Középkori tények, amelyeket rosszul mutattak be a filmek és a sorozatok

Ezekben a dolgokban tévedtek az alkotók.A sorozatok és a filmek sokszor elferdítik a valóságot, így például a középkorban játszódó alkotások esetében is, amelyekkel kapcsolatban most egy tucat dologról tudhatód meg, hogy miben tér el a valóság és a fikció!

Nemcsak urak és parasztok léteztek: A középkori társadalmi rétegződés sokkal összetettebb volt annál, mint azt a filmek és a sorozatok bemutatják, ugyanis azokban általában csak az urakról és a parasztokról esik szó.

Valójában a parasztok lehettek olyan személyek, akik az úr által birtokolt földön dolgoztak, de szabad emberek is, akikhez saját földek vagy vállalkozások tartoztak. A kisvárosokat lapvetően több gazdag család irányíthatta.

A kastélyokban dolgozó szolgák nemesek is lehettek, ugyanis előfordult, hogy az urak azért küldték el a fiaikat, hogy egy rokon családot szolgáljanak. Bár fizetést ezért nem kaptak, mégis magasabb pozíciót foglaltak el, mint az egyszerű emberek. A szolgák többsége férfi volt a középkorban.

Külföldi emberek: A filmek és a sorozatok nem ezt sugallják, de a valóságban nem volt szokatlan a középkori emberek számára az, hogy különböző nemzetiségű személyekkel találkoznak. Leginkább a késő középkorban volt jellemző, hogy az európai városokban afrikai és közel-keleti emberekkel lehetett találkozni, ugyanis akkoriban építették ki a kereskedelmi útvonalakat, amelyeken keresztül más országok kereskedői érkeztek Európába.

Gonosz varázslók és boszorkányok: A boszorkányokra nem vadásztak olyan elszántan, mint azt a filmek és a sorozatok állítják. Valójában az egyház nem foglalkozott a boszorkányokkal a XIII. és a XV. század közti időszakban, így nem is terrorizálták őket az emberek, hanem épp ellenkezőleg, a boszorkányokat keresték fel, ha segítségre volt szükségük.

Középkori háziasszonyok: Bár a filmek és a sorozatok úgy állítják be, hogy a nőknek sanyarú sors jutott a középkorban, mégis a valóságban nem volt olyan komor és sötét életük. Sok nőnek nem kellett egész nap otthon maradnia, ugyanis segíthettek a férjüknek, de akár valamelyik céhnél is dolgozhattak. Az viszont előfordult, hogy a nőknek engedélyt kellett kérniük a férjüktől, hogy valahol dolgozhassanak.

A jó képességekkel rendelkező nők másokat, még férfiakat is, taníthattak. Sok nő tehát csak akkor foglalkozott a házimunkával, amikor nem dolgoztak. A főzésre nem volt mindig szükség, ugyanis több eladó is főtt ételeket árult a nagyobb városokban. Az özvegy asszonyok megörökölhették az elhunyt férjük vállalkozását.

Írástudatlan emberek: A filmek és a sorozatok abban is tévednek, hogy az emberek mennyire voltak tájékozatlanok a középkorban. Az egyházak sem azt a célt szolgálták, hogy sötét babonákkal beszéljék tele az emberek fejét, hanem inkább a tudást próbálták átadni. Emellett sok európai egyetemet alapítottak a középkorban, ezekre pedig bátran jelentkezhettek az emberek.

Bevehetetlen erődök: A filmek és a sorozatok általában úgy ábrázolják a középkori várakat, hogy azok egy zöld rét közepén álló kőerődök, melyeket vízzel teli mély árok ölelt körbe. Valójában rendkívül kevés erődítményt építettek kőből.

Mivel a kastély elsősorban otthon volt, ezért a legtöbb kicsi, fából és sárból készült épület volt. Ha mégis körülvette egy árok, akkor abban nem volt folyton víz. A falak magasabbnak néztek ki, és az épület megtámadása nehezebb feladatnak bizonyult.Gyönyörű hercegnők: A középkorban elfedték a hajukat a nagyon szép hölgyek, mert csak a ledér nők hagyták szabadon a hajukat. A nemesi és az átlagos nőkre is jellemző volt, hogy el kellett takarniuk a hajukat, ha már kiléptek a gyerekkorból.

