Filmek, amiknek alapját megtörtént események inspirálták

Nem teljesen kitalált történet a Zorro álarca, I love you Phillip Morris és az Amerikai botrány.Ha nem harangozzák be előre, hogy egy film megtörtént eseményeken alapszik, akkor olyan elvetemült jeleneteket láthatunk, amelyek alapján nehéz elképzelni, hogy az nem csak a forgatókönyvírók fejéből pattant ki, pedig előfordul, hogy megtörtént esemény inspirálta a sztorit.

Zorro álarca: Az 1998-as filmben Antonio Banderas keltette életre a maszkos hőst, aki a szegényeket és az elnyomottakat védte, miközben bátran felvette a harcot Kalifornia korrupt vezetőivel, hogy megvédje a mexikóiakat.

Habár Zorro karakterére úgy tekinthetünk, mint a most divatos szuperhősök elődjére, mégis meg kell jegyezni, hogy nem kitalált figuráról van szó, ugyanis az írók sok ihletet merítettek azokból a legendákból, amelyeket Joaquin Murietta nevéhez kapcsoltak.

Az életében legendává vált Murietta még a kaliforniai aranyláz idején az Öt Joaquin banda tagja volt. A férfi tehát a valóságban bűnözőként tevékenykedett, az pedig elég valószínűtlen, hogy politika célok vezérelték volna.

Az viszont igaz, hogy Murietta a mexikói ellenállás alakjaként vonult be a történelembe, amikor az amerikai telepesek Kaliforniába érkeztek. Az ellenállásnak véres vége lett, ugyanis az amerikaiak vérdíjat tűztek ki Murietta fejére, akit megöltek, míg a filmben Zorro elkerülte a kivégzést.

I love you Phillip Morris: Jim Carrey játszotta a film főszereplőjét, aki a börtönben beleszeret Phillip Morrisba, akivel kapcsolatban eldönti, hogy bármit megtesz annak érdekében, hogy a szabadlábra helyezett férfinak szentelhesse az életét. Habár a Carrey karaktere az életfogytiglanit kockáztatja, mégsem adja fel a szökési terveit.

A valóságban Steven Jay Russell csalás miatt került rácsok mögé, ahonnan azért szökött meg, hogy együtt lehessen az AIDS-ben haldokló párjával, Jim Kemple-lel. Két évvel később a hatóság megtalálta a szökevényt, akit visszavittek a börtönbe. Kemple nem sokkal később elhunyt.

Russell a börtönben tényleg beleszeretett Phillip Morrisba, akit szabadlábra helyeztek, ezért a férfi mindent megtett azért, hogy ő is kiszabaduljon. Egyszer még halottnak is tette magát, ám Russell jelenleg is az életfogytiglanit tölti. Elmondása szerint a filmben jól ábrázolták a karakterét.

Az igenember: Jim Carrey játszotta a romantikus vígjáték főhősét, aki egy nap úgy dönt, hogy mostantól mindenre igent fog mondani. Ennek eredményeként megtanul koreaiul, repülőleckéket vesz és szerelmes lesz.

Habár a sztori kitaláltnak tűnik, mégis megtörtént eseményeken alapszik, ugyanis az írók Danny Wallace rádiós producer önéletrajzából vették az alaptörténetet. Wallace egyszer úgy döntött hogy egy évig mindenre igent fog mondani.

Ennek volt köszönhető, hogy a rádiós producert előléptették, ám a filmből kihagyták a dolog árnyoldalát, hiszen Wallace nem egyszer bajba került azzal, hogy mindenre igent mondott. Előfordult például, hogy internetes csalás áldozatává vált.


Taxisofőr: A klasszikussá vált film főhőse, Travis Bickle egy vietnami veterán harcos, aki képtelen feldolgozni a háború borzalmait, éjszakánként pedig taxisofőrként dolgozik. Amikor a főhőst elhagyja a párja, akkor a férfi megpróbál megölni egy szenátort.

A film eredeti célja az volt, hogy bemutassa azt, hogy milyen események vezethetnek el oda, hogy valaki gyilkossá váljon. A Taxisofőr alkotói Arthur Bremer életét vették alapul. Bremer 1972-ben lőtte le George Wallace elnökjelöltet, nem sokkal azt követően, hogy egy lány összetörte a szívét.

Bremer élete valójában nem volt annyira izgalmas, mint a filmben látható, Robert DeNiro által életre keltett Travisé, ám abban a valóság és a fikció megegyezik, hogy egyik esetében sem halt meg a kiszemelt áldozat.Az 50 első randi: Valószínűleg senkinek sem jutna eszébe, hogy a könnyed vígjáték nem teljesen kitaláció. A filmben Adam Sandler egy állatorvost alakít, aki beleszeret a Drew Barrymore által alakított, amnéziás Lucyba.

A sztori szerint Lucy autóbalesetet szenvedett, aminek következében megsérült a rövid távú memóriája, ezért Henry kénytelen minden nap újra és újra meghódítani a lányt, amihez videókat készít, hogy Lucy minden reggel megtudhassa, hogy ki is ő.

Habár ez a történet elég hihetetlennek tűnik, mégis a valóság keltette életre, ugyanis Lucy karakterét Michelle Philpotsról mintázták. A nő kétszer is súlyos fejsérülést szenvedett autóbalesetben, ami miatt 24 órás memóriája lett, ezért Michelle 23 éven keresztül írt jegyzeteket magának, hogy túl tudja élni mindezt.

