A légutakat megfertőző gombák ellen fejlesztenek mRNS-alapú terápiás megoldást az SZTE-n

Az emberi légutakat és a tüdőt fertőző fonalas gombák ellen fejlesztenek új megelőző és terápiás eljárásokat az mRNS-technológia felhasználásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága pénteken az MTI-t.A közlemény szerint a kutatási programra az SZTE, az amerikai Pennsylvania Egyetem és a jénai Hans-Knöll Institute konzorciuma 400 millió forintos támogatást nyert el a HU-rizont pályázaton.

A Papp Tamás, az SZTE Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszék vezetője által irányított kutatási programban megcélzott két gombacsoport egyike az aspergillózis betegség elsődleges okozója, az Aspergillus fumigatus nevű fonalas gomba, a másik csoportba pedig a mukormikózis fertőzésért felelős Mucorales gombafajok tartoznak, amelyek Magyarországon ritkábbak, de a tüdőben, illetve az orrüregből kiindulva súlyos, gyakran halálos betegséget okozhatnak.

E két gombacsoport elsősorban egy már meglévő alapbetegségben vagy immunkárosodásban szenvedőknél képes komoly fertőzést kiváltani, ráadásul az ilyen betegek kezelése eleve behatárolja az alkalmazható szerek körét. Mindkét csoport gombái közül sok faj ellenálló a jelenleg használt gombaellenes szerekkel szemben, ami még szűkebbé teszi a terápia lehetőségét.

Az aspergillózis esetében a tüdőben gombaszövedék alakul ki, amely aztán akár a szövetekbe is behatolhat. Egy becslés szerint ez a gomba évente 10-14 millió fertőzést okozhat világszerte. A mucormikózisok még ennél is veszélyesebbek: az alapbetegségtől és a kezeléstől függően még terápia mellett is 30-90 százalékos halálozással járnak. E gombafertőzések ellen jelenleg nincs hatékony kezelés, megelőző vakcina pedig egyáltalán nem létezik.

Az SZTE-n régóta foglalkoznak a patogén gombákkal, és korábbi kutatások során a gombafonalakon olyan felszíni fehérjéket tártak fel, amelyek célpontjai lehetnek a vakcinát és a terápiát célzó fejlesztéseknek. A fejlesztéséhez olyan molekulákat használnak majd fel, amelyek aktiválhatják az immunrendszert. A vakcina a veszélyeztetett, de nem immunkárosodott betegek körében működhet majd leghatékonyabban.

A terápia fejlesztéséhez olyan célpontmolekulákat keresnek a gombafonalak felszínén, amelyekhez az mRNS-technológiával létrehozott molekulák kapcsolódhatnak; ebben az esetben az a cél, hogy felismerhetőbbé tegyék a célmolekulákat az immunrendszer számára, amely így hatékonyabban tudja eltüntetni a fertőzést. Egy másik terápiás lehetőség szerint a létrehozott molekulák a gombasejtekhez kapcsolódnának, és így közvetlenül pusztíthatnák el azokat vagy akadályozhatnák a növekedésüket.

A projekt újítása, hogy nem egy általánosan, az egész szervezetben kifejeződő vakcinát és terápiát akarnak készíteni, hanem olyan hatóanyagot, amely célzottan a légutakban, illetve a tüdőben fejti ki hatását. A szakemberek elgondolása szerint egy ilyen terápiás megoldás akár a jelenlegi gyógyszerek hatását is hatékonyabbá tudja majd tenni.

A kísérleti vakcinák előállításával és lipidcsomagolásával Pardi Norbert - az SZTE egykori hallgatójának - kutatócsoportja foglalkozik a Pennsylvania Egyetemen. Ezeket a kísérleti vakcinákat az SZTE Biológiai Intézetében tesztelik majd a kutatók. A projekt németországi partnere, Ilse Jacobsen, a Leibniz Intézethez tartozó jénai Hans-Knöll Institute professzora, aki patogén mikrobák kutatásával foglalkozik. A kutató az állatmodelleken végzett immunológiai vizsgálatok szakértője, az ő csoportja elemzi majd az mRNS-készítmények által okozott immunológiai választ.

A kutatók megvizsgálják a passzív immunizációs stratégiák kidolgozásának lehetőségét is arra az esetre, ha a beteg immunkárosodott vagy más állapot bonyolítja a vakcina alkalmazását - áll a közleményben.

(Forrás: MTI)