Somogyi György: erőteljes és eredeti adaptáció lett a Ványa bácsi - Buborékkeringő
Erőteljes és eredeti adaptáció lett a Csehov Ványa bácsijából készült televíziós játékfilm, a Buborékkeringő – hangsúlyozta Somogyi György forgatókönyvíró a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának pénteki adásában. Az alkotást, amely a rendszerváltás kori Magyarországra helyezi a drámát, a magyar kultúra napján, január 22-én 21 órától a Duna csatornán mutatják be.
Somogyi György a produkció születéséről elmondta: a Thália Színház Ványa bácsi című darabja jelentette a film alapötletét, azonban az előadás abban a formában, ahogy a teátrumban megjelent, filmen nem mutatott volna jól. "Szerettük volna valamivel frissebbé tenni, közelebb hozni a nézőkhöz" – hangsúlyozta.
A film készítésekor célként jelent meg, hogy a 120 évvel ezelőtti Oroszország helyett a közelmúlt Magyarországának közegébe helyezzék a darabot – emelte ki a forgatókönyvíró. Azért helyezték a történetet a rendszerváltás környéki Magyarországra, mert a lehető legközelebb szerették volna hozni a művet a nézőkhöz, ugyanakkor egy olyan időszakba, amikor még nem terjedtek el a mobiltelefonok és még nem volt kommunikációs zaj – magyarázta Somogyi György.
Elmondta, hogy az eredeti Csehov-történettel azonos a televíziós játékfilm alaptörténete, alapkonfliktusai és végkicsengése is. A női karakterekben azonban minimális mértékben történtek változások, mivel az 1896-ban született Csehov-mű időszakában még egészen mások voltak a női szerepek – tette hozzá Somogyi György.
Mint mondta, párhuzamot lehet vonni a 19. század végi, vidéki Oroszország reménytelensége és Magyarország rendszerváltás utáni időszaka között, mivel – főleg vidéken - a változás után hamar elszállt az eufória. Kulturálisan ugyan hirtelen sok minden elérhetővé vált, azonban a társadalomban csalódás alakult ki a nehéz átmenet és a gazdasági problémák miatt – jegyezte meg Somogyi György.
Kiemelte: a Ványa bácsi – Buborékkeringő című játékfilm műfaja a szomorú végtörténet ellenére abszurd komédia, ami illeszkedik a nyugat-európai trendekbe, hiszen az orosz szerző művét feldolgozó ottani filmadaptációk is jellemzően szatirikus hangvételűek.
A filmben sok mindenki magára ismerhet és felszabadító érzéssel is járhat az a felismerés, hogy lehet kezdeni valamit az életünkkel úgy, hogy a környezetünkben élőkkel is kapcsolatba lépünk és egymás problémáit jobban felismerjük – fogalmazott a forgatókönyvíró.
Az alkotás a Megafilm gyártásában, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal (MTVA) koprodukcióban, a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült. A Ványa bácsi - Buborékkeringő két főszerepét Görög László (Iván, azaz Ványa bácsi) és Czakó Julianna (Léna) alakítják, a további szereplők között van Szervét Tibor (Jakab), Szabó Győző (Doktor), Molnár Piroska (Rozália), Csarnóy Zsuzsanna (Mária) és Bede-Fazekas Szabolcs (Csimi) is.
A forgatókönyvet Somogyi György írta, társíróként közreműködött Kun-Béres Anikó, az operatőr Dévényi Zoltán, a látványtervező Valcz Gábor, a jelmeztervező Zelenka Nóra, a zeneszerző Asher Goldschmidt, a vágó Kovács Zoltán, a gyártásvezető Endrődy Balázs volt.
(Forrás: MTI)
Somogyi György a produkció születéséről elmondta: a Thália Színház Ványa bácsi című darabja jelentette a film alapötletét, azonban az előadás abban a formában, ahogy a teátrumban megjelent, filmen nem mutatott volna jól. "Szerettük volna valamivel frissebbé tenni, közelebb hozni a nézőkhöz" – hangsúlyozta.A film készítésekor célként jelent meg, hogy a 120 évvel ezelőtti Oroszország helyett a közelmúlt Magyarországának közegébe helyezzék a darabot – emelte ki a forgatókönyvíró. Azért helyezték a történetet a rendszerváltás környéki Magyarországra, mert a lehető legközelebb szerették volna hozni a művet a nézőkhöz, ugyanakkor egy olyan időszakba, amikor még nem terjedtek el a mobiltelefonok és még nem volt kommunikációs zaj – magyarázta Somogyi György.
Elmondta, hogy az eredeti Csehov-történettel azonos a televíziós játékfilm alaptörténete, alapkonfliktusai és végkicsengése is. A női karakterekben azonban minimális mértékben történtek változások, mivel az 1896-ban született Csehov-mű időszakában még egészen mások voltak a női szerepek – tette hozzá Somogyi György.
Mint mondta, párhuzamot lehet vonni a 19. század végi, vidéki Oroszország reménytelensége és Magyarország rendszerváltás utáni időszaka között, mivel – főleg vidéken - a változás után hamar elszállt az eufória. Kulturálisan ugyan hirtelen sok minden elérhetővé vált, azonban a társadalomban csalódás alakult ki a nehéz átmenet és a gazdasági problémák miatt – jegyezte meg Somogyi György.
Kiemelte: a Ványa bácsi – Buborékkeringő című játékfilm műfaja a szomorú végtörténet ellenére abszurd komédia, ami illeszkedik a nyugat-európai trendekbe, hiszen az orosz szerző művét feldolgozó ottani filmadaptációk is jellemzően szatirikus hangvételűek.
A filmben sok mindenki magára ismerhet és felszabadító érzéssel is járhat az a felismerés, hogy lehet kezdeni valamit az életünkkel úgy, hogy a környezetünkben élőkkel is kapcsolatba lépünk és egymás problémáit jobban felismerjük – fogalmazott a forgatókönyvíró.
Az alkotás a Megafilm gyártásában, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal (MTVA) koprodukcióban, a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült. A Ványa bácsi - Buborékkeringő két főszerepét Görög László (Iván, azaz Ványa bácsi) és Czakó Julianna (Léna) alakítják, a további szereplők között van Szervét Tibor (Jakab), Szabó Győző (Doktor), Molnár Piroska (Rozália), Csarnóy Zsuzsanna (Mária) és Bede-Fazekas Szabolcs (Csimi) is.
A forgatókönyvet Somogyi György írta, társíróként közreműködött Kun-Béres Anikó, az operatőr Dévényi Zoltán, a látványtervező Valcz Gábor, a jelmeztervező Zelenka Nóra, a zeneszerző Asher Goldschmidt, a vágó Kovács Zoltán, a gyártásvezető Endrődy Balázs volt.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások