Hét Batman-történet, amit Matt Reeves feldolgozhatna

A rendező elárulta, hogy a 2021-ben érkező filmben nagyobb hangsúlyt kapnak Bruce Wayne detektívképességei.Jelenleg csak néhány részlet ismert a 2021. június 25-én bemutatásra kerülő, The Batman című filmről, amivel kapcsolatban hivatalossá vált, hogy Ben Affleck nem tér vissza Bruce Wayne szerepére.

Emellett a filmet rendező Matt Reeves elárulta, hogy az eddigi Batman-filmekkel ellentétben, az ő alkotásában nagyobb szerepet kapnak a főhős detektívképességei, valamint több gonosztevőt és noir hatást is tervez.

Arról egyelőre nincs hír, hogy a DC-képregények közül Reeves melyikből inspirálódik, ám néhány klasszikus Batman sztori megfelelhet a rendező leírásának.

The Case of the Chemical Syndicate: Az 1939-ben megjelent történet kiindulópontja egy rejtélyes gyilkosság, amiben az áldozat egy leszúrt férfi, a gyilkossághoz használt késen pedig az elhunyt fiának ujjlenyomatait találják. A még újonc Batman nyomozásba kezd, hamarosan pedig talál három gyanúsítottat, akik mind az Apex Chemical Corporation nevű cégnek dolgoznak.

Habár ez a történet elég gyengécske ahhoz, hogy egy teljesen filmet felhúzzanak rá, mégis érdekes lenne, ha Reeves felhasználná a legelős Batman-képregényt, ami még tényleg a sötét lovag detektívmunkájáról szólt, és nem az újabb és újabb szupergonoszok legyőzéséről.

Gothic: A Batman-történetek szerzői közül Grant Morrison az egyik legjelentősebb. Bár a Gothic nem tartozik a legismertebb történetek közé, mégis kiváló alapanyag lehetne Reeves számára. Ebben a sztoriban a főgonosz Mr. Whisper, egy látszólag természetfeletti képességekkel rendelkező gyilkos, aki a gothami maffiózókat jelölte ki célpontként.

A gyilkost megállítani akaró Batman kénytelen azokat a bűnözőket megvédeni, akiket ő is megvet. A történet akkor vesz érdekes fordulatot, amikor kiderült, hogy a sötét lovag már találkozott Mr. Whisperrel, méghozzá gyerekként, egy bentlakásos iskolában.

A Gothic cselekménye Batman gyerekkori traumáival foglalkozik, tehát a rendező olyan intim, személyes filmet forgathatna belőle, amilyet csak szeretne, ráadásul ez a képregény tele van noir elemekkel.

Hush: Az egyik legjelentősebb modern Batman-történet tele van hősökkel, gonosztevőkkel és rejtélyes gyilkossági üggyel. Hush egy titokzatos, gézzel betekert arcú, Arisztotelész-idézeteket hajtogató alak, aki összetett eseménysort indít el, ezzel nagy rejtély elé állítva a sötét lovagot.

Batman szinte az összes jelentősebb gothami bűnözővel összeakad, miközben próbálja kideríteni, hogy az új ellenfelének mi köze hozzá. Ha valaha készül egy olyan képregényfilm, amiben Batman összecsap Jokerrel, Gyilkos Krokkal, Méregcsókkal és Ra’s al Ghullal, akkor ahhoz ezt a történetet kellene felhasználni.

Szintén a Hush mellett szóló érv, hogy ebben a képregényben nagy hangsúlyt kap Macskanő és Batman szerelme, tehát remekül beleillik abba az elképzelésbe, hogy Reeves szeretne a sötét lovag személyes nézőpontjára koncentrálni.City of Crime: Abban az esetben, ha Reeves az elmúlt évtizedekben megjelent, Noir-hatású Batman-történetek közül szeretne alapanyagot választani a filmjéhez, akkor a City of Crime nagyszerűen megfelelne a rendező céljainak.

Ebben a történetben egy nagyon komplikált gyilkossági ügy megoldása vár Batmanre, aki nem tud időben segítséget nyújtani egy zavarodott lánynak, ráadásul akad hat másik haláleset is. A sötét lovag ezek után az eddigi legkomplikáltabb, legzavarosabb nyomozásába kezd.

A City of Crime-ban felbukkan több ismert ellenfél is, de a képregény mégis inkább Batman lelki világára koncentrál, valamint arra, hogy a társadalmi egyenlőtlenség hogyan teszi tönkre Gothamet. Habár a képregény nem egy mainstream Batman-mozifilm alapanyag, mégis jól elkülönülne az eddigi alkotásoktól, ami azért is fontos, mert a DC manapság azt vallja, hogy a rendezők és az ő elképzelésük a leghangsúlyosabb.

Hosszú Halloween (The Long Halloween): A Jeph Loeb által megírt Batman-sorozat tele van gonosztevőkkel, Gotham bemutatása pedig a noirt idézi. Az olvasók a Hosszú Halloweenben találkozhattak az Ünnep nevű sorozatgyilkossal, aki minden fontosabb ünnepnapon megöl valakit.

Ünnep akkor sem áll le, amikor Gothamban kitör a bandaháború a Maroni és a Falcone maffiacsaládok között. Az erőszakot Batman, Jim Gordon felügyelő és a körzeti ügyész, Harvey próbálja megfékezni.

Miközben a köpenyes igazságtevő azon fáradozik, hogy elkapja Ünnepet, aközben több gonosztevővel is összeakad, köztük olyan híres ellenfelekkel, mint Joker, Madárijesztő és Macskanő, de ismeretlenebb karakterek, például Solomon Grundy vagy Naptárember is Batman útjába kerül.

Reeves eddig ismert elképzelései arra utalnak, hogy a The Batman a sötét lovag szuperhőskarrierjének kezdetét hivatott bemutatni. Ha valóban így van, akkor a Hosszú Halloween azért remek alapanyag, mert ebben Batman még azon dolgozik, hogy megtalálja a helyét, miközben próbálja feldolgozni a gothami állapotokat.

Emellett ez a képregény folytatásért kiállt, amit Loeb és Tim Sale rajzoló meg is teremtette a Dark Victory címmel. Ebben a képregényben egy újabb rejtélyes gyilkossági ügyet kell felderítenie a sötét lovagnak.The Black Mirror: A Scott Snyder által írt képregény története két szálon fut. Az egyik arról szól, hogy Batman olyan kereskedőket üldöz, akik a gothami gonosztevőktől származó tárgyakat igyekeznek eladni a feketepiacon. A másik szálon a Gordon-családot leköti az ifjabb James Gordon hazatérése.

Az utóbbi cselekmény azért érdekes, mert valójában egy elfeledett karakterről van szó, aki a Batman: Az első év című képregényben kisfiúként szerepelt, a The Black Mirrorban viszont olyan szociopataként tér vissza, amilyet csak Gotham képes csinálni az emberből.

Habár ebben a képregényben Robin, Dick Grayson ölti magára Batman alakját, mégis semeddig sem tart úgy átírni a történetet, hogy Bruce Wayne kanyarítsa magára a fekete köpenyt. Ugyanakkor az is érdekes csavar lenne, ha a rendező Dicket választaná Batman szerepére. Reeves döntsön bárhogy, az biztos, hogy a The Black Mirror képi világa és tónusa kiváló alapanyag lehetne a számára.

A Baglyok Bírósága (The Court of Owls): A DC által 2011-ben újraindított Batman-sorozat első történetszála A Baglyok Bírósága volt. Ebben a történetben a sötét lovag kénytelen elfogadni azt a tényt, hogy mégsem ismeri olyan jól Gothamet, mint azt eddig feltételezte.

Ennek oka az, hogy csak ekkor tudja meg, hogy a városban működik egy Baglyok Bírósága nevű titkos szervezet, ami már akkor a háttérből vezette a várost, amikor Batman még sehol sem volt. Ez a történet azért lehetne a készülő film alapja, mert itt nagy hangsúlyt kap Batman detektívmunkája, hiszen arról van szó, hogy a sötét lovag a lehető legtöbbet szeretné kideríteni a titkos társaságról, és arról, hogy hogyan befolyásolhatták az ő életét.

A Baglyok és Batman közti konfliktus idővel személyes fordulatot vesz, a főellenség kiléte pedig egy olyan személy, amilyen még egyik Batman-mozifilmben sem láthattak a nézők. Emellett a Baglyok Bírósága adaptációja lehetőséget adna a folytatásoknak is, ugyanis ez a képregény indította be a Batman Eternal című különálló sorozatot.

(Forrás: hu.ign.com)