A harmadik negyedévben már erőre kap az euróövezet gazdasága
A harmadik negyedévben megindul a gazdasági növekedés az euróövezetben, de a második negyedévi visszaesésnél kisebb meredekséggel a müncheni ifo és a zürichi KOF gazdaságkutató intézet szerint. Az MTI-hez pénteken eljuttatott prognózis úgy ítéli meg, hogy a járványvédelmi korlátozások 8,1 százalékos GDP-csökkenést okoznak az idén az euróövezetben.
Az első negyedévben a járványvédelmi korlátozások miatt 3,6 százalékkal csökkent az euróövezeti bruttó hazai termék (GDP) a kutatóintézetek megítélése szerint. A visszaesés elsősorban a fogyasztás csökkenése miatt következett be. Nagy szerepe volt viszont a vállalati beruházások visszatartásának is a bizonytalan kilátások miatt, illetve az export visszaesésének.
A második negyedévben az euróövezeti bruttó hazai termék 12,3 százalékkal csökkent az első negyedévihez képest és 15,1 százalékkal az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
A harmadik negyedévben a kutatóintézetek az euróövezeti GDP 8,3 százalékos növekedését várják negyedéves összehasonlításban, a bruttó hazai termék azonban ezzel együtt is 8,3 százalékkal marad majd el az egy évvel korábbitól. A negyedik negyedévben 2,8 százalékkal növekszik majd az euróövezeti GDP a harmadikhoz képest, de 5,8 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól.
Az idén összességében 8,1 százalékkal csökken az euróövezeti GDP a 2019-eshez képest az ifo és a KOF prognózisa szerint. Az ipari termelés 11,3 százalékkal marad el a tavalyitól, a lakossági fogyasztás 8,4 százalékkal, a beruházások pedig 7,7 százalékkal. A korlátozások által leginkább érintett második negyedévben az ipari termelés 18,0 százalékkal csökkent az előző negyedévhez és 22,3 százalékkal a tavalyi második negyedévihez képest.
A lakossági fogyasztás negyedéves csökkenése 11,8 százalékos, az éves 15,4 százalékos lehetett, a vállalati beruházásoké 15,4, illetve 19,1 százalékos. A harmadik negyedévben lendületes növekedésnek indulhat az ipari termelés, a lakossági fogyasztás és a vállalatok beruházási aktivitása is, de a második negyedévi visszaesésénél lényegesen kisebb mértékben. Az ipari termelés az előző negyedévhez képest 14,7 százalékkal növekszik majd, az előző évitől azonban ezzel együtt is 10,3 százalékkal elmarad. A lakossági fogyasztás 9,0 százalékos negyedéves emelkedése ellenére az éves csökkenés 8,3 százalékos lehet.
A vállalati beruházások 11,0 százalékkal növekednek az előző negyedévihez képest de 5,6 százalékkal maradnak majd el még így is az egy évvel korábbi mögött. Az infláció a második negyedévi 0,1 százalékról a harmadik és a negyedik negyedévben egyaránt 0,6 százalékos csökkenésbe vált át. Az egész éves euróövezeti infláció pedig stabil olajárat és stabil euró/dollár árfolyamot feltételezve 0,0 százalékos lesz a kutatóintézetek várakozása szerint.
A müncheni ifo (ifo Institut - Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e.V.) és a zürichi KOF (Konjunkturforschungsstelle, Eidgenössische Technische Hochschule Zürich) kutatóintézet azzal a feltételezéssel élve tették meg előrejelzésüket, hogy sikerül megelőzni egy második fertőzési hullám jelentkezését. A járvány ismételt fellángolása tehát erőteljes negatív bizonytalansági tényezőt jelent a prognosztizált teljesítményadatokra nézve. A lakosság korlátozó intézkedésekre adott reakciója és fogyasztási magatartásának változása is nehezen modellezhető bizonytalansági tényezőt jelent.
(Forrás: MTI)
Az első negyedévben a járványvédelmi korlátozások miatt 3,6 százalékkal csökkent az euróövezeti bruttó hazai termék (GDP) a kutatóintézetek megítélése szerint. A visszaesés elsősorban a fogyasztás csökkenése miatt következett be. Nagy szerepe volt viszont a vállalati beruházások visszatartásának is a bizonytalan kilátások miatt, illetve az export visszaesésének.
A korlátozások különböző mértékben érintették az egyes euróövezeti országokat. Olaszországban és Franciaországban 5,3 százalékkal, Spanyolországban 5,2 százalékkal csökkent a GDP az első negyedévben az előző negyedévhez képest, Németországban viszont csak kisebb mértékben, 2,2 százalékkal.
A harmadik negyedévben a kutatóintézetek az euróövezeti GDP 8,3 százalékos növekedését várják negyedéves összehasonlításban, a bruttó hazai termék azonban ezzel együtt is 8,3 százalékkal marad majd el az egy évvel korábbitól. A negyedik negyedévben 2,8 százalékkal növekszik majd az euróövezeti GDP a harmadikhoz képest, de 5,8 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól.
Az idén összességében 8,1 százalékkal csökken az euróövezeti GDP a 2019-eshez képest az ifo és a KOF prognózisa szerint. Az ipari termelés 11,3 százalékkal marad el a tavalyitól, a lakossági fogyasztás 8,4 százalékkal, a beruházások pedig 7,7 százalékkal. A korlátozások által leginkább érintett második negyedévben az ipari termelés 18,0 százalékkal csökkent az előző negyedévhez és 22,3 százalékkal a tavalyi második negyedévihez képest.
A lakossági fogyasztás negyedéves csökkenése 11,8 százalékos, az éves 15,4 százalékos lehetett, a vállalati beruházásoké 15,4, illetve 19,1 százalékos. A harmadik negyedévben lendületes növekedésnek indulhat az ipari termelés, a lakossági fogyasztás és a vállalatok beruházási aktivitása is, de a második negyedévi visszaesésénél lényegesen kisebb mértékben. Az ipari termelés az előző negyedévhez képest 14,7 százalékkal növekszik majd, az előző évitől azonban ezzel együtt is 10,3 százalékkal elmarad. A lakossági fogyasztás 9,0 százalékos negyedéves emelkedése ellenére az éves csökkenés 8,3 százalékos lehet.
A vállalati beruházások 11,0 százalékkal növekednek az előző negyedévihez képest de 5,6 százalékkal maradnak majd el még így is az egy évvel korábbi mögött. Az infláció a második negyedévi 0,1 százalékról a harmadik és a negyedik negyedévben egyaránt 0,6 százalékos csökkenésbe vált át. Az egész éves euróövezeti infláció pedig stabil olajárat és stabil euró/dollár árfolyamot feltételezve 0,0 százalékos lesz a kutatóintézetek várakozása szerint.
A müncheni ifo (ifo Institut - Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e.V.) és a zürichi KOF (Konjunkturforschungsstelle, Eidgenössische Technische Hochschule Zürich) kutatóintézet azzal a feltételezéssel élve tették meg előrejelzésüket, hogy sikerül megelőzni egy második fertőzési hullám jelentkezését. A járvány ismételt fellángolása tehát erőteljes negatív bizonytalansági tényezőt jelent a prognosztizált teljesítményadatokra nézve. A lakosság korlátozó intézkedésekre adott reakciója és fogyasztási magatartásának változása is nehezen modellezhető bizonytalansági tényezőt jelent.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások