Képregényhősök, akik a sikertelen filmes debütálás után is kaptak még egy esélyt

Ezek a karakterek eleinte nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.Habár az elmúlt években a képregényfilmek meghódították a mozikat, ez mégsem jelenti azt, hogy ne fordult volna elő, hogy a stúdiók mellélőttek a hősök és főgonoszok megfilmesítésével, ám arra is akad jócskán példa, hogy a sikertelenség ellenére, adtak még egy esélyt az eleinte leszerepelt karaktereknek.

Emma Frost: A 2019-ben megjelent X-Men kezdetek: Farkasban kapott szerepet a gonoszból szövetségessé vált Emma Frost, akit Tahyna Tozzi alakított, elég felejthető módon. Ennek ellenére Emma Frost kapott még egy esélyt a 2011-es X-Men: Az elsőkben, de itt már January Jones keltette életre a karaktert.

A gyémántbőrű mutáns második szereplése már méltó volt a képregényes megjelenéséhez, mind képességek, mind motiváció tekintetében. Sajnos Emma Frost elég rövid utat járt be az előtt, hogy kiírták a franchise-ból.

Mystique: Az X-Men franchise eredeti trilógiájában Rebecca Romij játszotta Mystique karakterét. Habár az alakítás egész jó volt, a rajongók mégis kifogásolták, hogy komplexebb ábrázolást vártak volna Magneto halálos fegyverként használt mutánsáról.

A fanyalgók 2011-ben elégedetten dőlhettek hátra a moziban, ugyanis X-Men: Az elsőkben már Jennifer Lawrence keltette életre Mystique-t, aki nemcsak új színésznőt, hanem új háttértörténet is kapott.

Buldózer: A 2006-os X-Men: Az ellenállás című filmben debütált Juggernaut, azaz Buldózer, akit Vinnie Jones játszott, ám ez a megjelenés nem hagyott mély nyomot a rajongókban, ami főleg annak köszönhető, hogy a trilógia záródarabja nem vett tudomást Cain Marko és Charles Xavier közös képregényes háttértörténetéről.

Később Ryan Reynolds és csapata adott még egy esélyt a képregényhősnek a Deadpool második részében. Habár itt is hiányzott Juggernaut képregényes összetettsége, mégis jobban nézett ki, mint a korábbi verzió.

Kétarc: Batman egyik leghíresebb gonoszának filmes megjelenésére sokat kellett várni, ugyanis először 1995-ben, Tommy Lee Jones keltette életre a Mindörökké Batmanben. Utólag maga a színész is elismerte, hogy ahogy az egész film, úgy Kétarc is elég karikatúraszerűre sikeredett.

A kegyetlen és tragikus Batman-gonosz 2008-ban A sötét lovagban már sokkal érdekesebb ábrázolást kapott. Az ekkor már Aaron Eckhart által megformált Kétarc egy közjót szolgálni akaró politikusból vált olyan kegyetlen gonosszá, hogy az még Heath Ledger Jokerre mellett is megállta a helyét.Lois Lane: Először kifejezetten erős volt Lois Lane megjelenése a Christopher Reeve-féle Superman-filmekben, amikben Margot Kidder keltette életre a karaktert, ám a 2006-os Superman visszatért című film egyáltalán nem volt méltó a korábbi alkotásokhoz, ez pedig a képregényhős szerelmére is igaz, hiszen Kate Bosworth játéka nyomába sem ért Kidder alakításának.

A 2013-as Az acélemberben Amy Adams színészileg mindent kihozott Lois Lane karakteréből, tehát, ahogy a Henry Cavill-féle Superman esetében, úgy Loisnál sem a színészi alakítással volt probléma, hanem a forgatókönyvvel.

Deadpool: A listán szereplő képregényhősök sorából kilóg Deadpool, hiszen az ő esetében nem volt szükség színészcserére, ugyanis az már a 2009-es csúfos első próbálkozásnál is világosan látszott, hogy Ryan Reynolds nagyon jó választás a karakter életre keltésére.

Miután az X-Men kezdetek: Farkas csúnyán lejáratta Deadpoolt, vagyis Wade Wilsont, akit egy néma szuperkatonaként, összelopkodott mutánsképességekkel és egy kezéből kilógó karddal mutattak be, Reynolds úgy döntött, hogy nem hagyja ennyiben a dolgot.

Hála annak, hogy a színész ennyire megszerette a szellemeskedő bérgyilkost, 2016-ban bemutatták a Deadpool című filmet, ami már sokkal jobban hozta a képregényekben szereplő pofátlan gyilkológép karakterét.

Deadpool esetében azt is meg kell említeni, hogy Reynoldsék egyetlen alkalmat sem hagynak ki, ha a 2009-es elődön élcelődhetnek.

A Deadpool 2. stáblista utáni jelenete volt erre a legjobb példa.

Spawn: Az 1997-es Spawn - Az ivadék a valaha készült egyik legrosszabb képregényfilm, bár mentségére szóljon, hogy a kilencvenes években nem volt könnyű jó szuperhősfilmet készíteni. Szerencsére Spawn számára is megadatott a második lehetőség, a még készülő rebootban. Az új film Blumhouse égisze alatt készül, Jamie Foxx és Jeremy Renner főszereplésével. Remélhetőleg a reboot nemcsak az első filmmel összehasonlítva lesz kiemelkedő alkotás.

Gwen Stacy: A képregényekben Gwen Stacy nem más, mint Pókember legnagyobb szerelme, ám ennek ellenére, a Pókember-trilógiában elenyésző szerepet kapott. A 2007-es Pókember 3-ban Bryce Dallas Howard játszotta a karakter, aki csak átmenetileg tűnt fel, mint Peter vonzódásának tárgya.

A két rész után elkaszált A csodálatos Pókember-franchise-nak, ha sokat nem is, de annyit köszönhettek a rajongók, hogy egy sokkal jobb Gwent kaptak, ráadásul az Andrew Garfield és Emma Stone közötti kémia teremtette meg a filmek legerősebb jeleneteit.

Az egyelőre nem derült ki, hogy a Marvel Moziverzumban lesz-e új Gwen, ám az már tudható, hogy a karakter, mint Spider-Gwen fog megjelenni a decemberi Pókember: Irány a Pókverzum!-ban.Amerika Kapitány: Napjainkban Chris Evans és Amerika Kapitány neve egybeforrt, pedig az 1990-es években még Matt Salinger játszhatta volna a karaktert, akire külsőre és karizmára sem hasonlított.

A Salinger-féle Amerika Kapitányról szóló film annyira rossz lett, hogy a mozikba se jutott el, ám szerencsére a képregényhős kapott még egy esélyt, aminek eredményeként 2011-ben bemutatták az Amerika Kapitány: Az első bosszúálló című filmet, amiben Chris Evans tökéletesen bevált a kapitány szerepére, akinek hazafias értékrendjét kicsit átgondolta a Marvel.


Caliban: Nem nevezhető népszerű képregénykarakternek Caliban, aki a 2016-os Apokalipszisben még egyszerű katalizátorként szolgált, majd a Loganben teljesen más megközelítést kapott az ördögi kereskedő.

A 2017-ben bemutatott filmben Stephen Merchant keltette életre Calibant, aki a történet egy fontos részévé vált, de nemcsak azért, mert a cselekmény szempontjából lényeges volt a mutánscsempésző képessége és albinizmusa, hanem azért is, mert a tragikus sorsa szimpatikussá tette a nézők szemében.

Venom: A Pókember 3.

esetében Sam Raimi beláthatta volna, hogy nem lehet három főgonoszt belezsúfolni egyetlen filmbe, ám ő megpróbálta úgy mozgatni Homokembert, a Zöld Manót és Venomot, hogy közben Peter Parkerre is maradjon elég idő. Amellett, hogy erőltettet volt Venom szerepeltetése, még Topher Grace is rossz választás volt Eddie Brock szerepére.

Venom azonban idén megkapta a saját filmjét, aminek bár elég vegyes volt a fogadtatása, azt mégis el kell ismerni, hogy Tom Hardy tényleg odatette magát, mint Eddie Brock.

Macskanő: Mondhatni filmes hullámvasút az, ami Macskanővel történik. A hatvanas években játszott Batman-tévésorozatba és az 1992-es Batman visszatér című filmben elég erős karakterként szerepelt a képregényhős.

Ezek után érthetetlen volt, hogy a 2004-ben bemutatott Macskanőben a Halle Berry által alakított szuperhős mennyire eltért a képregényes karaktertől, aki esetében a Selina Kyle név Patience Phillipsre változott.

