Történelmileg pontatlan filmek

Tíz Oscar-díjas alkotás, ami rosszul ábrázolja a valóságot.Ha egy film elején azt halljuk, olvassuk, hogy megtörtént történelmi események alapján készült, akkor nem szabad azt feltételeznünk, hogy az, amit látni fogunk, pontosan úgy történt a múltban, mert valójában a legtöbb film pontatlanul ábrázolja az eseményeket.

Íme tíz Oscar-díjas alkotás, ami elhasalna a történelem vizsgán.

Gladiátor: Maximus Decimus Meridius karaktere és élete csak kitaláció, de Ridley Scott rendező bízott benne, hogy a film többi része elég valósághűen mutatja be a Római Birodalmat. A cél érdekében sok történész segítette a rendező munkáját, ám az eredmény így sem lett elég pontos.

Az egyik legnagyobb baki az, hogy az egyik éjszaka Marcus Aureliust megöli a saját fia, azt követően, hogy elmondta neki, hogy nem ő lesz a következő uralkodó. Ennek következménye, hogy Marcus Aurelius valójában 13 évig tartó uralkodása sokkal rövidebb lett a filmben.

Szintén hiba, hogy németjuhászok láthatóak a Gladiátorban, ugyanis ez a kutyafajta még nem létezett abban a korban amelyben a film játszódik. Az is történelmi pontatlanság, hogy olyan nagy katapultok szerepelnek a moziban, amelyek biztos, hogy nem léteztek ebben az időben, ráadásul soha meg nem történt csatákat is végigizgulhattak a nézők.

Éjféli expressz: Két Oscar-díjat nyert az 1979-es film, aminek forgatókönyve Billy Hayes regénye alapján készült. Az írót a '70-es években csukták börtönbe Törökországban, amiért hasist próbált kicsempészni az országból.

A valóságban Hayes egyedül utazott Törökországba, míg a filmben a barátnőjével ment nyaralni. A mozi legdurvább jelenete az, amikor a főszereplő leharapja az egyik börtönőr nyelvét, amikor a börtön pszichiátriai osztályára került, A valóságban Hayes 17 napot töltött az osztályon, de a sokkoló jelenet nem történt meg.

A filmben az is csak kitaláció, hogy az egyik börtönőr meg akarta erőszakolni a főszereplőt, aki ezért véletlenül megölte. A valóságban ilyesmi nem történt az íróval, bár az igaz, hogy 1973-ban, amikor Hayes is ott volt, az egyik rab véletlenül megölt egy őrt.

Az igazság az, hogy már Hayes regényében is sok a túlzás, de a film végképp elferdítette a valóságot azért, hogy nagyobb hatást érjenek el vele.Szerelmes Shakespeare: A film arról szól, hogy a világhírű drámaíró akkor írta meg a Rómeó és Júliát, amikor beleszeretett egy Viola de Lesseps nevű nőbe, ám a valóságban Shakespeare soha nem táplált gyengéd érzelmeket ilyen nevű nő iránt, a Rómeó és Júliát pedig egy 1562-es, Arthur Brooke által írt vers ihlette.

Emellett a Szerelmes Shakespeare a Wessex családot is ábrázolja, pedig az már a XI. században kihalt. Mindennek ellenére a film 13 Oscar-díj jelölést kapott, amiből négyet megnyert.

A rettenthetetlen: Öt Oscar-díjat kapott 1996-ban A rettenthetetlen, amelyben Mel Gibson alakítása mély nyomot hagyott a nézőkben. A film forgatókönyvét egy epikus mű alapján írták, amely a XIII. század első skót háborúját meséli el, amelyet az angol uralkodó, I. Edward ellen vívtak.

Már maga a könyv is hemzseg a történelmi pontatlanságoktól, de a filmnek sikerült még több hibát elkövetnie, kezdve azzal, hogy Wallace és emberei skót szoknyát viseltek, pedig ez a tradíció csak 300 évvel később alakult ki.

Az is kitaláció, hogy Wallace elcsábította II. Edward feleségét, ugyanis a valóságban Isabella csak 3 éves volt annál a csatánál, amelynél a filmben találkoztak, tehát a nő ott sem volt a harcnál, ráadásul II. Edward 7 évvel később született. Ha tehát Isabella tényleg a falkirki csatában esett volna teherbe, akkor ez lett volna a történelem leghosszabb terhessége.

A király beszéde: Összesen 12 jelölést kapott a film a 2011-es Oscar-gálán, ahol négy kategóriában nyert. Habár Colin Firth jól alakította VI. György szerepét, mégis A király beszéde tele van történelmi pontatlanságokkal.

