Filmek, amelyeket a stúdiók döntései tettek tönkre

A forgatókönyv többszöri átírása, rosszul megválasztott célcsoport, utólag módosított végkifejlet is szerepel a hibás változtatások sorában.Előfordul, hogy nem a pocsék történet, rémes színészi játék vagy a gagyi CGI az oka annak, hogy egy film megbukik, ugyanis nem ritkán a stúdiók által hozott hibás döntések azok, amik tönkretesznek egy-egy produkciót. Íme erre néhány híres példa!

Szárnyas fejvadász (Blade Runner, 1982): A film munkálatait sok minden akadályozta, így például az írósztrájk, de a bukáshoz az is hozzátett, hogy a stúdió próbálta a (rosszul megválasztott) célközönség ízlésének megfelelően elkészíteni a Szárnyas fejvadászt.

The Descent - A barlang (The Descent, 2005): Talán még egy perc különbség sincs A barlang eredeti és az amerikai mozikban bemutatott változata között, mégis ennyi is elég volt ahhoz, hogy a stúdió tönkretegye a filmet, hiszen a slusszpoénon változtattak.

A barlang befejezése úgy nézett ki eredetileg, hogy az emberevő szörnyekkel teli barlangban rekedt barlangászok közül csak Sarah marad életben, ám amikor a közönség már azt hitte volna, hogy megmenekült, kiderült, hogy csak a fejsérülést szenvedett főhősnő hallucinációjáról van szó.

A gond csak az volt ezzel a befejezéssel, hogy kizárta a folytatás lehetőségét, ezért az amerikai forgatási jogokat megszerző Lionsgate úgy döntött, hogy az USA-ban bemutatott verziót úgy változtatják meg, hogy abban úgy tűnjön, hogy Sarah megmenekült. Ezért kár volt, mivel A barlang második része egyáltalán nem sikerült jól.

Öngyilkos Osztag (Suicide Squad, 2016): Bár pénzügyileg nem bukott meg az Öngyilkos Osztag, de a kritikusok és a közönség nagyot csalódott, aminek oka elsősorban a Warner rossz döntése volt. Történt ugyanis, hogy a film eredeti forgatókönyve sokkal sötétebb, merészebb történtet sugallt, de a Batman Superman ellent ért kritikák miatt a Warner döntéshozói úgy érezték, hogy egy vidámabb, színesebb filmre van szükség, ezért némi humort és könnyedséget erőltettek a cselekménybe.

A forgatókönyvíró teljesítette a Warner kívánságát, de a stúdió még így sem volt elégedett, ezért megvágatta a filmet a Trailer Park céggel, aminek már a neve is elárulja, hogy előzeteseket vágnak össze. Ezután az eredeti és a vágott verziót is bemutatták a tesztközönségnek, majd mivel egyik verzió rosszabbnak bizonyult, mint a másik, ezért a Warner arra a döntésre jutott, hogy össze kell mosni a két verziót egy harmadikba.

Ennek az eredménye egy ütemtelen, pocsékul vágott, zavaros katyvasz lett, aminek egyedül a látványa nézett ki jól.

A csodálatos Pókember 2. (The Amazing Spider-Man 2, 2014): A Sony szerette volna, ha A csodálatos Pókember 2. jobban hasonlít a Marvel Studios filmjeire, hátha akkor több pénzt keresnek vele, ezért a stúdió olyan döntéseket hozott, amivel teljesen tönkretette az egyébként egész jónak kinéző folytatást.

Az eredet terv szerint Elektro sokkal félelmetes, rémisztőbb alak lett volna, de a stúdió kérése miatt végül úgy nézett ki, mintha most lépett volna ki egy rajzfilmből. Emellett már ebben a filmben szerepet kapott volna Mary Jane Watson, akinek megformálójával, Shailene Woodley-val le is forgattak néhány jelenetet, de végül a színésznőt a harmadik filmre tartogatták, de az nem valósult meg.

A Sony legrosszabb döntései azonban nem ezek voltak, hanem az, hogy minden áron meg akarták valósítani a Sinister Six-filmet, ami miatt rengeteg információt kellett beleerőszakolni a hat gonosztevőről A csodálatos Pókember 2-be, ráadásul a történetbe még Harry Osbornt is bele kellett vinni Zöld Manóként.

Habár Marc Webb próbált Peter Parker karakterívével foglalkozni, mégis a Sony azt az utasítást adta neki, hogy az univerzumépítéssel foglalkozzon. Mindennek eredmény pénzügyi bukás ugyan nem lett, de a film gyengébb szereplése is elég volt ahhoz, hogy a Sony ne merjen belevágni a harmadik részbe.

