A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya idén elérheti a 30 százalékot
Az elmúlt évek következetes foglalkoztatáspolitikai lépései és az országos szintű munkaerőhiány következtében a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya az öt évvel ezelőtti 18 százalék után, idén már a 30 százalékot is elérheti - közölte a Trenkwalder személyzeti szolgáltató cég csütörtökön az MTI-vel.
Példaként említették, hogy a 2011-ben 43 ezer, tavaly pedig már 78 ezer megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztattak.
Hozzátették: a rehabilitációs kártyát, amely két éven keresztül mentesít a szociális hozzájárulási adó fizetésétől, 2012-es bevezetésekor még csupán 6400-an vették igénybe, 2014-ben 20 ezren, míg tavaly már több mint 30 ezer ember támogatására használták fel.
A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására a munkáltatók körében a munkaerőhiány is egy újabb ösztönzést jelent, ugyanis ha egy 25 alkalmazottnál nagyobb létszámmal működő társaság a teljes munkaerő-állományának legalább 5 százalékát megváltozott munkaképességű munkatársakkal tölti fel, nem kell befizetnie a hiányzó létszám után munkavállalónként fizetendő 964 500 forintos éves rehabilitációs hozzájárulást.
A közlemény idézi Balog Lajost, a Trenkwalder Rehabilitációs üzletágának vezetőjét, aki kifejtette: főként az észak-dunántúli és közép-magyarországi régiókban élénkült a munkaadók érdeklődése a megváltozott munkaképességű csoportok iránt. Egyre több vállalat ébred rá arra, hogy megfelelően kidolgozott, részletes és személyre szabott kiválasztással ezek az emberek is kiválóan alkalmasak teljes értékű munka elvégzésére.
Hozzátette: a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának élénkítését egy idén májustól hatályos változtatás is tovább segítette, amely a rehabilitációs ellátottak foglalkoztatásánál eltörölte az eddigi heti 20 órás időkorlátot és lehetővé tette, hogy az érintettek a jelenleg hatályos havi bruttó 166 500 forintos kereseti korlátig, ami a minimálbér 150 százalékának felel meg akár teljes munkaidőben is dolgozhatnak.
Azonban arra is rámutattak, hogy a megváltozott munkaképességű munkába álló dolgozók és a megváltozott munkaképességűnek minősített emberek számának folyamatos csökkenése együttesen eredményezte a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátájának emelkedését.
A közlemény szerint míg 2010-ben még csaknem 70 ezer, 2014-ben már csak 36 ezer ember kapott megváltozott munkaképességű minősítést és a számuk azóta is folyamatosan csökken. Ennek hatására kevesebben részesülnek egészségkárosodás alapján járó ellátásban is: 2010-ben még több mint 555 ezren, tavaly év végére pedig már csak 404 ezren.
A megváltozott munkaképességűek jelenleg 25-30 százalék közötti foglalkoztatási rátája ugyanakkor még jelentősen elmarad az Európai Unió 50 százalék körüli értékétől. A legnagyobb arányt Svédországban (66 százalék), Luxemburgban és Finnországban (63-63 százalék) érte el e csoport foglalkoztatási aránya.
MTI
Példaként említették, hogy a 2011-ben 43 ezer, tavaly pedig már 78 ezer megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztattak.
Hozzátették: a rehabilitációs kártyát, amely két éven keresztül mentesít a szociális hozzájárulási adó fizetésétől, 2012-es bevezetésekor még csupán 6400-an vették igénybe, 2014-ben 20 ezren, míg tavaly már több mint 30 ezer ember támogatására használták fel.
A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására a munkáltatók körében a munkaerőhiány is egy újabb ösztönzést jelent, ugyanis ha egy 25 alkalmazottnál nagyobb létszámmal működő társaság a teljes munkaerő-állományának legalább 5 százalékát megváltozott munkaképességű munkatársakkal tölti fel, nem kell befizetnie a hiányzó létszám után munkavállalónként fizetendő 964 500 forintos éves rehabilitációs hozzájárulást.
A közlemény idézi Balog Lajost, a Trenkwalder Rehabilitációs üzletágának vezetőjét, aki kifejtette: főként az észak-dunántúli és közép-magyarországi régiókban élénkült a munkaadók érdeklődése a megváltozott munkaképességű csoportok iránt. Egyre több vállalat ébred rá arra, hogy megfelelően kidolgozott, részletes és személyre szabott kiválasztással ezek az emberek is kiválóan alkalmasak teljes értékű munka elvégzésére.
Hozzátette: a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának élénkítését egy idén májustól hatályos változtatás is tovább segítette, amely a rehabilitációs ellátottak foglalkoztatásánál eltörölte az eddigi heti 20 órás időkorlátot és lehetővé tette, hogy az érintettek a jelenleg hatályos havi bruttó 166 500 forintos kereseti korlátig, ami a minimálbér 150 százalékának felel meg akár teljes munkaidőben is dolgozhatnak.
Azonban arra is rámutattak, hogy a megváltozott munkaképességű munkába álló dolgozók és a megváltozott munkaképességűnek minősített emberek számának folyamatos csökkenése együttesen eredményezte a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási rátájának emelkedését.
A közlemény szerint míg 2010-ben még csaknem 70 ezer, 2014-ben már csak 36 ezer ember kapott megváltozott munkaképességű minősítést és a számuk azóta is folyamatosan csökken. Ennek hatására kevesebben részesülnek egészségkárosodás alapján járó ellátásban is: 2010-ben még több mint 555 ezren, tavaly év végére pedig már csak 404 ezren.
A megváltozott munkaképességűek jelenleg 25-30 százalék közötti foglalkoztatási rátája ugyanakkor még jelentősen elmarad az Európai Unió 50 százalék körüli értékétől. A legnagyobb arányt Svédországban (66 százalék), Luxemburgban és Finnországban (63-63 százalék) érte el e csoport foglalkoztatási aránya.
MTI
Hozzászólások