Az egyik legnagyobb hiba, hogy a filmben Winston Churchill nagy támogatója VI. Györgynek, ám a valóságban VIII. Edward mellett tette le a voksát, de ő 1936-ban lemondott a trónról. Emellett a moziban a '30-as években kezdte segíteni VI. Györgyöt Lionel Logue terapeuta, ami után felgyorsultak az események, míg a valóságban 10 évvel korábban, 1926-ban kezdtek együtt dolgozni.

Mindemellett a filmben eltúlozták VI. György beszédhibáját, és az is egész biztos, hogy Louge nem hívta a becenevén az uralkodót, és nem is káromkodott előtte.

Elizabeth: Az aranykor: A 2008-as film izgalmas képet fest Erzsébet királynő életéről és küzdelmeiről, ám sok benne a történelmi pontatlanság. A legnagyobb hiba, hogy az 56 éves I. Erzsébet szerepét az akkor csak 36 éves Cate Blanchett kapta, ráadásul a filmes szerelmével nem is éltek egy korban. Emellett a királynőről tudni lehet, hogy oldalt szerette megülni a lovat, míg a filmben ez nem így látható.

JFK - A nyitott dosszié: 1992-ben nyert Oscar-díjat a film, amiben szenzációhajhász módon mutatták be a John F. Kennedy gyilkosságot. A történet szerint a merényletben és annak eltussolásában benne volt Lyndon B. Johnson alelnök, az FBI, a CIA és az amerikai hadsereg keze is, ez pedig nagy felháborodást váltott ki.

A filmben több vallomás sem felel meg a valóságnak. Például David Farrie, az elsőrendű vádlott beismerővallomást tesz a moziban, míg a valóságban tagadta a gyilkosságot. David Belin és Gerald Ford, akik a Warren-jelentésen dolgoztak, Lee Harvey Oswaldot nevezték meg az elnök egyetlen gyilkosának, a filmet pedig elutasították, mert szerintük az alkotás meggyalázta John F. Kennedy emlékét azzal, hogy ennyire pontatlanul ábrázolták a megölését.Pearl Harbor: A filmben a robbanások és az évszámok megfelelnek a valóságnak, de minden más hibás. Michael Bay azt akarta, hogy a Pearl Harbor legyen akciódús és drámai alkotás. Ezt a célt sikerült is elérni, ám képtelenség, hogy annyi japán katona esett volna el 1941 decemberében, mint amennyi a filmben látható.

A sok apró pontatlanság közül ki kell emelni azt, amikor egy matróz Marlboro Light cigarettára gyújt, ugyanis az még nem is létezett akkoriban. A legdurvább történelmi hiteltelenség az, hogy a gyermekbénulást szenvedett Franklin D. Roosevelt elnök lábra állt, ugyanis a valóságban annyira beteg volt, hogy ezt segítség nélkül biztos, hogy nem tudta volna megtenni.

Híd a Kwai folyón: Nem egy generáció tetszését nyerte el Sam Spiegel II. világháborús filmje, ami 1958-ban hét Oscar-díjat nyert. Habár a történet megkapó, mégis Nicholson ezredes karaktere egyáltalán nem felel meg a valóságnak.

A pontatlanság azzal kezdődik, hogy az ezredes neve valójában Philip Toosey volt, a filmben pedig azt szerette volna, ha az emberei tisztességesek lennének és segítenének a japánoknak megépíteni a Kwai folyón átívelő hidat, amit leromboltatott, miután rájött, hogy az ellenségnek segített. A valóságban Toosey azért segített a japánoknak, mert tudta, hogy csak így maradhatnak életben a társai.

Pocahontas: A két Oscar-díjjal jutalmazott, 1995-ös Disney-rajzfilm arról szól, hogy John Smith találkozik az őslakos Pocahontasszal, ám a valóságban ez egy olyan történet, ami nagyon messze áll romantikus szerelemtől.

Az igazság az, hogy Pocahontas 10-11 éves lehetett, amikor Smith megérkezett, míg a mesében fiatal felnőttként látjuk a hősnőt, aki beleszeret a férfiba. Valójában semmi sem bizonyítja, hogy Smith és Pocahontas egymásba szeretett volna.

Az sem felel meg a valóságnak, hogy Smith kapitány kedves, melegszívű ember, ugyanis elég kegyetlen figura volt. Emellett Pocahontas neve a valóságban Matoaka.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)