Tíz érdekesség a 25 éves Szemtől szembenről

Ezeket a dolgokat aligha ismered Michael Mann filmjéről.Hollywood egyik legkülönösebb alakja Michael Mann, aki rendezői pályafutása során többféle zsánerbe belekóstolt, aminek eredményeként voltak hatalmas bukásai, de ünnepelt, filmtörténelmi klasszikusai is.

Mann legzseniálisabb rendezései közé tartozik Szemtől szemben is, ami december 15-én ünnepelhette a 25. évfordulóját. Ennek apropóján íme néhány érdekesség, amit lehet, hogy még nem tudsz minden idők egyik legjobb akciófilmjéről.

Az inspirált lovag: Ahogy az általában lenni szokott, a fiatalabb alkotók merítenek az elődjeik munkájából. Igaz ez Hollywood kortárs rendezőire is, akik hol elegáns tiszteletadással, hol pofátlan másolással nyúlnak mások alkotásaihoz.

Christopher Nolan az elegáns tiszteletadók közé tartozik, ugyanis elmondta, hogy elkötelezett híve Mann munkásságának, és a Szemtől szembe hatalmas hatással volt rá, amikor A sötét lovagot forgatta.

Ugyanakkor Nolan nemcsak Mann akciófilmjéből inspirálódott, hanem a Los Angeles utcáin, A bennfentes és Collateral - A halál záloga is segített neki néhány jelenet kitalálásában. Azt, hogy Nolan mennyire kötődik a Szemtől szembenhez, jól mutatja az is, hogy ő volt a házigazdája a Filmakadémia által szervezett különleges vetítésnek, és a Mann, Robert De Niro és Al Pacino részvételével zajló beszélgetésnek.

Közvetlen kapcsolatban áll a Kutyaszorítóban című filmmel: Jon Voight eleinte nemet akart mondani Nate karakterére, és igyekezett meggyőzni a rendezőt arról, hogy talál nála alkalmasabb színészt a szerepre.

Végül azonban a rendező beszélte rá Voightot, hogy keltse életre a figurát, akinek alapját egy Edward Bunker nevű exbűnöző szolgáltatta. Ez azért érdekes, mert miután Bunker otthagyta a bűnözői életet, színésznek állt, és olyan alkotásokban szerepelt, mint A menekülő ember, a Tango és Cash vagy a Csontdaráló. A legtöbben mégis Mr. Blue-ként emlékezhetnek rá a Quentin Tarantino által rendezett Kutyaszorítóból, amiben mellékszereplőként dolgozott.

Bunker szaktanácsadóként vett részt a Szemtől szemben forgatásán, ahol segített a rendezőnek és a színésznek, hogy a lehető leghitelesebb legyen a róla mintázott Nate.

Tűpontos realizmusra törekedett, ami aztán a valóságot is megihlette: A Mann által rendezett akciójelenetek rendkívül életszerűre sikerültek. Ezt bizonyítja az is, hogy két évvel a film bemutatója után, az abban látottak alapján tervezték meg egy Észak-Hollywoodban lezajlott fegyveres összetűzést annak elkövetői.

A Szemtől szemben azonban nemcsak a bűnözőket inspirálta, hanem az USA Tengerészgyalogsága is a film jeleneteivel mutatta be az újoncoknak, hogy mit kell tenniük, ha sokkal nagyobb tűzerővel találják szembe magukat. Állítólag Val Kilmer nagyon meghatódott, amikor megtudta, hogy az ő mozdulataival tanítják az újoncoknak a gyors tárcserét.

Improvizáltak benne egy hátsót: Rengeteg hollywoodi történet ismert arról, hogy a legnagyobb színészek milyen mondatokat vagy mozdulatokat improvizáltak, amelyek annyira megtetszettek a rendezőknek, hogy a filmben hagyták.

A Szemtől szemben esetében Al Pacino váratlan húzása maradhatott a végleges alkotásban. A színész nagyon élvezte Vincent Hanna szerepét, olykor pedig olyannyira belemelegedett a munkába, hogy nem fogta vissza magát.

Ilyen alkalom volt az, amikor Hank Azaria karakternek költői kérdésére ordítva felelte, hogy „Mert a segge gyönyörű!”. Mivel ez nem szerepelt a forgatókönyvben, így Azaria meglepett arckifejezése tejesen őszinte.Egy elkaszált sorozat adaptációja: A Szemtől szemben tulajdonképpen Mann egy korábbi munkájának adaptációja, ugyanis a rendező még 1989-ben készített egy tévésorozat pilotot Los Angeles utcáin címmel, ami a Szemtől szemben történetének nagyjából 40%-át fedte le, és amit az NBC végül kukázott.

Mann 1979-ben vágott bele a film forgatókönyvébe, ami igazi szerelemprojekt volt a számára, 1995-ben pedig végre meg is valósította. Ugyanakkor nemcsak az író/rendező az egyetlen közös pont a két alkotás között, hanem Xander Berkeley is, aki mind a két filmben szerepel, de más karaktert formál meg.

