A kormány ösztönzi a mézfogyasztást (2. rész)

Az átlagos éves mézfogyasztásnak a jelenlegi személyenkénti 70 dekagrammról egy kilogrammra növelését szeretné elérni az agrárkormányzat 2-3 éven belül - mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szombaton Kaposváron.A politikus a Kaposvár és Térsége Méhészeti Egyesülete által szervezett 19. Dunántúli Regionális Méhésztalálkozón újságírókkal közölte, a fogyasztás az ágazatért tett erőfeszítéseknek is köszönhetően nőtt 50 dekagrammról 70-re az elmúlt időszakban, de így is messze elmarad a nyugat-európai 2,5-2,7 kilós átlagtól.

Hangsúlyozta: a Magyar Méhészet Nemzeti Program arra hivatott, hogy segítse a magyar méz piacra jutását, az eszközfejlesztést, tanácsokkal lássa el és a legújabb tudományos eredményekkel is megismertesse a méhészeket, hozzájáruljon a még jobb minőségű méz készítéséhez. Nagy István, aki maga is méhész, a hazai méhészet legnagyobb problémájának azt tartja, hogy a termelők a mézük jelentős részét nagy tételben, alapanyagként értékesítik, holott a palackos eladás sokkal több bevételt jelentene számukra.

A méhészeti program ez utóbbit támogatja, és egységes piaci megjelenést szorgalmaz - mondta. Az államtitkár úgy vélte, gátolja a fogyasztás növekedését, hogy bár Magyarország méznagyhatalom, a mézzel kapcsolatos ismeretek hiányosak. Különböző akciók keretében igyekeznek felhívni az emberek figyelmét például arra, hogy nemcsak akácméz, hanem számos más fajta is létezik, a méz nemcsak folyékony, hanem krémes is lehet, és ez nem azért van, mert hamis.

A méz áráról szólva azt közölte, áfacsökkentéssel lehetne mérsékelni a fogyasztói árakat, de ez a lépés jelenleg az alapvető élelmiszereket érinti, a mézre akkor kerülhet sor, ha megengedi a gazdaság teljesítőképessége. Nagy István azt mondta: a vásárlók helyzetét könnyítené, ha a termelők a mézeiket nem egy ember majdnem másfél éves átlagos mézfogyasztását biztosító egy kilogrammos, hanem 20-25 dekagrammos kiszerelésben hoznák forgalomba.

Az államtitkár az elmúlt évet értékelve szólt arról, hogy a méhészet közepes évet zárt tavaly. A termelőknek rosszul indult az év, 2016 már a második év volt egymás után, amikor az időjárás miatt kevés akácméz készülhetett. Igaz, mindezt később a többi méhlegelő kompenzálta. Hozzátette, pánikot okozott az ágazatban a Kínából érkezett, ipari körülmények között előállított és olcsó műméz importja, amivel a felvásárlók az igazi mézet próbálták pótolni.

Ez visszaélés volt a vásárlók bizalmával, az élelmiszerellenőrző hatóság határozott fellépésével és az áruházakkal való összefogás eredményeként a műméz lekerült a boltok polcairól. Nagy István az idei kilátásokról azt mondta, a mostani tél egyenletes hideg időjárása kedvez az ágazatnak, a méhészek jó reményekkel várják a tavaszt.

Nagy Csaba, a Kaposvár és Térsége Méhészeti Egyesület titkára az MTI-nek hozzátette: az átlagosnál hidegebb téli időjárás gátolja a méhekre veszélyt jelentő atkák terjedését, a legyengült, fertőzött méhcsaládoknál azonban előfordulhat, hogy megsínylik ezeket a hónapokat. Szávai Ferenc, a házigazda Kaposvári Egyetem rektora a találkozó megnyitóján mondott beszédében rámutatott, hogy a mezőgazdaság ma nem túl vonzó a fiatalok számára, fontos feladat, hogy az agráriumhoz kapcsolódó szakmákat megkedveltessék velük.

Huszti Gábor (Fidesz-KDNP), a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke hangoztatta: a mostani méhésztalálkozóhoz hasonló események rendkívül fontosak, mert az agráriumban igen jelentős szerepet betöltő ágazat számos problémával küszködik, amelyekre feltétlenül megoldást kell találni. Ezek közül példaként a méhpusztulást említette, amelynek következtében már vannak olyan vidékek a világban, ahol méhek híján emberek porozzák a fák virágait.

(Forrás: MTI)