A Nébih a húsbehozatali tilalomra hívja fel a figyelmet
A hivatal szerdán MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte, az afrikai sertéspestis vírusa ellenálló, húsban, nem hőkezelt húskészítményben hónapokig, fagyasztott húsban akár évekig fertőzőképes.
Emiatt a fertőzött állatokból nyert és illegálisan Magyarországra behozott termékek jelentős kockázatot jelentenek az ASP hazai megjelenése szempontjából. A Nébih nyomatékosította, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból, köztük Ukrajnából húst és húskészítményt még személyes fogyasztásra is tilos behozni.
A hatóság közölte, rendszeresen találnak ilyen termékeket a poggyászellenőrzés során. 2017-ben eddig 7040 kilogramm, személyes poggyászból származó élelmiszert koboztak el a szakemberek. A hivatal szerint a súlyos gazdasági kárral járó betegség terjedésében jelentős szerepe van a felelőtlen emberi magatartásnak, mivel a fertőzött állatok húsának illegális szállításával rövid idő alatt nagy távolságokra eljuthat a vírus. Az ASP a házi sertés és a vaddisznó vírusos betegsége, az Európai Unió területén először 2014-ben, Litvániában mutatták ki. Kárpátalján, a magyar határ közelében 2016 decemberében jelentették első alkalommal az ukrán hatóságok a betegség előfordulását.
2017 júniusában Csehországban vaddisznókban, júliusban pedig Romániában, Szatmárnémetiben egy háztáji gazdaságban állapították meg a betegséget - írja közleményében a Nébih. Bognár Lajos országos főállatorvos a közleményben ismételten kéri az állattartók és az érintettek együttműködését a betegség behurcolásának megakadályozása érdekében.
MTI
Emiatt a fertőzött állatokból nyert és illegálisan Magyarországra behozott termékek jelentős kockázatot jelentenek az ASP hazai megjelenése szempontjából.
A hatóság közölte, rendszeresen találnak ilyen termékeket a poggyászellenőrzés során. 2017-ben eddig 7040 kilogramm, személyes poggyászból származó élelmiszert koboztak el a szakemberek. A hivatal szerint a súlyos gazdasági kárral járó betegség terjedésében jelentős szerepe van a felelőtlen emberi magatartásnak, mivel a fertőzött állatok húsának illegális szállításával rövid idő alatt nagy távolságokra eljuthat a vírus. Az ASP a házi sertés és a vaddisznó vírusos betegsége, az Európai Unió területén először 2014-ben, Litvániában mutatták ki. Kárpátalján, a magyar határ közelében 2016 decemberében jelentették első alkalommal az ukrán hatóságok a betegség előfordulását.
2017 júniusában Csehországban vaddisznókban, júliusban pedig Romániában, Szatmárnémetiben egy háztáji gazdaságban állapították meg a betegséget - írja közleményében a Nébih. Bognár Lajos országos főállatorvos a közleményben ismételten kéri az állattartók és az érintettek együttműködését a betegség behurcolásának megakadályozása érdekében.
MTI
Hozzászólások