Robert De Niro mentette meg Martin Scorsese életét

Érdekességek a 80 éves rendezőről.1942. november 17-én született Martin Scorsese, a legendás rendező, akiről a 80. születésnapja apropóján tudhatsz meg néhány kevésbé ismert érdekességet.

Gigászi bukása után életveszélybe sodorta drogfüggősége, amiből De Niro rángatta ki: Scorsese 1977-ben tapasztalta meg élete nagy bukását, a Liza Minnelli és Robert De Niro főszereplésével készült, New York, Yorkot, ami után úgy tűnt, hogy véget ért a rendező hollywoodi karrierje.

A depresszióba süllyedt Scorsese szinte csak dokumentumfilmeket készített a kudarc után és vad bulikban vett részt, ami csak ártott az egyébként is törékeny egészségének. Egy alkalommal túladagolta magát és belső vérzéssel kórházba került, ahol Robert De Niro meglátogatta.

A színész azzal a könyvvel érkezett, amelyet már az Alice már nem lakik itt című film forgatását is ajánlgatott a rendezőnek. Ez volt Jake LaMotta önéletrajzi írása, a Dühöngő bika, amivel Scorsese azért nem akart foglalkozni, mert nem érdekelte a sport, főleg a szerinte dögunalom boksz.

De Niro ekkor keményen leteremtette a rendezőt, akivel közölte, hogy döntse el, hogy élni akar vagy meghalni. Ha élni akar, akkor kapja össze magát, és csinálják meg a Dühöngő bika-filmet (1980).

Ennek hatására Scorsese úgy döntött, hogy azzal nem veszít semmit, ha elolvassa a könyvet, ami rádöbbentette, hogy annak története róla is szól abban a lecsúszott állapotában. Végül a felépülése után Scorsese elkészítette a filmet, ami nyolc Oscar-jelölést kapott, köztük rendezőit is, De Nirónak Oscar-díjat hozott, és még LaMotta is magába nézett, úgyhogy az 1980-as Dühöngő bikával mindenki csak nyert.

A leleményes Hugót a legkisebb lánya miatt készítette el: Leginkább az erőszakos gengszterfilmekről, a műfajfilmjeiről, és a drámáiról ismert Scorsese, aki éppen ezért alaposan meglepett mindenkit, amikor 2011-ben előállt az Oscar-díjakkal elárasztott, 3D-s mesével, A leleményes Hugóval.

Ezzel kapcsolatban a rendező elárulta, hogy azért vállalta el, hogy a három különböző házasságából született a lányai közül a legkisebb, a 1999-ben született Francesca, végre megnézhessen egyet az apja alkotásai közül, mert A leleményes Hugo biztos, hogy erőszakmentes, amit az is igazol, hogy a teljesen családbarát, PG-besorolást kapta, ami nem jellemző Scorsese filmjeire.

Ray Liotta Scorsese testőrei „jóvoltából” kapta meg a Nagymenők főszerepét: A Krisztus utolsó megkísértése miatti pokoljárás után Scorsese újra nagy sikert aratott az 1990-es Nagymenőkkel, amiben Ray Liotta alakította a főhőst.

Nem volt azonban egyértelmű, hogy ő kapja meg főszerepet, ugyanis akkoriban még elég ismeretlen színésznek számított. Liotta viszont a fejébe vette, hogy szerepelnie kell a Nagymenőkben, ugyanis elolvasta az annak alapjául szolgáló, nem fikciós könyvet, a Wiseguyt, amit Nicholas Pileggi írt.

Mivel a sztori lenyűgözte, ezért amikor Liotta megtudta az ügynökétől, hogy Scorsese filmet rendez a könyvből, rögtön lobbizni kezdett a főszerepért. Annak azonban, hogy megkapja a munkát, több akadálya is volt, így például az, hogy a Warner Bros. olyan ismert színész akart, mint például Al Pacino, Tom Cruise és Val Kilmer.

Liotta ebbe nem törődött bele, és az 1988-as Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon megpróbált a rendező közelébe férkőzni, de Scorsese testőrei megállították és többször visszalökték. Ekkor a rendezőnek feltűnt, hogy a színész milyen nyugodt maradt, és ez volt az, ami megfogta, ugyanis a beszámolók alapján a történet főszereplője, Henry Hill is ennyire hidegvérű ember volt.

