A fuvarozók akár 2,2 millió forint bírságra is számíthatnak, ha több szabályszegést követnek el
Hétfőtől a közúti fuvarozó cégek maximum 2,2 millió, járművezetőik 800 ezer forint bírságot is fizethetnek, ha egyszerre több szabálysértést is elkövetnek.
A kormány egy hónapja módosította a közúti áru- és személyszállítással kapcsolatos bírságolásról szóló, eredetileg 2009-ben született rendeletét. A hétfőtől hatályba lépő módosítás az akkortól elkövetett szabálysértésekre vonatkozik. A rendelet 13 mellékletben sorolja fel a szabályszegéseket, melléjük téve, hogy azokért mekkora bírság fizetendő, és hogy a fuvarozó cég vagy pedig a járművezető állja a számlát. Így például van melléklet az engedély nélküli fuvarozásra, az engedély nélküli személyszállításra, a vezetési idő túllépésére, vagy éppen a tachográf hiányára, hibájára, illetve manipulálására.
A mellékletek táblázataiban felváltva szerepelnek bírságolandóként a cégek, illetve a járművezetők.
Egy szabálysértés elkövetésekor nincs is gond a bírság kiszabásával, hiszen a táblázatban ott van az összeg és az alany. Más a helyzet, ha egyszerre több szabálysértést észlel a hatóság, ekkor ugyanis nem az egyes tételek összege lesz a végső bírság, hanem létezik egy bírságplafon. Emellett szét kell választani a bírságolandókat is, cégekre, illetve járművezetőkre. Jelenleg ezt úgy szabályozza a rendelet, hogy két csoportba osztja a vétkeket, és a súlyosabb csoportnál 1 millió, míg az enyhébbnél 600 ezer forint a bírság felső határa. Ez azonban csak a cégekre vonatkozik, ha a járművezető a ludas - a bírságra kötelezett -, akkor 400 ezer, illetve 250 ezer forint a felső határ.
Ez az összeg elég hamar össze tud jönni, hiszen például a súlyosabb csoportból a napi 9 órás vezetési idő 1,5 órás túllépése már 300 ezer forintos bírsággal jár, de az 56 órás heti vezetési idő 9 órával való túllépése újra csak ekkora bírságot von maga után. Mindkét esetben közösen fizet a fuvarozó és a járművezető. Az új szabály megszünteti a szabálysértések miatti különbségtételt, mindössze a cégre, illetve járművezetőre történő szétválasztás marad. Az egyes bírságtételeket - mindkét esetben - összesíteni kell. A cégeknél az összeg nem haladhatja meg a legsúlyosabb bírság háromszorosát, a járművezetőknél pedig a másfélszeresét, a felső korlát a cégeknél a 2,2 millió, a járművezetőknél 800 ezer forint.
forrás:MTI
A kormány egy hónapja módosította a közúti áru- és személyszállítással kapcsolatos bírságolásról szóló, eredetileg 2009-ben született rendeletét. A hétfőtől hatályba lépő módosítás az akkortól elkövetett szabálysértésekre vonatkozik. A rendelet 13 mellékletben sorolja fel a szabályszegéseket, melléjük téve, hogy azokért mekkora bírság fizetendő, és hogy a fuvarozó cég vagy pedig a járművezető állja a számlát. Így például van melléklet az engedély nélküli fuvarozásra, az engedély nélküli személyszállításra, a vezetési idő túllépésére, vagy éppen a tachográf hiányára, hibájára, illetve manipulálására.
A mellékletek táblázataiban felváltva szerepelnek bírságolandóként a cégek, illetve a járművezetők.
Egy szabálysértés elkövetésekor nincs is gond a bírság kiszabásával, hiszen a táblázatban ott van az összeg és az alany. Más a helyzet, ha egyszerre több szabálysértést észlel a hatóság, ekkor ugyanis nem az egyes tételek összege lesz a végső bírság, hanem létezik egy bírságplafon. Emellett szét kell választani a bírságolandókat is, cégekre, illetve járművezetőkre. Jelenleg ezt úgy szabályozza a rendelet, hogy két csoportba osztja a vétkeket, és a súlyosabb csoportnál 1 millió, míg az enyhébbnél 600 ezer forint a bírság felső határa. Ez azonban csak a cégekre vonatkozik, ha a járművezető a ludas - a bírságra kötelezett -, akkor 400 ezer, illetve 250 ezer forint a felső határ.
Ez az összeg elég hamar össze tud jönni, hiszen például a súlyosabb csoportból a napi 9 órás vezetési idő 1,5 órás túllépése már 300 ezer forintos bírsággal jár, de az 56 órás heti vezetési idő 9 órával való túllépése újra csak ekkora bírságot von maga után. Mindkét esetben közösen fizet a fuvarozó és a járművezető. Az új szabály megszünteti a szabálysértések miatti különbségtételt, mindössze a cégre, illetve járművezetőre történő szétválasztás marad. Az egyes bírságtételeket - mindkét esetben - összesíteni kell. A cégeknél az összeg nem haladhatja meg a legsúlyosabb bírság háromszorosát, a járművezetőknél pedig a másfélszeresét, a felső korlát a cégeknél a 2,2 millió, a járművezetőknél 800 ezer forint.
forrás:MTI
Hozzászólások