A gazdasági növekedés a biztosítók díjbevételeit is emeli
A biztosítási piac még nem érte el a válság előtti szintet, de egy-két éven belül fellendülés várható, miután a gazdasági növekedés beindulása magával hozza a biztosítók díjbevételének a növekedését is - mondta Szatmáry Kristóf, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Napi Gazdaság című lap által rendezett felelősségbiztosítási konferencián csütörtökön Budapesten.
Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke elmondta, tavaly a nemélet-biztosításokból 377 milliárd, ezen belül a vagyonbiztosításokból 205 milliárd, míg a felelősségbiztosításokból 20,6 milliárd forint díjbevétele volt a magyar biztosítóknak.
Úgy vélte, a felelősségbiztosítás bevétele alulbiztosításról árulkodik.
Szatmáry Kristóf a gazdaság indikátorának nevezte a biztosítási szektort: válság idején a biztosítási díjon spórolnak először a cégek, a növekedés beindulásával viszont a kockázataikat már biztosításokkal is mérséklik.
Miután a fogyasztás már 21 hónapja növekszik, ez növeli a kis- és középvállalkozások forgalmát, így azok is tudnak biztosításra fordítani a bevételeikből - tette hozzá a kamarai elnök.
A cégek által kötött felelősségbiztosítások közül klasszikusnak számít a munkaadói felelősségbiztosítás, a termékfelelősségi vagy éppen a vezetői felelősségbiztosítás - vázolta Pandurics Anett.
Az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) előtérbe helyezte a vezetői felelősséget, így az erre kötött biztosítások száma és díja is növekedett. Amíg 2013-ban 615 millió, addig tavaly már 1 milliárd 819 millió forint díjbevétel származott ebből a biztosítóknál, de a számuk még mindig csak 3300 - tette hozzá az elnök.
A felelősségbiztosítások teljes állománya tavaly 100 ezer szerződés volt, amely a 2011-es 60 ezerhez képest komoly növekedés.
A Mabisz elnöke bemutatta a felelősségbiztosítások díjának a GDP-hez viszonyított arányát is. Ez világátlagban 0,26 százalék, de az Egyesült Államokban ennek éppen a duplája. Magyarország a világátlag egynegyedét sem éri el.
A jövőt úgy vázolta Pandurics Anett, hogy a GDP növekedésével a károk nagysága is nő, így ehhez kell igazítani a felelősségbiztosítási limiteket is.
A felelősségbiztosítási határokat a légi- és a vasúti közlekedésben szabályozzák az EU-n belül, viszont a gazdaság egyéb szféráiban a cégek választják meg a limiteket - erről Tóth Krisztina, a Mabisz felelősségbiztosítási bizottságának a szakértője beszélt a konferencián.
Hozzátette: a külföldi tulajdonú cégek Magyarországon is kötnek felelősségbiztosítást, de gyorsan alkalmazkodnak az itteni gyakorlathoz, és minimalizálják a limiteket.
Az előadó bemutatta azt is, hogy a légitársaságok 100 milliótól 300 milliárd forintig terjedő limittel kötelesek felelősségbiztosítást kötni, míg az országos vasutaknál 2 milliárd forint a limit. Ezzel szemben - a felhozott példák szerint - a termelő vállalatok részére rendre kevesebbet fizetett a biztosító a bekövetkezett kárnál, mivel a limitek csak addig terjedtek.
Egy ezer fős mintán elvégzett lakossági felmérés eredményeiről számolt be Hidvégi Áron, a Századvég Alapítvány közvélemény- és piackutatási igazgatója. A Mabisz megbízásából végzett kutatás szerint a megkérdezettek - átlagosan - 4 biztosítást ismernek.
Az egyetemet végzettek is csak ötfélét tudtak felidézni. A megkérdezettek több mint 50 százaléka jelölte ismert biztosításként a lakás-, az élet-, valamint a gépjármű kötelező felelősségbiztosítást.
