Steven Seagal nem mert kiállni Jean-Claude Van Damme ellen

Filmbe illő életutat járt be a 60 éves sztár.Az 1960. október 18-án született Jean-Claude Van Damme leginkább a nyolcvanas-kilencvenes évek filmrajongóinak okozott emlékezetes perceket a kidolgozott, izmos, de rugalmas testével, harcművészeti tudásával és emlékezetes spárgáival. Habár a 2008-as, saját magáról szóló JCVD a karrierje összegzése és lezárása lett volna, mégis a 60 éves színész a mai napig forgat.

Jean-Claude Van Damme életútja valóban filmbe illő, hiszen az évek során nem egy meglepő, vagy hajmeresztő dolog történt vele. Íme ezek közül néhány kevésbé ismert!

Mélyről indult, mélyre került a depresszió és a drog miatt: Jean-Claude Van Damme Brüsszelben, jómódú családba született. A szülei könyvelőként és botanikusokként dolgoztak. Amikor aztán úgy döntött, hogy elhagyja Belgium biztonságát, jöttek a nehézségek, amelyen közül az egyik, saját bevallása szerint, a Frédi és Bénivel megalapozott, gyenge angoltudása volt.

Annak érdekében, hogy kijusson Los Angelesbe, keményen kellett dolgoznia. Az amerikai útra a nyolcvanas évek elején került sor, ám az amerikai álom beteljesülése sem történt egyik napról a másikra, ezért kénytelen volt pizzafutárként, kárpitosként, pincérként és limuzinsofőrként dolgozni.

Elmondása szerint eleinte annyira szegény volt, hogy az utcán aludt, és akkor evett, ha volt mit, napközben pedig meghallgatásokra járt. Ebben az időszakban amiatt aggódott, hogy izomból kezd fogyni, így nem lesz kelendő a filmiparban. Ebből a tapasztaltból talán annyi hasznot húzott, hogy hitelesen tudta előadni John Woo Tökéletes célpont című filmjében az alkalmi munkákból élő csavargót.

Az igazi áttörések és a hírnév azonban nem segített a bipoláris depresszióján, ami ugyan iskolás korában kezdődött, de csak 1998-ban diagnosztizáltak nála. Az állapota kihatással volt a házasságára is, ugyanis a legnehezebb években vált el Gladys Portugues testépítőnőtől, akivel később újra összeházasodtak.

A kilencvenes években kokainnal próbálta „kezelni” a szélsőséges hangulatingadozásait, ami odáig fajult, hogy napi 10 gramm kábítószert fogyasztott és heti 10.000 dollárt költött drogra. A színészt többször is rajtakapták kábítószer hatása alatti vezetésen, a függősége pedig a Street Fighter forgatását is nehezítette, mert órákra, sőt napokra eltűnt.

Meggyőződése szerint nem a rehabilitáció és a gyógyszerek segítették a pszichés betegségei kordában tartásában, hanem a saját akaratereje és a kemény edzések.

Nem Van Damme az igazi neve, de ez a tökösebb: A sztár, kinek eredeti neve Jean-Claude Camille François Van Varenberg, többször elmondta, hogy a Van Damme felvett név, amit tiszteletből választott, ugyanis a barátja, Alex Van Damme édesapja segített neki abban, hogy Hongkongba modellkedjen. Ráadásul a Van Damme sokkal jobban hangzik angolul, mert rövid, tiszta és ütős.Nemcsak eljátszotta a spárgázó harcost, de ehhez a balett is kellett: „Én vagy a karate Fred Astaire-e” – hasonlított egyszer magát a harmincas-negyvenes évek klasszikus musicalsztárjához a sztár, akinek látványos pörgőrúgásaihoz valóban meg kellett tanulnia balettoznia.

A színész 16 éves koráig, 5 éven át tanulta a táncművészetet, de emellett 1982-ig két küzdősportot, a karatét és a kickboxot is űzte, valamint foglalkozott taekwondóval és muay thai-jal is. Érdekesség, hogy a karatét azért kezdte el, mert az apja túl véznának találta, ezért beíratta a helyi Shōtōkan-iskolába.

15 évesen a belga karatecsapat tagjaként nyert az európai bajnokságon, majd 18 évesen fekete övet szerzett. A sok edzés során olyan testet épített, amivel Mr. Belgiumnak választották. A félkontaktos karate karrierje során 44 győzelmet és 4 vereséget, míg kickboxerként 18 kiütéses győzelmet és 1 szabálytalanság miatt elvesztett mérkőzést szerzett.