Amerikai botrány: Az 1970-es években játszódó film két főszereplője, Irving Rosenfeld és Sydney Prosser, annyira zseniálisak, hogy bárkit képesek átverni, ám a bűn- és élettársak az FBI markába kerül. A párost arra kényszerítik, hogy segítsenek lebuktatni a korrupt politikusokat. A két főszereplő bárkit képes manipulálni, még az FBI ügynökeit is, a film végén pedig nem ítélik el őket.

Rosenfeld karakterét Mel Weinbergről mintázták. A nő és a párja tényleg az FBI-nak dolgozott, hogy elkapják a korrupt hivatalnokokat. Habár a páros és az FBI között barátság alakult ki, mégsem úszták meg a valóságban az ítéletet.

Esőember: A film főszereplője a rendkívül önző Charlie Babbitt, aki csak az apja halála után szerez tudomást arról, hogy van egy bátyja. A férfi neheztelve veszi tudomásul, hogy az apja, akitől elhidegült, minden vagyonát Charlie fivérére hagyta.

Amellett, hogy a vagyon hatalmas, még az is zavarja a férfit, hogy a testvére, Raymond súlyos autista és egy otthonban él. Charlie úgy dönt, hogy a bátyja nyomába ered, hamarosan pedig kideríti, hogy Raymondnak remek képességei vannak a matekhoz.

Charlie úgy dönt, hogy Las Vegasban fogja kamatoztatni a testvére tudását. A szerencsejáték városában Raymond dolga annyi, hogy számolja a kártyákat, ám ilyesmit soha nem tett az igazi esőember, aki Raymond karakterét ihlette.

Az viszont igaz, hogy Kim Peek nagyszerű képességekkel rendelkezett. Képes volt például arra, hogy minden utat memorizált a térképekről, fejből tudott dátumokat és aprólékos történelmi ismeretei voltak.

Az Esőember film megjelenése után Peek turnéra indult, hogy a fogyatékossággal élőkért kampányoljon. Akik találkoztak az igazi esőemberrel, azok mind megdöbbentek azon, hogy milyen képességekkel rendelkezik.Lopom a sztárom: A 2013-as film megtörtént eseményeken alapszik, ugyanis néhány tinédzsert annyira lenyűgözött a hollywoodi sztárok fényűző élete, hogy az interneten lenyomozták a hírességek lakcímét, majd betörtek hozzájuk, hogy értékes dolgokat lopjanak el. A megrövidített áldozatok között volt Paris Hilton, Orlando Bloom, Lindsay Lohan, Paul Oakenfold és Rachel Bilson is.

Az életben és a filmben is úgy buktak le a diákok, hogy minderről képeket töltöttek fel a közösségi oldalakra. Az alkotás alapjául szolgáló banda 2008-ban, mindössze 10 hónap alatt, 1 milliárd forintnak megfelelő összegben lopott össze holmikat.

A Bling Ring névre keresztelt rablócsapatot az a mánia motiválta, ami a mai sztárokat körülveszi. Az eset jó példa arra, hogy miért kell olykor eltávolodni ettől a mindenkit beszippantó világtól.

Rocky: Rengeteg sportolót és hétköznapi embert inspirált Stallone ikonikus karaktere arra, hogy küzdjenek a céljaikért, ugyanis a filmben Rocky Balboa a szegénynegyedben élt, az egyetlen kitörési lehetősége pedig a boksz volt.

A sztori szerint, ha Rocky elég kitartó a küzdelemhez és jól használja a tehetségét, az erejét, akkor remek bokszoló lehet belőle. A nagy lehetőséget akkor kapja meg Rocky, amikor a városba érkezik a boksz sztárja Apollo Creed, akit Rocky kihív, mert tudja, hogy meg fog változni az élete, ha legyőzi.

A film alapját Chuck Wepner és Muhammad Ali mérkőzése szolgáltatta. Wepner ekkor még ismeretlen bokszoló volt, ám ez megváltozott, amikor ő lett annak a négy embernek az egyike, aki padlóra tudta küldeni az egyik leghíresebb bokszolót. Habár pontozásos alapon Rocky és Wepner vesztett, mégis hősök lettek.

Cápa: Negyven év telt el a premier óta, ám John Williams filmzenéje még ma is hatással van az emberekre. Maga a film az ismeretlen mélyvízi világtól való félelemre épített, miközben bemutatott egy óceánparti várost, ahol rengeteg a cápatámadás.

A tudósok az elmúlt években sokat foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy a cápák mennyire veszélyesek az emberre. Ennek a kutatásnak az eredménye, hogy átlagosan nyolc ember hal meg évente cápatámadásban.

Habár ebből az elenyésző számból arra következtethetünk, hogy a Cápának nincs valóságtartalma, az mégis megtörtént eseményeken alapszik, ugyanis 1916-ban többen is cápatámadások áldozatai lettek New Jersey partszakaszán.

Állítólag ugyanaz az a cápa ölt meg két hét alatt négy embert. A feltételezett gyilkost később elfogták, majd megvizsgálták az emésztőrendszerét, amiben emberi maradványokat találtak. A tudósok soha nem jöttek rá, hogy miért viselkedett így a cápa.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)