Keanu Reeves majdnem kulcsszerepet játszott benne: Mann mindig is Val Kilmert képzelte el Chris Shiherlis szerepére, de azt majdnem egy másik híres színész, Keanu Reeves kapta meg, ugyanis Kilmer már elkötelezte magát a Mindörökké Batman főszerepe mellett, és úgy tűnt, hogy a két film forgatása párhuzamosan fog zajlani, így azok menetrendjét nem tudja összehangolni. Emellett Joel Schumacher filmje jövedelmezőbbnek tűnt, ezért Kilmert is az érdekelte jobban.

Mann tehát kénytelen volt átgondolni a szereposztást, aminek eredményeként Reeves kapta Chris karakterét. A színész már alá is írt a szerepre, amikor Kilmer váratlanul jelezte, hogy mégis sikerült összeegyeztetni a két forgatást, úgyhogy eljátszaná a karaktert, amit meg is tehetett.

A rendező védjegyét egy festmény ihlette: Azok, akik ismerik és szeretik Mann filmjeit, észrevehették, hogy a rendező hősei gyakran, általában a nyílt vizet kémlelve, a távolba révednek. Ez a jelenet a Szemtől szembenből sem hiányzik, ugyanis abban De Niro karaktere belép a lakásába, leteszi a fegyverét az asztalra, majd az üvegfalhoz lépve, hosszasan nézi az óceánt.

Habár hasonló jelenet látható például A bennfentes, a Miami Vice vagy Blackhat című filmekben, mégis a Szemtől szemben az, ami esetében kiderült, hogy honnan származik Mann védjegye, ugyanis az asztalra tett fegyver és az üvegfal előtt álló személy testtartása nagyon hasonlít a Pacific című festményre, ami a rendező kedvenc művésze, Alex Colville alkotása.

Legendák találkoztak benne, de csak rövid időre: Mann első választása a két főszerepre Robert De Niro és Al Pacino volt, ezt az elképzelést pedig sikerült is megvalósítania, aminek eredménye nemcsak két csodás alakítás lett, hanem az is, hogy a két színész a filmtörténelem során először szerepelhetett együtt a filmvásznon, igaz a közös jelenetük kevesebb, mint 10 percig tartott. (Bár De Niro és Pacino is szerepelt A keresztapa második részében, ám a különböző idősíkok miatt nem volt közös jelenetük.)

A Szemtől szemben való első találkozásukat az tette még különlegesebbé, hogy De Niro előállt azzal az ötlettel, hogy egyszer se próbálják el a jelenetet, méghozzá azért, mert akkor még inkább úgy fog tűnni, hogy a két karakter akkor találkozik először. Végül a színész ötletét megvalósították.

Az akciófilm óta De Niro és Pacino megismételte a találkozást A törvény gyilkosa című filmben és a Scorsese-féle Az ír című filmben.

Nem lett belőle világraszóló siker: Mann filmjei nagyon ritkán bizonyulnak jó befektetésnek a producerek számára, ugyanis néhány alkotását leszámítva (Az utolsó mohikán, Collateral - A halál záloga), a nagyközönség nem rajongott a filmjeiért, így azok többsége még azt az összeget sem termelte vissza az Egyesült Államokban, mint amennyiből készült.

A Szemtől szemben is alig hozta vissza az árát. Bár a büdzséről nincs pontos információ, mégis a legtöbb forrás szerint 50-60 millió dollárról lehetett szó, míg az akciófilm csupán 67 millió dollárt keresett az amerikai mozikban.

Ezen az adaton szépít, hogy nemzetközi szinten 120 millió dollár bevételt hozott az alkotás, amit így a rendező sikeresebb alkotása közé sorolhatunk.

Igaz történet alapján készült: Mann a Crime Story című tévésorozat munkálatai közben találkozott a korábbi rendőrtiszttel, Chuck Adamsonnal, aki nagyon sokat beszélt neki a tapasztalatairól, amelyekből kiderült, hogy a való életben is volt dolga egy Neil McCauley nevű bűnözővel, akit tűzpárbaj során ölt meg, igaz nem repülőtéren. Adamson azt is elmondta, hogy egyszer ő és McCauley összetalálkozott egy mosdóban, ahol az előbbi meghívta kávézni az utóbbit.

Állítólag a De Niro és Pacino közti jelenet több pontja is megegyezik a valósággal, így például az is, hogy a Adamson és McCauley között is elhangzott, hogy egyszer még találkozni fognak, és egyikük meg fogja ölni a másikat.

A rendező egyébként nagyon komolyan vette az előkészületeket, aminek során 7 hónapon át tanulmányozta a különféle rendőrségi dokumentumokat és jegyzőkönyveket.

(Forrás: hu.ign.com)