A keresetek további, de lassuló emelkedésére számítanak az elemzők
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett adatait kommentálva közölte, a tavalyi 11,4 százalékos béremelkedés után elképzelhető, hogy az idén csak egyszámjegyű emelkedés lesz, és az infláció miatt a reálbér-emelkedés lassulhat.
A szakértő szerint korábban a bérnövekedés markáns lassulására lehetett számítani 2020-ban, de a legfrissebb ágazati hírek tükrében több szektorban is elkerülhetetlennek látszik a bérek további emelése, például a pedagógusoknál, az autógyártóknál és számos szolgáltatói szegmensben. A hetekben folyó bértárgyalásokon a fizetésemelési igényeket növeli az infláció elmúlt hónapokban látott gyorsulása.
Németh Dávid szerint a mostani kilátások alapján az idén 9-10 százalékos béremelkedés várható. A tavalyi 7,7 százalékos reálbér-emelkedés után az idén 6,5 százalék körüli mértékre lehet számítani, vagyis számottevően, több mint 1 százalékponttal csökkenhet a reálbér-emelkedés üteme. Ugyanakkor a visszaesés ellenére a 6 százalék feletti növekedés jelentős - fejtette ki kommentárjában az elemző.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint a továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív marad, a képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz 2016 óta.
A 2020-ra megállapított, 8 százalékkal növekvő bérminimumok és a munkaerőhiány miatt erre az évre 10 százalékot megközelítő bérnövekedést vár az elemző, ami az erősödő inflációs nyomás mellett is 5,5 százalék körüli reálbér-növekedést jelent. A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének kétharmadát elérje a hazai, ezt követően indulhatna aktív visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, amit egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen gyorsítana - jelezte az MTI-hez eljuttatott elemzésében.
Horváth András kitért arra, hogy a munkaerőhiány a termelékenység növekedését is kikényszeríti, egyrészt a hatékonyabb szervezésen keresztül, másrészt a munkaerőt kiváltó technológiai beruházások révén, ami erőteljesen látszik a beruházási dinamikán. A versenyképességi alkalmazkodásra képes vállalkozásokat az is segíti, hogy a magasabb béreket kitermelni képtelen cégektől folyamatosan a hatékonyabb és magasabb béreket fizetni tudó vállalatok felé áramlik a képzett munkaerő, ami tovább erősíti a teljes nemzetgazdaság termelékenységét és versenyképességét - fejtette ki a szakértő.
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője szerint 2020-ban a kedvezőtlen világgazdasági környezet és a koronavírus okozta bizonytalanság miatt az átlagos bérnövekedés egyszámjegyűre lassul, de az inflációt továbbra is érdemben meghaladja. A szakértő kiemelte, hogy decemberben is folytatódott a keresetek dinamikus emelkedése, és ebben ismét a versenyszféra játszotta a vezető szerepet. A bérek növekedésében továbbra is a munkaerőhiány a legfontosabb tényező, de segíti a szociális hozzájárulási adó csökkentése, illetve a minimálbér és a garantált bérminimum emelése is.
A keresetek növekedésében nagy szerepe volt a nem rendszeres jövedelmeknek, ami kedvező előjel; ha a vállalatok az év végén tudtak bónuszt fizetni, akkor lehet fedezet 2020-ban is a béremelések folytatására - tette hozzá. Regős Gábor kommentárjában fontos feladatnak nevezte ugyanakkor az állami bérfelzárkóztatások folytatását és folyamatossá tételét, illetve a vállalati termelékenység növekedését elősegítő gazdaságpolitikát, amely hozzájárulhat a magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre való áttéréshez.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások