Rasszista metaforák lehetnek A dzsungel könyvében

Kedvenc mesék sötét titkai.Gyerekként aligha foglalkoztunk a kedvenc meséink sötét titkaival, ám felnőttként már sokkal jobban belelátunk egy-egy történetbe, aminek eredményeként sötét titkokat fedezhetünk fel.

A Dzsungel Könyve: Első látásra ártatlan Disney-filmnek tűnhet A dzsungel könyve, ám egyes elemzők szerint a filmben rasszista metaforák szerepelnek. Emellett a történet alapjául szolgáló Rudyard Kipling novellában Maugli sokkal durvább döntésekre kényszerül, mint a filmadaptációban.

A Minyonok: A 2010-ben bemutatott Gru nem csak egy animációs vígjáték volt, ugyanis a magas hangon beszélő, sárga, minyokat, akik csak arra vágynak, hogy szolgáljanak, a Holokauszt során alkalmazott kegyetlen náci kísérletek inspirálták. Egy internetes teória szerint a minyonokat azok a zsidó gyerekek ihlették, akiket gázkamrákba vezetett, és akik nem tudtak kommunikálni a kínzóikkal, akik jót szórakoztak a kétségbeesésükön. Vannak, akik szerint ez az elmélet nem igaz, de mások szerint túl nagy a hasonlóság ahhoz, hogy csak véletlen legyen.

Hamupipőke: A Grimm testvérek változatában sokkal sötétebb történet a Hamupipőke, mint azt a Disney mese bemutatta. Az eredeti verzióban a mostohanővérek kegyetlen tettei és a bosszú sötét témái egyáltalán nem illenek a klasszikus boldog befejezésbe.

Pokémon: A Pokémon univerzuma tele van olyan sötét elemekkel, amelyeket a gyerekek talán észre sem vesznek. A sorozat antagonisztái, a Team Rocket, kihasználják a pokémonokat és azok illegális kereskedelmével foglalkoznak, ahogy az a valóságban is létezik, csak nem pokémonokkal. A mese történetei sokszor elrablásokról, kegyetlen kísérletekkel foglalkoznak, ami sötét árnyalatot ad a cselekménynek.

Aranyhaj és a nagy gubanc: A Disney feldolgozásában egy varázslatos kaland született Aranyhaj történetéből, ám az eredeti verzióban Gothel becsapta a tolvajt, aki aztán a mélybe zuhan, és Rapunzel nem kapja meg a boldogan éltek, míg meg nem haltak befejezést.

(Forrás: vilagunk.hu)