Chuck Norris egyengette útját, mégis Chaplin a példaképe: Ha valaki az adott kor divatjának megfelelő testtel rendelkezik, akkor nem nehéz feltörnie Hollywoodban, ám Jean-Claude Van Damme-nak ez mégsem ment olyan könnyen.

Igaz, Európában már 1979-ben szerepelt A nő szürkületben című filmben, de a neve a stáblistán nem szerepelt. Sokkal nagyobb szerepe az 1984-es zenés-táncos Breakben sem volt, hiszen csak a háttérben kellett riszálnia a többi szereplővel.

Szerencséjére azonban az akkor már a karrierje csúcsa felé tartó, nála 20 évvel idősebb akciósztár, Chuck Norris munkát adott neki, és jól összebarátkoztak, még azelőtt, hogy Jean-Claude Van Damme is hírnevet szerzett magának.

Norris először kidobói munkát adott neki a saját newporti klubjában, a Woody’s Wharfban, majd meghívta az Ütközetben eltűnt című vietnami háborús akciófilmbe, ahol Van Damme dublőrként dolgozott és katonát alakított. Idővel azonban a tanítvány túlszárnyalta a mesterét, így a két pörgőrúgós akciósztár között is kialakult némi rivalizálás.

Ennek ellenére Jean-Claude Van Damme nem Norrist tartja a példaképének, hanem Charlie Chaplint, aki szerinte a legelső, legnagyobb akciósztár a mozgalmas burleszkjei és a jég hátán is túlélő komikus karakterei miatt.

Gonosz szovjet karatetigrisként Bruce Lee tanítványával szállt szembe: A színész első nagyobb szerepe az 1986-os Karate tigrisben volt, ahol egy maximálisan gonosz, kívül-belül acélos szovjet karatebajnokot, Ivan Kraschinskyt alakította.

Jean-Claude Van Damme azonban nemcsak a filmben, hanem a forgatáson is elég bunkó volt, ugyanis a gondatlansága miatt többeket is megrúgott az akciójelenetek során. Az egyik színészt többször is arcon ütötte, pedig a testre kellett volna céloznia, egy másikat pedig kétszer is padlóra küldött. A nemtörődömségével alaposan magára haragított a stábot, később pedig be is perelték ugyanezért.

Kiszúrta egy színész szemét a Cyborg forgatásán: Nem a Karate tigris stábja volt az egyetlen, akivel Jean-Claude Van Damme flegmán viselkedett, ugyanis általánosságban elmondható róla, hogy nem bánt finoman a statisztákkal, aminek következményeként beperelték a Cyborg miatt.

A probléma az volt, hogy amikor Jean-Claude Van Damme közös harci jelenetet forgatott az egyik kalózt megformáló testépítővel, Jackson „Rock” Pinckneyvel, akkor az akciósztár egy meggondolatlan mozdulat miatt Pinckney fél szemére megvakult. Pinckney beperelte a színészt, és 485.000 dollár kártérítést kapott.

Néhány forrás szerint a baleset valójában szándékos volt, és többször is kapcsolatba hozták Jean-Claude Van Damme bipoláris depressziójával. Ami biztos, hogy a perek megtanították az akciósztárnak, hogy nem a ringben van, hanem forgatásokon, ahol sokkal jobban kell vigyáznia a többiekre.A Véres játékot ihlető harcművésszel nem ölre, hanem perre ment: Jean-Claude Van Damme-nak nemcsak a Karate tigris és Cyborg színészei miatt kellett perre mennie, hanem a Véres játékok miatt is.

Frank Dux eleinte örült, hogy a karate és a kickbox világában ismert Jean-Claude Van Damme alakítja a filmben, majd később az Oroszlánszíven is együtt dolgoztak, viszont a kapcsolatukat tönkretette egy plágiumvád.

Dux 1997-ben perelte be az akciósztárt, akit azzal vádolt, hogy jogtalanul használta az 1996-ban bemutatott A kalandorhoz a „The Kumite: Enter The New Dragon” című történet motívumait, amin 1991-ben együtt dolgoztak. Dux problémája tehát az volt, hogy a neve nem szerepelt a stáblistán, mint társszerző.

Jean-Claude Van Damme tagadta a vádat, ám végül a pert ejtették, méghozzá egy elég triviális okból kifolyólag, ugyanis Dux azt állította, hogy vannak bizonyítékai arról, hogy a színésszel a sztori megfilmesítéséről tárgyalnak, de azok „sajnos” megsemmisültek az 1994-es northridge-i földrengésben.

