A külkereskedelmi aktívum négytizedét az agrárium adta a múlt évben
Az élelmiszer, az italok és a dohányáruk külkereskedelmi forgalmának többlete – a 2009-es megtorpanás kivételével – 2006 óta nő; értéke 2013-ban 2,783 milliárd euró volt, ami a tavalyi teljes külkereskedelmi aktívum négytizedét tette ki - tartalmazza a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2013-as évkönyvének online változata.
Az árucsoport exportvolumene az előző évek erőteljesebb növekedése után
2013-ban 1 százalékkal emelkedett. Az importvolumen viszont az utóbbi három évben szűkült, a múlt évben 1,5 százalékkal csökkent.
A mezőgazdasági termények közül a gabona és a belőle előállított készítmények találnak a legkönnyebben vevőre külföldön. Kivitelük tavaly 1,545 milliárd eurót tett ki. Az export közel kilenctizede az uniós országba irányult. A legnagyobb vásárló Olaszország (20 százalék), Románia (17 százalék), Ausztria (11 százalék), Németország (10 százalék), valamint Hollandia és Szlovénia (6–6 százalék) volt.
A hús és húskészítmények piaca kevésbé koncentrálódott az uniós országokra 2013-ban. Magyarország 1,151 milliárd euró értékben exportált ebből az árucsoportból, de a hús és húskészítmények mennyiségének csak háromnegyedét vásárolják uniós országok. A legnagyobb vásárló ezen a területen Németország (14 százalék), Románia (11 százalék), Ausztria (10 százalék), Oroszország (8 százalék) és Olaszország (7 százalék).
A 890 millió eurót kitevő magyar zöldség- és gyümölcsexport negyede német fogyasztókhoz került 2013-ban. De sok volt a szállítás Ausztriába (7 százalék), Lengyelországba (7 százalék), Romániába és Franciaországba (6–6 százalék), valamint az Egyesült Királyságba (5 százalék) is.
A magyar agrárjellegű import legnagyobb tételei: a hús és húskészítmények (14 százalék), a zöldség és gyümölcsfélék (14 százalék), és az állati takarmányok (11 százalék) csoportja.
Az ország kivitelében az előző évhez képest a legnagyobb növekedés a dohány és dohányáruból (42 százalék), az állati takarmányból (21 százalék) és italokból (20 százalék) volt. A magyar behozatal zöldség és gyümölcsféléből nőtt leginkább (12 százalékkal), cukorból és cukorkészítményből, valamint mézből harmadával visszaesett - tartalmazza a KSH összegzése.
MTI
Az árucsoport exportvolumene az előző évek erőteljesebb növekedése után2013-ban 1 százalékkal emelkedett. Az importvolumen viszont az utóbbi három évben szűkült, a múlt évben 1,5 százalékkal csökkent.
A mezőgazdasági termények közül a gabona és a belőle előállított készítmények találnak a legkönnyebben vevőre külföldön. Kivitelük tavaly 1,545 milliárd eurót tett ki. Az export közel kilenctizede az uniós országba irányult. A legnagyobb vásárló Olaszország (20 százalék), Románia (17 százalék), Ausztria (11 százalék), Németország (10 százalék), valamint Hollandia és Szlovénia (6–6 százalék) volt.
A hús és húskészítmények piaca kevésbé koncentrálódott az uniós országokra 2013-ban. Magyarország 1,151 milliárd euró értékben exportált ebből az árucsoportból, de a hús és húskészítmények mennyiségének csak háromnegyedét vásárolják uniós országok. A legnagyobb vásárló ezen a területen Németország (14 százalék), Románia (11 százalék), Ausztria (10 százalék), Oroszország (8 százalék) és Olaszország (7 százalék).
A 890 millió eurót kitevő magyar zöldség- és gyümölcsexport negyede német fogyasztókhoz került 2013-ban. De sok volt a szállítás Ausztriába (7 százalék), Lengyelországba (7 százalék), Romániába és Franciaországba (6–6 százalék), valamint az Egyesült Királyságba (5 százalék) is.
A magyar agrárjellegű import legnagyobb tételei: a hús és húskészítmények (14 százalék), a zöldség és gyümölcsfélék (14 százalék), és az állati takarmányok (11 százalék) csoportja.
Az ország kivitelében az előző évhez képest a legnagyobb növekedés a dohány és dohányáruból (42 százalék), az állati takarmányból (21 százalék) és italokból (20 százalék) volt. A magyar behozatal zöldség és gyümölcsféléből nőtt leginkább (12 százalékkal), cukorból és cukorkészítményből, valamint mézből harmadával visszaesett - tartalmazza a KSH összegzése.
MTI
Hozzászólások