőleges manőverekkel és zoomokkal oldották meg a belső képi világot. A szűkös lehetőségek ellenére, Robin Vidgeon operatőr remek munkát végzett.

Kis híján pornófilmeknek járó korhatár-besorolást kapott a Hellraiser: Egyértelmű, hogy egy a szado-mazo szubkultúra által ihletett horrorfilmből nem hiányzik az erotika és az erőszak, ám a Hellraiser olyannyira ilyen lett, hogy a korhatár-besorolást végző MPAA az Egyesül Államokban akkoriban legmagasabb, X-kategóriába (mai NC-17) akarta sorolni a filmet. Ezt a korhatár-besorolást általában a legvéresebb művek és a pornófilmek kapták meg. Annak érdekében, hogy a Hellraiser beleférjen az R-be, ki kellett vágni jó néhány brutális jelenetet.Cliver Barker prostituáltként szerzett szexélményeiből merített ihletet: Az 1970-es években dolgozott férfi prostituáltként Clive Barker, ugyanis akkoriban nem tudott megélni a művészetből. Saját bevallása szerint a munka jó tapasztalat volt, mint ihletforrás.

Ezt igazolja a Pokolkeltő és a Hellraiser, ugyanis azokra nagy hatást gyakorolt Barker fiatalkori, még nem férfiakkal, hanem idős nőkkel folytatott viszonyai és a hetvenes években szerzett szexuális élményei.

Egy jó véres jelenettel ijesztették el a kötözködő stúdiófejeseket: A stúdiók és a pénzosztók általában szeretnek beleszólni abba a filmbe, amire a pénzüket adják. Nem volt ez másképp a Hellraiser esetében sem.

A horrorfilm felvétele már félidőnél járt, amikor a New World vezetői közölték, hogy el szeretnének menni a forgatás helyszínére. Ekkor az operatőr figyelmeztette Clive Barkert, hogy eddigi tapasztalatai szerint a stúdiók ilyenkor bele akarnak avatkozni a filmbe és ők akarnak irányítani.

Mivel a helyszínre küldött három személy teljesen új kabátot viselt, ezért Barkerék kitalálták, hogy kicsit változtatnak a menetrenden, és inkább egy véres jelenetet forgattak, ami során direkt művért spricceltek egyikük kabátjára. A három küldött 15 percen belül úgy döntött, hogy inkább távozik, és nem is nagyon akadékoskodtak a rendezővel.

Ugyanakkor a New World annyi változtatást csak kikövetelt, hogy a történet Anglia helyett az Egyesült Államokban játszódjon. Ennek következményeként újra kellett szinkronizálni néhány párbeszédet az akcentusok miatt.

A kenobitákat a szado-mazochista szubkultúra inspirálta: A horrorfilmben Pinhead és Frank tulajdonképpen az író-rendező alteregója, ugyanis fiatalként Clive Barker is hajszolta a szexuális élményeket, amelyek során megismerkedett a szado-mazochista szubkultúrával is.

Ezzel kapcsolatban Barker elmondta, hogy a szado-mazo szubkultúrában a fájdalom és az élvezet, a borzalom és a szépség harmóniája figyelhető meg, ami a kenobitákat is ihlette. Emellett fontos volt a számára, hogy ahogy a szado-mazo kultúrára, úgy Pinheadékre is jellemző legyen valamiféle „taszító glamúr”, a kenobiták vezére pedig legyen félelmetes, mégis szexi.

Ezt a célját sikerült is elérni a későbbi rajongói levelek tanulsága szerint, ráadásul az S&M-közösségnek is tetszettek a film démonai.

Frank gyomorforgató újjászületését különleges módon vették fel: A Hellraiser egyik legemlékezetesebb és leginkább gyomorforgató jelenete a történet elején széttépett Frank újjászületése, aminek leforgatásához szükség volt a stúdióra, ahol megépítették a padlásdíszletet.

A Bob Keen által vezetett speciális effektusokért felelős csapat részekre bontotta az újjászületés folyamatát, amihez olyan hagyományosabb „barkácsmegoldásokat” használtak, mint például a viasz, kenőolaja és a gumióvszer. Az ereket és a vénákat vörösre színezett fonallal alkották meg.

Azt követően, hogy mindebből megépítették az emberi testre és testrészekre emlékeztető bábokat, azokat darabokra szedték, drótokkal széthúzták, valamint megolvasztották a kamera előtt. Ezután visszafelé lejátszották a felvételeket, és így elkészült a jelenet végleges változata.

(Forrás: hu.ign.com)