Hála Christopher Nolannek, 2012-ben A sötét lovag: Felemelkedésben, Macskanő visszakapta a méltóságát. Habár néhány rajongónak nem tetszett a film lezárása, mégis a Anne Hathaway-féle ravasz, intelligens Macskanő sokkal jobb volt, mint Halle Berry verziója.

Megtorló: Először 1989-ben, A Büntető címmel kapott saját filmet Frank Castle, akit Dolph Lundgren kelthetett életre, ám Punisher itt nem sokban hasonlított a képregényes változatra, hiszen még a legendás koponyás pólója is hiányzott, ráadásul gyanús, hogy a borostája is festett volt.

2004-ben a Megtorlóban már Thomas Jane kapta a szuperhős szerepet. Habár ez a film tett egy lépést a jó irányba, mégis a családbarát besorolás és a pocsék főgonosz középszerűvé tette a mozit. A játékfilmes adaptációk esetében a 2008-as Megtorló: Háborús övezetben Ray Stevenson jól játszotta a főszerepet, de itt is kérdés, hogy tényleg jó adaptációról van-e szó, vagy inkább annyira rossz, hogy az már jó?

Végül a kisképernyőn született meg a legjobb Punisher, köszönhetően Jon Bernthal alakításának, aki a neflixes Daredevilben és a Punisher sorozatban remekül hozza a Megtorló figuráját.


James Gordon: A Batman-képregényekben komoly változásokon esett át James Gordon, aki eleinte egy passzív, nem túl hatékony szereplő volt, majd idővel Gotham legelkötelezettebb védelmezőjévé nőtte ki magát.

Ez a fejlődése nem kapott szerepet a karakter első filmes megjelenéseiben. Neil Hamilton (Batman: The Movie, 1966) és Pat Hingle (Batman - A denevérember, 1989) sem volt többnek tekinthető egy olyan rendőrnél, aki inkább Batmanre hagyja a bűnözők üldözését.

Ahogy azt már sejteni lehetett, James Gordon esetében is Christopher Nolanre volt szükség ahhoz, hogy a karakter megkapja a hozzá méltó filmes megjelenést. Ez 2005-ben a Batman: Kezdődik!-ben történt meg, ahol Gary Oldman kapta a rendőrfőnök karakterét, aki bebizonyította, hogy Batman nélkül is meg tudja védeni a várost.

A rajongók a 2017-ben bemutatott Az Igazság Ligájában című filmben hasonló fellépést vártak J.K. Simmons-féle Gordontól, de csalódniuk kellett. Jelenleg egyáltalán nem valószínű, hogy az Oscar-díjas színész visszatér a későbbi Batman-filmekbe.Bane: Sokáig tartott mire Batman egyik legnépszerűbb gonoszát hozzá méltóan mutatták be a filmekben, amelyek közül a legborzalmasabb megjelenítése az 1997-es Batman és Robinban volt látható.

Ahelyett, hogy Bane megkapta volna a neki kijáró tiszteletet, inkább teljesen lebutították egy morgó izomkolosszusra, aki Poison Ivy, azaz Méregcsók verőlegényeként szállt szembe Batmannel. Ahogy fentebb már többször említettük, úgy itt is Christopher Nolan mentette meg a karakter becsületét, ám ehhez Tom Hardy is kellett.

A 2012-es A sötét lovag: Felemelkedésben már a képregényekben megismert karakterhez hűen jelent meg Bane, vagyis igazi hideg, számító, könyörtelen gonosz volt, aki mindenáron el akarta pusztítani Gotham városát.

A rajongók egyedül Bane hanghordozásába kötöttek bele, de ezt leszámítva, Tom Hardy elmondhatja magáról, hogy két közkedvelt képregényes gonoszt is azokhoz méltóan keltett életre a filmvásznon.

Kolosszus: Először 2003-ban, az X-Men-trilógia második részében jelent meg Kolosszus. Habár Daniel Cudmore több filmben is szerepelt, mégis az akciójelenetein kívül nem alkotott semmi maradandót. Kolosszus képregényes hátteréből, kezdve az orosz származásával, semmit sem vettek át a filmekbe.

A karakter szerencsére kapott egy újabb esélyt, méghozzá a Deadpool-franchise-ban, a 2016-os Deadpoolban pedig egyértelműen kihangsúlyozták, a filmben páncél nélkül soha nem látható, Kolosszusz orosz származását.