A fontosságot tekintve viszont a kötelező felelősségbiztosítás, a lakásbiztosítás, illetve a betegség- és egészségbiztosítás volt a sorrend. Egy megkérdezettnek átlagosan 3-4 biztosítása van - ismertette az adatokat az igazgató.
MTI
Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke elmondta, tavaly a nemélet-biztosításokból 377 milliárd, ezen belül a vagyonbiztosításokból 205 milliárd, míg a felelősségbiztosításokból 20,6 milliárd forint díjbevétele volt a magyar biztosítóknak.Úgy vélte, a felelősségbiztosítás bevétele alulbiztosításról árulkodik.
Szatmáry Kristóf a gazdaság indikátorának nevezte a biztosítási szektort: válság idején a biztosítási díjon spórolnak először a cégek, a növekedés beindulásával viszont a kockázataikat már biztosításokkal is mérséklik.
Miután a fogyasztás már 21 hónapja növekszik, ez növeli a kis- és középvállalkozások forgalmát, így azok is tudnak biztosításra fordítani a bevételeikből - tette hozzá a kamarai elnök.
A cégek által kötött felelősségbiztosítások közül klasszikusnak számít a munkaadói felelősségbiztosítás, a termékfelelősségi vagy éppen a vezetői felelősségbiztosítás - vázolta Pandurics Anett.
Az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) előtérbe helyezte a vezetői felelősséget, így az erre kötött biztosítások száma és díja is növekedett. Amíg 2013-ban 615 millió, addig tavaly már 1 milliárd 819 millió forint díjbevétel származott ebből a biztosítóknál, de a számuk még mindig csak 3300 - tette hozzá az elnök.
A felelősségbiztosítások teljes állománya tavaly 100 ezer szerződés volt, amely a 2011-es 60 ezerhez képest komoly növekedés.
A Mabisz elnöke bemutatta a felelősségbiztosítások díjának a GDP-hez viszonyított arányát is. Ez világátlagban 0,26 százalék, de az Egyesült Államokban ennek éppen a duplája. Magyarország a világátlag egynegyedét sem éri el.
A jövőt úgy vázolta Pandurics Anett, hogy a GDP növekedésével a károk nagysága is nő, így ehhez kell igazítani a felelősségbiztosítási limiteket is.
A felelősségbiztosítási határokat a légi- és a vasúti közlekedésben szabályozzák az EU-n belül, viszont a gazdaság egyéb szféráiban a cégek választják meg a limiteket - erről Tóth Krisztina, a Mabisz felelősségbiztosítási bizottságának a szakértője beszélt a konferencián.
Hozzátette: a külföldi tulajdonú cégek Magyarországon is kötnek felelősségbiztosítást, de gyorsan alkalmazkodnak az itteni gyakorlathoz, és minimalizálják a limiteket.
Az előadó bemutatta azt is, hogy a légitársaságok 100 milliótól 300 milliárd forintig terjedő limittel kötelesek felelősségbiztosítást kötni, míg az országos vasutaknál 2 milliárd forint a limit. Ezzel szemben - a felhozott példák szerint - a termelő vállalatok részére rendre kevesebbet fizetett a biztosító a bekövetkezett kárnál, mivel a limitek csak addig terjedtek.
Egy ezer fős mintán elvégzett lakossági felmérés eredményeiről számolt be Hidvégi Áron, a Századvég Alapítvány közvélemény- és piackutatási igazgatója. A Mabisz megbízásából végzett kutatás szerint a megkérdezettek - átlagosan - 4 biztosítást ismernek.
Az egyetemet végzettek is csak ötfélét tudtak felidézni. A megkérdezettek több mint 50 százaléka jelölte ismert biztosításként a lakás-, az élet-, valamint a gépjármű kötelező felelősségbiztosítást.
A fontosságot tekintve viszont a kötelező felelősségbiztosítás, a lakásbiztosítás, illetve a betegség- és egészségbiztosítás volt a sorrend. Egy megkérdezettnek átlagosan 3-4 biztosítása van - ismertette az adatokat az igazgató.
MTI
Hozzászólások