A bíróságot természetesen nem érdekelte Dux állítása, ám ő 1999-ben mégis megpróbált fellebbezni, de az a kísérlete is elbukott. Jean-Claude Van Damme-nak egy centet sem kellett fizetnie, de Dux annyit azért elért, hogy az amerikai forgatókönyvíró-szakszervezet, a Writers Guild of America közbenjárásárának hála, a neve most már szerepel A kalandor stáblistáján.

Rengeteget cameózott, és majdnem bekerült a Mortal Kombatba is: Nindzsás küzdősport-játéknak szánták az alkotói az eredeti, 1992-ben megjelent Mortal Kombatot, de a fejlesztő-kiadó, a Midway vezetői inkább a Tökéletes katonához kapcsolódó akciójátékként képzelték el a játékot, méghozzá Jean-Claude Van Damme digitális másolatával.

Az akciósztár azonban akkoriban már tárgyalt egy másik stúdióban, így ez az ötlet nem valósulhatott meg. Pechére a másik projekt is csődöt mondott. A Mortal Kombat fejlesztői azonban a hozzá nagyon hasonló kinézetű, narcisztikus hollywoodi filmcsillag, speciális mozdulattal spárgázó Johnny Cage személyében mégis becsempészték a játékba a színészt.

Ha a Mortal Kombat nem is jött össze, Jean-Claude Van Damme-nak mégsem kellett szomorkodnia, hiszen többször cameózott, de az is előfordult, hogy saját magát alakította filmekben és sorozatokban.

Steven Seagal állítólag nem mert kiállni ellene: Nem kizárólag a sikerfilmjei miatt lehetett nagy az arca Jean-Claude Van Damme-nak és Steven Seagalnak a nyolcvanas években, ugyanis míg Van Damme a kickbox és a karate terén profi, addig Seagal feketeöves aikidomester volt.

Kettőjük párharcában Segal volt az agresszívabb, mert ahol csak tudta, kritizálta az akciósztár küzdőstílusát, és gúnyosan filmsztárnak nevezte, aki csak elbalettozza a harcművészt, de valójában nem az.

Sylvester Stallone anekdotája szerint ezt egy ponton megelégelte Jean-Claude Van Damme, és „kihívta a hóra” az aikido mesterét, de az meghátrált. Az eset Stallone-nál történt még 1997-ben, egy miami-i bulin, ahol a két kakaskodó sztár már alaposan beivott, és amikor Van Damme közölte, hogy menjenek ki az udvarra, hogy egyszer és mindenkorra rendezzék le a nézeteltéréseiket, akkor Segalnak váratlanul távoznia kellett. Stallone szerint azért, mert Segal tudta, hogy esélye sincs Van Damme ellen.

A két színész persze nem igazi ellenségek. Ez akkor derült ki, amikor Van Damme A feláldozhatók 3. kapcsán azt nyilatkozta, hogy Seagalnak jó a kiállása és a kisugárzása ahhoz, hogy a film főgonoszát alakítsa, és annak ellenére, hogy Segal gyakran rosszakat mond róla, szerinte ez hülyeség, és Segal valójában kedves ember.Szobrokat is emeltek neki, na meg az amerikai álomnak: Bár állítása szerint Belgiumban boldogtalan volt, és ott nem érhette volna el azt, amit Amerikában, mégis Belgium büszke Jean-Claude Van Damme-ra, akinek Brüsszelben emeltek szobrot 2012-ben, az Anderlecht nevű régióban található királyi sportklub közelében.

A szobor a fiatal sztárt ábrázolja, becenevén a „brüsszeli izomkolosszust” („Muscles from Brussels”), bajnoki övvel a derekán. Az avatáson a színész is jelen volt a szüleivel. A beszédében elmondta, hogy a szobor nem kimondottan őt ábrázolja, hanem inkább azt az akaraterőt jelképezi, amellyel a sikerre vágyó srácok ugyanúgy elérhetik a céljaikat, ahogyan ő is.

Nem a brüsszeli azonban az egyetlen Van Damme-szobor a világon, ugyanis a kicsinyített mása ott spárgázik az amszterdami pályafutása oszlopai között, Jean-Claude Van Johnson-sorozat apropóján is készült egy aranyhatású szobor róla, sőt, állítólag Azerbajdzsánban egy Vandam nevű faluban terpeszt két fatuskón az életnagyságú műemléke.

(Forrás: hu.ign.com)