A végső megoldás: halál (Alien³, 1992): A film forgatókönyvének első változata szerint a cselekmény még a Földön játszódott volna. Ebből a Fox adott is egy kis ízelítőt, ami elnyerte a rajongók tetszését, ám aztán megváltoztak a dolgok.

A filmen először Vincent Ward kezdett dolgozni, de mivel az ő elképzelése nem tetszett a stúdiónak, ezért kirúgták, a helyére pedig visszahozták az első film rendezőjét, David Finchert, akiről azt hitték, hogy majd azt csinálja, amire a Fox utasítja, csakhogy a rendezőnek pontos elképzelései voltak a folytatásról, így állandó küzdelmet folytatott a saját verziójáért a stúdióval.

Miután semmivel sem értett egyet a stúdióval a forgatás során, Fincher távozott a vágási munkálatok során. Ez a káosz meg is látszott a moziban eredetileg bemutatott A végső megoldás: halálon.Mennyei királyság (Kingdom of Heaven, 2005): A keresztesháborúba keveredő patkolókovács történetét egy közel 3 órás drámaként, Orlando Bloom karakterének középpontba helyezésével képzelte el a rendező, de a stúdió inkább egy nyári blockbustert szeretett volna a mozikba küldeni, aminek érdekében kivágtak 45 percnyi jellemfejlődést és a főcselekményt támogató mellékszálat a Mennyei királyságból.

A film, ami még így is hosszú volt, viszont teljesen értelmetlenné vált, keveseket érdekelt. A pénzügyi bukás mellett a kritika sem zárta a szívébe a megnyirbált alkotást. Egy évvel később azonban kiadtak egy rendező változatot, amibe visszakerültek a kivágott jelenetek, aminek hála máris kerekebb lett a történet.

Fantasztikus Négyes (Fantastic Four, 2015): Josh Tranknek megvoltak a saját elképzelései a Fantasztikus Négyesről, és ugyan igaz, hogy akadtak különös döntései, mint például az, hogy a színészek nem olvashatták el a képregényeket, mégis a Fox jobban tette volna, ha nem szól bele mindenbe és rendel el komoly újraforgatásokat, ami annyira felháborította a rendezőt, hogy végül olyan hisztiben tört ki, amivel kinyírta a karrierjét, a rendezői széket pedig átadhatta Simon Kinbergnek.

A főgondot az okozta, hogy az eredeti terv szerint a Fantasztikus Négyes sokkal sötétebb film lett volna, de a Foxnál, természetesen a Marvel Studios filmjeinek hangulatát utánzása céljából, úgy döntöttek, hogy több vidámságot kell belevinni a történetbe. A rengeteg újraforgatás és rendezőcsere eredményeként a Fantasztikus Négyes lett minden idők egyik legnagyobbat bukó szuperhősfilmje.

Super Mario Bros (Super Mario Brothers, 1993): Ritka a jó videójátékadaptáció, és a Super Mario Brost nem tartózik közéjük. Az első problémát a forgatókönyv okozta, ugyanis a stúdió túl komolynak találta Barry Morrow munkáját, ezért jötte az átírások. Ennek eredménye egy nagy zagyvaság lett.

Volt egyszer egy Amerika (Once Upon a Time in America, 1984): Sergio Leone számára nagyon fontos film volt a Volt egyszer egy Amerika, aminek kedvéért anno otthagyta A keresztapa rendezői székét, ám a direktor kétszer közel 3 órában mutatta volna be a történetet.

A The Ladd Company azonban meggyőzte az olasz filmest, hogy vegyen vissza a játékidőből, mire Leone egy 229 perces, tehát még így is közel 4 órás változattal állt elő. Természetesen még ezt is soknak találta a stúdió, ezért a rendező tudta és engedélye nélkül, kivágtak még 90 percet, majd kronológiai sorrendbe tették a történéseket, aminek az eredménye pénzügyi és kritikai bukás lett.

Robotzsaru (RoboCop, 2014): A 80-as évek egyik legfontosabb sci-fije kontárok áldozata lett 2014-ben. A gondot nem a rendező, José Padilha jelentette, hanem a Sony és az MGM döntéshozói, akik nem hagyták, hogy a direktor megvalósítsa az általa elképzelt, az eredeti változathoz hasonlóan véresebb, sötétebb és szatirikusabb filmtervét.

Saját bevallása szerint Padilha pokolként élte meg a forgatást, mivel minden egyes ötletéért komoly harcot kellett folytatnia a stúdióval. Ennek eredményeként semmit sem sikerült visszaadni az eredeti film hangulatából.

(Forrás: hu.ign.com)