Ezután Scorsese megnézte a Valami vadságot (1986), ami meggyőzte Liotta őstehetségéről. Ugyanakkor még meg kellett győzni Irwin Winkler producert, amit Liotta tett meg egy étteremben, ahol amolyan gengszteres stílusban félrehívta, ls elmagyarázta neki, hogy miért lesz mindenkinek jó, ha ő kapja Henry Hill szerepét.

A Wall Street farkasa Guinness-világrekordot állított fel a sok b*szd meggel: A 2013-as Wall Street farkasaiban olyan sokat káromkodnak, hogy azzal a film bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe: állítólag összesen 508 alkalommal hangzik el benne a „fuck” (b*szd meg), ami azt jelenti, hogy percenként 2,81 alkalommal káromkodnak a 180 perces fimben. Ma már azonban a 2014-es kanadai vígjáték, a Swearnet: The Movie a csúcstartó a maga 935 b*szd megével.Egy betegség miatt szerette meg a filmeket, de eredetileg papnak készült: Gyerekkorában Scorsese az asztmája miatt nem vehetett részt aktív sportjátékokban, ezért a mozikban vigasztalódott, ahova rendszeresen elmentek a szüleivel.

A legnagyobb hatást az 1951-es angol fantasy, a Hoffman meséi gyakorolta rá, méghozzá leginkább a kameramozgás, a zene összhangja és a vágástechnika nyűgözte le, majd inspirálta a későbbi művészetét.

Habár a római katolikus Scorsese mozifüggő lett, és 11 évesen egy képes forgatókönyvet is rajzolt egy Római Birodalomban játszódó történethez, mégsem filmrendezőként képzelte el a jövőjét, hanem papként, ám egy év után kibukott a szemináriumról. Ezután a New York-i Egyetemen kezdte el a filmszakot, ahol aztán elkészítette az első rövidfilmjeit.

A Krisztus utolsó megkísértése miatt testőröket kellett felfogadnia: Scorsese gyerekkora óta szeretett volna egy Jézus-filmet készíteni, és ez az álma a Krisztus utolsó megkísértése című filmmel megvalósult.

A film alapjául szolgáló mű a Nikos Kazantsakis 1955-ben kiadott, azonos című regénye volt, ami már önmagában is igazi darázsfészeknek bizonyult, hiszen a megjelenésekor a római katolikus és az ortodox egyházak elítélték, istenkáromlásnak minősítették, és azt prédikálták a hívőknek, hogy halálos bűnt követ el, aki elolvassa.

A Paramount Pictures ki is hátrált a film mögül, mivel már a forgatás előtt kapott fenyegető leveleket a vallási csoportoktól. A Krisztus utolsó megkísértése komoly indulatokat váltott ki, főleg azokkal a jelenetekkel, amelyekben Jézus az angyalarcú Sátán hatására megtagadja a kereszthalált, családot alapít Mária Magdolnával és megöregszik.

Mivel Scorsese halálos fenyegetést kapott, ezért testőröket fogadott fel, és a következő két évben csak velük mert elmenni a nyilvános rendezvényekre. Emellett tüntetéseket szerveztek a Universal akkori anyavállalata, az MCA főhadiszállása elé, egy befolyásos lelkész pedig meg akarta venni a film negatívjait, hogy megsemmisítse azokat.

A Krisztus utolsó megkísértését több országban betiltották. Párizsban és Besançonban mozikat gyújtottak fel a keresztény fundamentalista csoportok a film vetítése közben. Ezekben az incidensekben ketten meghaltak és sokan súlyos égési sérüléseket szenvedtek.

Az Aviátor nehézségei miatt majdnem nyugdíjba vonult, de a Némaság sem volt egyszerű eset: Bár Scorsese népszerűségét növelte a Leonardo DiCaprióval közösen forgatott, Oscar-díjakkal elhalmozott, 2004-es Aviátor, mégis annak forgatása során a rendező már a nyugdíj gondolatával játszott.

Már a hetvenes évek óta tervben volt, hogy filmet készítenek a híres filmesről, Howard Hughesról, de azt sehogy sem sikerült tető alá hozni. Scorsese neve Miloš Forman, Christopher Nolan és Michael Man után merült fel, méghozzá azért, mert DiCaprio már leszerződött a filmhez, ők ketten pedig jó tudtak együtt dolgozni a New York bandáiban.

Scorsese bevallotta, hogy rosszul becsülte meg, hogy mennyi pénzből tudja leforgatni a filmet, ezért a saját zsebéből tett hozzá 500E$-t. 2003 októberében fel kellett függeszteni a forgatást, mert az annak otthont adó Dél-Kaliforniában erőtűz pusztított, ami sok díszletet megsemmisített. Ráadásul a projekt mögött álló Warner Bros. és Miramax vezetőivel nézeteltérése támadt a rendezőnek, de ő kitartott.

Az Aviátor után a 2016-os Némaság című filmmel is meggyűlt a baja. Scorsese 1989-ben olvasta az 1971-es, a XVII. századi Japánban játszódó, keresztény hittérítők meghurcolásáról szóló regényt, amiből filmet akart forgatni.

Költségvetési okok miatt nem lehetett az eredeti helyszíneken forgatni, ezért az olcsóbb, hasonló klímájú Tajvanon vették fel a jeleneteket.. Emma Tillinger Koskoff, Scorsese producertársa elmondta, hogy minden korábbi közös munkájuknál kimerítőbb volt a Némaság, részben a barátságtalan időjárás miatt, részben azért, mert a New Yorkból származó, városi ember rendező nem tudott mit kezdeni a nyirkos barlangokkal és a magasra csapó hullámokkal, ráadásul halálos baleset is történt, amikor a tajpeji stúdióban leszakadt a mennyezet: egy ember meghalt, kettő megsérült.Leonardo DiCapriónak köszönheti, hogy elkészült a New York bandái: Robert De Niro mellett Leonardo DiCaprio Scorsese másik állandó színésze. Kettejük első közös filmje a 2002-es New York bandái volt, ami a színésznek hála készülhetett el, ugyanis mivel a Titanic által felkapott színész lett, ezért a Miramax zöld utat adott a nagy költségvetésű, történelmi kalandfilmnek és drámának.

Első egész estés játékfilmjét szexfilmként forgalmazták: Scorsese első filmjei a katolikus hit problémáival, a hitszegés miatti bűntudatról és a macsóságról szóltak. Ezekkel a kérdéskörökkel foglalkozott az iskolatársával, a fiatal Harvey Keitellel készült első egész estés játékfilmje, a Ki kopog az ajtómon?.

A film a rendező korai remekműve lett, ám felmerült a kérdés, hogy hogyan lehetne eladhatóvá tenni ez a tulajdonképpeni művészfilmet. Erre a megoldás adta magát, hiszen az hatvanas–hetvenes Amerikájában rendszeresen szexszel és meztelenséggel adták el a filmeket.

 
Joseph Brenner, egy exploitation filmeket (erőszakos és/vagy erotikus jelenetekre kihegyezett alkotások) forgalmazó szakember azt ajánlotta az akkor még ismeretlen Scorsese-nek, hogy utólag forgasson néhány pikánsabb, explicitebb szexjelenetet, mert akkor az alkotást könnyen el lehet adni szexfilmként a szélesebb közönségnek.

Habár akkor már lezajlott az 1967-es chicagói fesztiválbemutató, ezért tulajdonképpen a kész filmhez kellett hozzányúlni, Scorsese mégis ráállt az alkura. Ebben az ominózus jelenetben a főhős, J.R. prostituáltakról fantáziál. A képsor, amit Amszterdamban forgatták le, a már láthatóan idősebb Harvey Keitellel, sokak szerint zseniális, de elég indokolatlan. Ugyanakkor a cél szentesítette az eszközt, mivel az alkotás mára kult-klasszikussá vált.

A sors is úgy akarta, hogy együtt dolgozzanak Robert De Niróval: Scorsese sokáig nem szabadult az exploitationtől, ráadásul az 1972-es, gengszteres Boxcar Berthát éppen azért kapta meg a híres filmproducer, Roger Cormantól, mert tetszett neki a szexploitationné fazonírozott Ki kopog az ajtómon?.

A fiatal rendező barátja és mentora, a legendás John Cassavetes azonban megszidta a film bemutatója után:

„Egy egész évet elpocsékoltál az életedből arra, hogy megcsináld ezt a sz*rt. Egynek jó, de te sokkal jobb vagy azoknál, akik ilyen filmeket készítenek. Ne ragadj le az exploitationnél, hanem próbálj ki valami mást!”

Scorsese megfogadta a tanácsot, aminek eredményeként elkészítette a nagyszerű, igazi áttörést hozó, 1973-as Aljas utcákat, aminek forgatását életre szóló baráti és munkakapcsolatot kötött Robert De Niróval, aki Harvey Keitel mellett alakította a másik főszerepet.

(Forrás: hu.ign.com)