A Deadpoolban szereplő szuperhőst a nézők sokkal közelebb érezhetik magukhoz, mint az első verziót, köszönhetően a barátságos személyiségének, naiv sármjának, amivel még Deadpoolt is leveszi a lábáról, olykor szó szerint.

Vörös Koponya: Az 1990-es filmben nem csak Amerikai Kapitány, hanem az antagonista is rosszul sült el, ugyanis amellett, hogy Vörös Koponya alig szerepelt, még Scott Paulin is rossz választásnak bizonyult, hiszen nem tudott elég félelmetes lenni.

Ahogy fentebb említettük, az Amerika Kapitány: Az első bosszúálló filmben maga a képregényhős is megkapta a megfelelő adaptációt, de mellette Vörös Koponya is végre igazán gonosz lehetett. A szerepben Hugo Weavin már akkor is félelmetes volt, amikor elkötelezett náciként dolgozott, de a maszk még ijesztőbbé tette.

Vörös Koponya legutóbb a Bosszúállók: Végtelen háborúban jelent meg, hogy még egy nála is gonoszabb karakternek segítsen, ám itt már nem Weavin játszotta.

Robin: Batman szárnysegédjének is kijutott a filmes hullámvasútból. A hatvanas években Burt Ward nagyon jó választásnak bizonyult Robin szerepére, de a későbbi Batman-filmek már a nyomába sem érhettek.

Az 1995-ben bemutatott Batman mindörökké Robinját Chris O'Donnell játszotta, nevetséges kosztümben, jócskán túllépve az adoptálási korhatárt. Valószínűleg már mindenki kitalálta, hogy ezt követően jött a 2012-es A sötét lovag: Felemelkedés, amiben Christopher Nolan teljesen új értelmezést adott Batman jobbkezének. Ebben a filmben Robin rendőrként kezdte a pályafutását, majd fokozatosan változott át szuperhőssé.

Az igazság az, hogy a Joseph Gordon-Levitt által alakított John Blake-ben szinte semmi sincs Dick Graysonból, de az a filmben kiderül, hogy a születési neve Robin.

(Forrás: hu.ign.com)


Hozzászólások

Pókember animációs megjelenései

Pókember animációs megjelenései

A héten érkezik a mozikba a Marvel animációs filmje, a Pókember – Irány a Pókverzum, aminek kapcsán ismerd meg a karakter korábbi rajzfilmes megjelenéseit!

A Bosszúállók: Végjáték előzetesének elemzése

A Bosszúállók: Végjáték előzetesének elemzése

Képkockáról képkockára minden, ami kiderült a nyomasztó hangulatú ízelítőből.

Történetek, amiket már túl sokszor feldolgoztak

Történetek, amiket már túl sokszor feldolgoztak

A filmipar újabb és újabb bőrt húz le A Pál utcai fiúk, Arthur király vagy például King Kong sztorijáról.

Elsumákolt Disney folytatások

Elsumákolt Disney folytatások

Világsiker rajzfilmek, amiknek soha nem készült el az ígért második része.

A legkomorabb szuperhősök

A legkomorabb szuperhősök

Vidámságnak és könnyedségnek írmagja sincs ezekben a filmekben.

A Legendás állatok: Grindelwald bűntettei hűvös fogadtatásának lehetséges okai

A Legendás állatok: Grindelwald bűntettei hűvös fogadtatásának lehetséges okai

A szappanopera szintre süllyedés, következetlenségek, túl sok szereplő is okolható a rossz kritikáért.

CGI segítségével visszahozott sztárok

CGI segítségével visszahozott sztárok

Tizenöt híresség, aki a halála után még egyszer megjelenhetett élete utolsó filmjében.

10 dolog, amit nem árt tudni a Legendás állatok 2-ről

10 dolog, amit nem árt tudni a Legendás állatok 2-ről

Ezeket kell tudnod a héten bemutatásra kerülő filmről.

Meghalt Stan Lee, akinek rengeteg közkedvelt Marvel hőst köszönhetünk

Meghalt Stan Lee, akinek rengeteg közkedvelt Marvel hőst köszönhetünk

A képregények történelmének egyik legmeghatározóbb alakja 95 éves korában hunyt el.

Nyolc film újrafeldolgozása, ami nem hozott szégyent az eredeti alkotásra

Nyolc film újrafeldolgozása, ami nem hozott szégyent az eredeti alkotásra

Annyi a remake a mozikban, hogy lassan képtelenség lesz eredeti filmet találni, ám néha ez nem is baj.

http://ujhazak.com