Minden idők legjobb szörnyfilmjei
Ezek az alkotások mély nyomot hagytak a nézőkben.A filmtörténelemben rengeteg szörnyes alkotás található, de ha ezek közül a legjobbakat szeretnéd megnézni, akkor az alábbi listában szereplő szörnyfilmek nagy valószínűséggel fogják elnyerni a tetszésedet.
A massza (The Blob, 1988): A massza egyike azon ritka alkalmaknak, amikor a remake jobb, mint az eredeti verzió. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy míg megőrizte az 1958-as klasszikus necces, de szórakoztató hozzáállását, addig az élményen ügyesen javított a kreatív akciókkal, jó karakterekkel, humoros párbeszédekkel és szuper trükköket.
A massza történetében egy meteorit csapódik a földbe egy kisváros mellett, benne egy ököl nagyságú, rózsaszín zselére hasonlító valamivel, aki mindent felfal maga körül, és folyamatosan egyre nagyobbra nő, mígnem már akkora lesz, mint a városháza. A masszának csak a hideg árt.
A film az első perctől az utolsóig garantálja a remek szórakozást, a karakterek közül pedig több is olyan személyiséggel rendelkezik, hogy a néző egyáltalán nem bánja, ha a lény felfalja azokat.
Cloverfield (2008): Már maga a Cloverfield felvezetőkampánya is megérdemli a tapsot, hiszen a semmiből érkezett, és a premierig sikerült megőriznie a hatalmas titkát. Ugyanakkor maga a film megközelítése is más volt, mint az eddigieké, ugyanis a Cloverfield egy talált felvételes alkotás, ami ezzel a megoldással intim közelségbe hozta az óriási szörnyet, ami alapos pusztítást végzett New Yorkban.
A Cloverfield egy házibulival indul, amit a végig a kamera mögött rejtőző T.J. Miler vesz, majd hirtelen távoli robbanások vetnek véget a szórakozásnak. Hamarosan a detonációkat okozó, óriási, denevérre emlékeztető, de repülni nem képes szörny is színre lép.
A film erőssége nem a cselekmény, elvégre az gyakorlatilag nincs is, hanem az, hogy a megoldásaival végig magas szinten tartja a feszültséget, folyamatosan képes meglepni a nézőt, akinek emiatt csak ritkán jut eszébe az ilyen alkotásoknál megszokott kérdés, ami az, hogy miért filmeznek még mindig?
A gazdatest (The Host, 2006): Bong Joon-ho szörnyfilmjében egy megfoghatatlan jellegű lény, ami leginkább egy lábakkal rendelkező ebihalra hasonlít, ami Szöulban garázdálkodik. A gazdatest főszereplője egy léhűtő apa, akiből hiányzik az ambíció, a gerinc, de a lányáért mindent képes megtenni, ezért amikor a szörny elragadja a lányát, akkor a családjával elindul, hogy megmentse a gyermekét, még mielőtt a lény felfalja.
A gazdatest egyfelől csodás karakterfejlődést mutat be, de alaposan odacsap az autoriásnak, és hihetően mutatja be azt a káoszt, ami egy ilyen emberfeletti esemény miatt következne be.Csillagközi invázió (Starship Troopers, 1997): Paul Verhoeven rendkívül drága sci-fi/szatírája egy olyan látványos mészárszék, aminek háttérében éles média- és társadalomkritika húzódik meg, ami kimondottan furcsa egy hollywoodi szuperprodukciótól, éppen ezért nem is nagyon értette meg az amerikai közönség.
Az ultrabrutális Csillagközi invázió lényei közül kiemelkedik a gigantikus tankbogár, ami egyfelől átlagos fegyverekkel áttörhetetlen páncélzattal rendelkezik, másfelől olyan maró és gyúlékony anyagot köp az ellenfeleire, amit azonnal meg is gyújt a szája felett képzett elektromos szikrákkal.
Maga a film egy hatalmas intergalaktikus háború, amelyben az emberiség a hódító bogarak ellen harcol egy idegen világban, miközben nehéz eldönteni, hogy melyik oldalt irányítja jobban egy központi tudat.
Jurassic Park (1993): Spielberg remekműve az internet elterjedése előtti korban készült, tehát abban a világban, amikor egy filmnek még lehettek titkai. A Jurassic Park esetében ez a titok a dinoszauruszok rejtegetése volt. Maga az alkotás nem kalandfilm, hanem egy őslényparkban játszódó, végbeli túlélő horror, de család-kompatibilis verzióban, mert a kapcsolódó termékeket, például játékokat, figurákat, nem lehet csak a horrorrajongónak értékesíteni.
A történetet minden filmrajongó ismeri: 65 millió éves DNS-minták felhasználásával dinoszauruszokat klónoztak, majd azokat egy luxusvidámparkban akarták mutogatni, de még a nyitás előtt elszabadult a pokol. Bár a film legfélelmetesebb ragadozói a raptorok, mégis a T-Rex az, aki már a belépőjével beírta magát a filmtörténelembe.
Tremors: Ahová lépek, szörny terem (Tremors, 1990): Kétségtelen, hogy a legjobb szörnyek azok, amelyek elől képtelenség elmenekülni, és azok a legjobb horrorok, amelyek esetében sokáig csak sejtetik a fenyegetettséget.
A Tremors szörnyei annak ellenére tudtak sokáig rejtve maradni, hogy a méretük akkora, mint egy teherautó, ugyanis a föld alatt közlekednek és onnan támadnak. Persze, egy kiváló alapzatú ingatlannal szemben esélyük sem lenne, de éppen ezért játszódik a film Nevada egy rozoga városában.
King Kong (1933): Bő 80 évvel ezelőtt született King Kong, minden szörnyek atyja, aki igazi néphisztériát okozott, ugyanis a trükkjei messze meghaladták a korukat. A King Kong olyan technológiai mérföldkőnek számít, mint amilyen például a Csillagok háborúja, a Jurassic Park vagy az Avatar volt.
Ugyanakkor nem csupán a technológiai megoldások miatt nevezhető minden idők egyik legjobb szörnyfilmjének a King Kong, hanem azért is, mert a címszereplőnek lelke van, ami egyben a végzetét is okozta.
A film cselekménye arról szól, hogy expedíció érkezik a titokzatos Koponya-szigetre, ahol megbolondult az evolúció, a dinoszauruszok és más rémségek között pedig a 6 méter magas, 100 ember erejével rendelkező óriásmajom, King Kong a király, akit megbabonáz az expedícióval érkező csinos szőkeség (Fay Wray). A vonzalom miatt sikerül elfogni King Kongot, akit New Yorkban visznek, ahol megszökik.Ők! (Them!, 1954): Gordon Douglas filmjében egy nukleáris kísérlet eredményeként hatalmas óriáshangyák lepik el az új-mexikói sivatagot, ahol egyszer cukorszállító vonatokat, máskor embereket támadnak meg.
Ebben a filmben minden megtalálható, ami a műfajhoz hozzátartozik, így például rossz előjelek sokasága, egyre gyanúsabb jelek felfedezése, összevont és sikertelen ellentámadás, majd a keserű igazság, hogy ezt az egészet magának köszönheti az emberiség.
A köd (The Mist, 2007): Stephen King kisregényének adaptációjában sűrű, idegen és különféle gyilkos rémségekkel teli köd borít be váratlanul egy kisvárost. A főszereplők egy élelmiszer áruházba rejtőznek el, de ott egy hamisítatlan apokalipszist élnek át pár nap alatt, kezdve a társadalmi normák lerombolásával a vallási fanatizmuson át a gyilkos ösztönös szabadon engedéséig. Mindeközben a ködben rejlő rémségek is rájuk támadnak, hogy tényleg ne hiányozzon semmi.
Végül Jane a fiával és pár barátjával sikeresen elmenekül, ám ahogy az autójukkal egyre messzebbre jutnak a ködben, majd felbukkan előttük egy felhőkarcoló, akkor szembesülniük kell azzal a ténnyel, hogy talán már az egész világ ilyen.
Godzilla (1954): Japán sokáig nem heverte ki Hirosimát, így a Godzilla tekinthető a közös lelki sebük első filmes kivetülésének. A ma már rengeteg folytatását megélt film szörnye egy óriásgyík, aki az amerikai atomrobbantás melléktermékeként született, és kezd neki a rombolásnak. Bár a Godzilla gyakran nagyon gagyi amatőrfilmnek tűnik, mégis a fekete-fehér képei, a tempója és a keserű üzenete egyfajta nyerseséget ad neki.
(Forrás: hu.ign.com)
Hozzászólások