Sorozatok, amelyek kiábrándító befejezést kaptak

Csalódtak a rajongók a Városfejlesztési osztály, a Dexter és például a Lost lezárásában.Belekezdeni egy sorozatba mindig hazárdjáték, hiszen nem tudhatjuk, hogy öt rész, esetleg öt évad múlva is szeretni fogjuk-e a szériát. Ha esetleg esik a színvonal, akkor sokan gond nélkül felhagynak a sorozat folytatásával, ám mások egészen az utolsó részig kitartanak.

A lelkes sorozatnézők mind abban reménykednek, hogy a kedvenc szériájuk egy ahhoz méltó, szép lezárást kap, ám sajnos az utóbbi években nem egyszer előfordult, hogy egy népszerű sorozat befejezése keserű szájízt hagyott maga után.

Dexter: Aki leül és megnézi a Dexter első részét, az zavarban érezheti magát, hiszen a főszereplő egy érzelmek nélküli sorozatgyilkos, de ahogy később Dexter megtanult szeretni, a néző pedig jobban megismerte az erkölcsi szabályait, úgy vált egyre kedvelhetőbbé a karakter.

Ha a kisebb hullámvölgyektől eltekintünk, akkor a sorozat a negyedik évadig szárnyalt, ráadásul ennek az évadnak a vége igencsak sokkolta a nézőket. Innen azonban a többszöri showrunner váltás miatt csak kínlódás volt a következő négy évad. A sorozat a nyolcadik évaddal búcsúzott a nézőktől, akik valószínűleg a mai napig nem heverték ki a favágó Dexter képét.Dallas: Aki soha nem nézte a népszerű sorozatot, még az is tudja, hogy a Dallas legmegdöbbentőbb csavarja az volt, amikor Bobby kilép a zuhany alól, és kiderül, hogy az elmúlt részek eseményeit csak Pamela álmodta. Ezzel nemcsak egy teljesen évadot tettek feleslegessé az alkotók, hanem azt is elérték, hogy többé ne lehessen komolyan venni a Ewingok ármánykodásait.Városfejlesztési osztály: Az amerikai Office mintájára készült, nagyon vicces Városfejlesztési osztály tulajdonképpen a hatodik évad végén kapott egy kicsit szomorú, mégis vidám lezárást, méghozzá a Pawnee-Eagleton Unity remek koncertjével, amin elhangzott a pici lovacska emlékére komponált Bye, Bye Li'l Sebastian, ráadásul olyan sztárvendégek tették tiszteletüket a részben, mint Duke Silver, vagyis a mesterien szaxofonozó Ron Swanson.

Az ekkor már A galaxis őrzőit forgató, többé távolról sem dagi, Chris Pratt is felbukkant egy kis időre, hiszen nélküle csonka lett sorozat. Mindennek ellenére a Városfejlesztési osztály mégis kapott egy hetedik évados berendelést.

Az utolsó évad cselekménye több évvel később játszódott, a karakterek szétszóródtak és megváltoztak, ami miatt idegennek hatottak, ezért a hetedik évad teljesen feleslegesnek tekinthető, éppen ezért, ha valaki szeretné végignézni a sorozatot, akkor nyugodtan kihagyhatja az utolsó évadot, de elsőt is, mert a Városfejlesztési osztály a második évadban találta meg a saját hangját és indult be igazán.X-akták: A '90-es évek népszerű sorozata képes volt olyan hatást kelteni, mintha tényleg az FBI titkos aktáiban szereplő megmagyarázhatatlan eseteket dolgozná fel, éppen ezért a nézők valós félelmet érezhettek a heti rémségek láttán.

A két főszereplő, Mulder és Scully, a mai napig az egyik legjobb sorozatos páros. Maga az X-akták sokáig jó volt, de egy idő a történet túlságosan elment egy zűrzavaros árnyékkormányos-földönkívülis összeesküvés irányába.

Amikor a két távozó főszereplő helyett újak jöttek, akkor az egyértelmű jele volt annak, hogy innentől kezdve csak hanyatlani fog a sorozat. Habár a legvégére visszahozták Muldert a néha felbukkanó Scully mellé, mégis az X-akták többé nem volt az a széria, amit sokan annyira szerettek.

Ennek ellenére a közelmúltban készült még két évad, de annak készítői nem jöttek rá, hogy ma már nem a földönkívüliek érdeklik a nézőket, hanem a gyíkemberek, a chemtrail és a világuralomra törő titkos társaságok.

Chris Carter jól láthatóan nem tudta, hogy mit csinál, éppen ezért a legjobb az lesz, ha mindenki elfelejti az X-akták utolsó két évadát.Lost: A tévétörténelem egyik mérföldköve, a modern sorozatok megteremtője a Lost, amiről talán az is elmondható, hogy ez volt az első olyan széria, ami körül folyamatos volt a felhajtás, hála az internetnek, ahol hétről hétre jelentek meg a legújabb rajongói elméletek.

Ám ahogy telt és múlt az idő, úgy vált egyre nyilvánvalóbbá, hogy a rejtélyes történet csak egy nagy blöff, és valójába a két showrunner, Damon Lindelof és Carlton Cuse, úgy vezeti az orruknál fogva a nézőket, hogy közben ők sem tudják, hogy merre tartanak.

A 2007-2008-as írósztrájk alaposan keresztbe tett a történetnek, hiszen tulajdonképpen össze kellett csapni az egészet, aztán a negyedik évadtól elindult a lajtmenet, ami a hatodik évadra hatalmas zagyvaságot eredményezett. A csalódást keltő befejezés ellenére, a Lost megmaradt egy olyan sajátos hangulatú sorozatnak, amiből nagyon kevés van.

(Forrás: port.hu)