Mi a véleménye a tudománynak az időutazós filmekről?

Lehetne-e valóságalapja a Vissza jövőbe, a Sliders, az Időutazók vagy a Csillagkapu: Atlantisz filmeknek?Amikor időutazós filmeket és sorozatokat néznek az emberek, akkor általában úgy gondolják, hogy csak az írók fantáziájából pattant ki a történet, de mások tudják, vagy sejtik, hogy az időutazás nem teljesen kitaláció, legalábbis a tudomány sem zárja ki annak a lehetőségét, hogy lehet utazni az időben.

A filmek és a sorozatok terén akadnak alkotások, amelyek elmondhatják magukról, hogy tudományos alapokra támaszkodnak. Ám vajon mit szól ezekhez a tudomány?

A Marty McFly-probléma paradoxonja: A téma egyik klasszikusa a Vissza jövőbe trilógia, amiben egy DeLorean DMC-12 típusú személyautóval utaznak az időben a főhősök. Habár ez a megoldás eléggé mellőzi a tudományt, egy valamiben mégis van tudományos alapja Marty időutazásának.

A film alapkérdése, hogy milyen hatással lehet a múlt megváltoztatása a jövőre, ugyanis Marty találkozik az anyjával, aki az apja helyett, vele kezd randevúzni, ezzel azt kockáztatva, hogy Marty és a testvérei soha sem fognak megszületni.

Ezt nevezték el Marty McFly-problémának, aminek paradoxonát 2010-ben oldották meg az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) kvantumfizikusai. A paradoxon arról szólt, hogy az időutazó, aki ember és a atom is lehet, ha valamit megváltoztat a múltban, ami befolyásolja a jövőt, akkor annak következményeként nem történhetne meg az időutazás.

Az MIT fizikusainak csapata a kvantumteleportáció és a posztszelekció elvét ötvözve találta meg a megoldás. A tudósok már évekkel ezelőtt teleportáltak atomokat és több milliárd atomból álló anyagdarabot a múltba, amivel nem volt gond.

A posztszelekció a kvantumszámítógépekre támaszkodik, ami arra képes, hogy egy matematikai egyenletet a változók végtelenül sok értékével kiszámítsanak egymással párhuzamosan, majd végül kiválasztják azt az egyet, ami a helyes eredmény lehet.

Ez az elv alkalmazható az időben teleportált szubatomi részecskékre, amelyek közül csak azt küldik a múltba, amelyik ott nem létezik, tehát nem találkozhat önmagával, így nem változtathatja meg a jövőjét.Fekete lyuk: Az időutazással kapcsolatban a féreg lyukakról és féregjáratokról hallani a legtöbbet. Ez az elmélet arra épül, hogy a fekete lyukakban található egy titkos féregjárat, ami alkalmas az időutazásra.

A tudomány szerint ez a feltételezés több ok miatt sem lehetséges. Egyfelől a technikai fejlettség még nem jár ott, hogy az ember építeni tudjon egy olyan űrhajót, ami képes lenne áthaladni a fekete lyukon. Másfelől senki sem tudja, hogy mi lehet a fekete lyuk túloldalán. Lehet az egy másik dimenzió, de egy tér nélküli, anyagtalan massza is.

A féregjárat elmélete már az 90-es években megihlette a filmeseket, ám a Sliders nem időutazásról, hanem dimenziók közötti utazásról szólt. A sorozat főszereplője a fizika szakos Quinn Mallory, akit többedmagával beszippant egy féregjárat. A csapat újabb és újabb univerzumba keveredik, miközben remélik, hogy egyszer hazatalálnak a saját világukba.Zárt időszerű görbe: Az ausztrál Queensland Egyetem tudósai úgy döntöttek 2015-ben, hogy fényrészecskéket, vagyis fotonokat fognak használni arra, hogy szimulálják a kvantumrészecskék időutazását. Ezzel azt bizonyították, hogy egy foton képes áthaladni egy féreglyukon, valamint kölcsönhatásba tud lépni a korábbi önmagával.

Ennek a felfedezésnek az eredete a zárt időszerű görbe, amit arra használtak fel a kutatók, hogy ugyanolyan erős gravitációs tereket szimuláljanak, amilyeneket a forgó fekete lyukak hoznak létre. Einstein relativitáselméletét alapul véve a tudósok képesek eldeformálni a létezés szövetét úgy, hogy az visszahajlik önmagába, ezzel létrehozva egy zárt időszerű görbét, amit fel lehet használni az időben való visszautazáshoz.

Ezt a tudományos feltételezést használták fel a filmesek az Időutazók sorozathoz, amiben a történelemprofesszor Lucy, a katona Wyatt és a tudós Rufus azért utazgat a múltba, hogy megállítsák azokat a bűnözőket, akik a történelem megváltoztatásával akarják kedvük szerint alakítani a jövőt.Sebesebben a fénynél: Einstein jól ismert egyenletének végkövetkeztetése szerint a fénynél semmi sem gyorsabb. Habár ez betonbiztos ténynek tűnik, mégis több fizikus is azon a véleményen van, hogy meg lehet ezt kerülni.

Ha például egy űrhajót sikerülne felgyorsítani a fény sebességére, akkor vajon nem valósulhatna-e meg az időutazás? Elméletileg igen, de a jelenlegi technológia miatt, ha sikerülne is olyan űrhajót építeni, ami képes lenne elegendő üzemanyagot magával vinni, akkor is 6 évre lenne szükség ahhoz, hogy elérje a fénysebesség 99,9 százalékát.

A Csillagkapu: Atlantisz sorozatban már létezik ilyen űrhajó, az Aurora osztályú csatahajó, ami eléri a fénysebesség 99 százalékát (297 000 km/s), így képes más-más galaxisokba szállítani az utasait.

(Forrás: nlcafe.hu)