A jó modort nagyra értékelték a középkorban, éppen ezért az a hölgy, aki vétett az illemszabályok ellen, nemcsak a saját, hanem az egész családja életét tönkretehette. Az idegenekkel való beszélgetés megengedhetetlen magatartás volt, de az is botrányos viselkedésnek minősült, ha egy nő megcsókolt az arcán egy olyan embert, aki nem a férje, vagy a vérrokona volt. A nők kezének megcsókolása csak a XVIII. században terjedt el.

Csaták: Az igaz, hogy a katonai parancsnokok figyeltek a harcosok motivációjára, de a nagy beszédeket a csaták előtt a táborban mondták el, hiszen nem lett volna bölcs kiáltozva vonulni a csatatérre, mert azzal csak könnyű célponttá tették volna magukat az íjászok számára, másfelől a harcosok többsége semmit sem hallott volna a beszédből.

A filmek és a sorozatok nemcsak ezt mutatják be a valóságtól eltérően, hanem magát a harci jeleneteket is, amiket azzal igyekeznek élvezhetőbbé tenni, hogy a harcosokat a valóságtól nagyon eltérően mutatják be.

Páran fényes páncélt viselnek, míg mások rongyokat vagy álcázó holmit. A valóságban azonban ez nem volt ennyire nyilvánvaló. Például a Rettenthetetlen című filmben kék vonalak jelezték, hogy kik a skót harcosok, de a valóságban az esemény után még ezer évig nem terjedt el ez a szokás.

Piszkos emberek: A filmek és a sorozatok miatt sokan azt hiszik, hogy a középkorban nagyon piszkosak, büdösek voltak az emberek, akik évente csak egyszer fürödtek. Nem igaz azonban, hogy ilyen szörnyen néztek ki az akkoriban élt emberek, ugyanis voltak nyilvános fürdők, amelyek igen nagy népszerűségnek örvendtek a közönséges emberek körébe, mert oda nem csupán fürdeni, hanem beszélgetni is jártak. Nagy-Britannia Bath városa már a középkorban hírnevet szerzett a forró vizeivel.

A gazdag embereknek volt pénze az igazi fürdőkre, de a szegényeknek sokszor be kellett érniük azzal, hogy nedves ruhákkal mosták meg magukat. Mivel a középkorban a rossz testszag elfogadhatatlan volt, és a bűnnek számított, ezért a legszegényebbek is igyekeztek valahogy tisztán tartani magukat.

Szörnyű modor: A filmek és a sorozatok általában úgy mutatják be a középkori arisztokraták és hétköznapi emberek ünnepeit, hogy pusztakézzel ragadták meg az ételt, és ősemberek módjára ettek, de ez a valóságban nem így történt, ugyanis illemtan határozta meg az emberek étkezését. Többségük késsel és kanállal evett, valamint terítőket és szalvétákat is használtak.

Az emberek a saját késüket vitték vendégségbe, és azzal ettek. Az asztalon való könyöklés tilos volt, ahogy az is, hogy túl sok ételt vegyenek a szájukba. A kenyeret nem tépték darabokra, hanem felvágták.

Azt is érdemes tudni, hogy a filmekben gyakran látott pulyka és burgonya valójában csak a XVI. században került az emberek asztalára.

Unalmas megjelenés: A filmekben és a sorozatban gyakori, hogy a középkori emberek unalmas, barna holmikat viselnek. A valóság ezzel szemben az, hogy a szép ruhákat már akkoriban is sokan szerették. A legtöbben, társadalmi osztálytól függetlenül, világos holmiba öltöztek.

A színes szövet sokba került, és kevesebb jutott azokból a szegényebbeknek, ezért ők szürke, barna, egyéb sötét színű ruhát viseltek. Velük szemben a gazdagok bársonyból, prémből, hímzésekkel és ékszerekkel díszített holmikat hordtak.

Nemes lovagok: A sorozatok és a filmek úgy mutatják be a középkori lovagokat, hogy ők a bátorság, a becsületesség és az igazságosság jelképei. Az igazság azonban az, hogy míg a filmekben az igazi harcosok megvédik a gyengéket, és megbüntetik a rosszakat, addig a valóságban nem volt mindegyik lovag jó.

Sokuk, ha nem éppen háborúban harcolt, akkor a környezetüket terrorizálta, ezért a XIV. században az urak feladatokat találtak ki nekik, hogy így kössék le a lovagokat. Egyesek szerint a keresztes hadjáratok célja is csak az volt, hogy így tartsák távol a fiatal férfiakat a környezetüktől.

(Forrás: noiportal.hu)